Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-09-18 / 37. szám

magyarjellemü tudományosság is, addig nem, mert nem leend kert, a hol tenyészsze azt. A jelenleg lé­tező theologiai intézetek sokkal kisebb koriiek, mint­sem ilyekíil mind tekinthetők lennének, mind való­ban szolgálhatnának. A pesti egyetem nevének em­lítése, még inkább megerősíti lelkemben azon ki­vánatot, hogy a létesülendő magyarhoni prot. egye­tem— a magyar tudományosság szempont­jából is: magyar prot. egyetem legyen. II. Micsoda kútfőkből lehetne a magyar prot. egyetem felállítási költ­ségeit, s évi szükségleteit legbiztosab­ban fedezhetni? Egy egyetem felállítása- s fenntartásához tö­mérdek , alig képzelhető pénzerő kivántatik. — A berlini „Fridrik Vilmos egyetem" fentartására, -— mely ugyan e nemben csakugyan is legbiztosabb állású, — az 1855-ik évben a mi pénzünk szerint kerek számmal 226,500 pft fordíttatott. Ez egye­tem mindenik szakában összesen 161 tanár műkö­dött. A fenemlített összeg tőkéje 6%-tel számít­va 3,775,000 pft,, mely összeg valóban kimodani is sok. Azonban a tenger vizegyeteme is cseppekből állott össze, ha mi is filléreinket összerakjuk, nem tudom miért ne teremthetnők elő azon bár roppant Összeget. Felvéve , hogy a magyar prot. egyetem csak három — hit, jog, és bölcsészeti tanszakra szer­veztetnék s így az orvosi tanszak , — mely pe­dig a berlini egyetemben szinte képviselve van, — mienkből kimaradna: ez által az évi költség szinte negyede lenne meggazdálkodva; sőt — ha az orvosi szakban megkivántató segédintézetek tömérdeksé­gét tekintetbe vesszük —: annál több. Igy tehát egy magyar prot. egyetem 150,000 pft. évi költség­gel — körülbelül — fenállhatna. Magyarhonban, — ha a testvér Erdély prot. népességét be nem számítjuk —: mintegy 3,000,000 prot. lélek lakik. Ha tehát minden magyarhoni prot. lélek önmagát egy-egy pftig megadóztatná: előálla­na a magyar prot. egyetem alaptőkééül 3,000,000 pft., minek évi 6% — 180,000 pft. Ez ugyan a fenebb szükségesnek kitett 150,000 pftnál jóval több, azon­ban azon felesleg, — ha meggondoljuk, hogy a berlini egyetem minden szükségesekkel már el van látva, midőn nekünk még épületünk sincs, — nagyon is szükséges. Miként lenne már ez összeg behajtható, tekin­tetbe véve azon nyomort, melybe sülyedt az idő ke­zének reá súlyodása miatt magyarhazánk prot. né­pessége , s tekintetbe véve azon körülményt, misze­rint áldozatkészsége mindenfelől igénybe van véve ? E kérdésnél kínálkozik már alkalom azon kishitűek -nek kezöket összedugva elmosolyodni, kik elég rosz­szak a nagy, nemes és dicső terveket önérdekük mi­att csak terveknek hagyni; vagy elég gyávák a fel­hívásra csak fájdalmasan felsóhajtani. En, — ki sem roszlelkünek, sem gyávának nem akarom tartani a prot. egyház egyetlen tagját sem, — nem látom a sziklát, melyen a magyar prot. egyetem létesítéséhez szükséges tőke beszerzésének lehetősége, ha elszán­tak , ha szilárd igyekezetüek vagyunk, törést szen­vedne. Lássuk miért nem. Mondva volt fölebb, hogy Magyarországon mintegy 3,000,000 prot. lélek lakik, így a 3,000,000 pft. tőkéből fejenként mindenikre egy-egy pft. esnék. Ezt ugyan egy tiz — tizenkét tagból álló szegény csa­ládatyának egyszerre lefizetnie szinte lehetlenség. Ugy de a magyar prot. egyetem létesítése sem tör­ténhet egyszerre, ha a legközelebbi tized alatt felállíthatjuk azt, mi magunk is élvez­zük még működése édes gyümölcseit, utódaink pe­dig minket áldva, hoszu időn keresztül bőségben szedhetik. Tiz év alatt kellene tehát a minden prot. lélekre eső egy-egy pft. önkéntes adónak egy egye­temi pénztárba összefolynia. Tiz év alatt fejenként egy pftot és így évenként hat pkrárt fizetnünk, — a még cursusban levő pénz szerint értve, — talán nem lehetlenség. Azonban az első évben így bejönni kellő 300,000 — s a künmaradó 2,700,000 — pft. tőkének kamatja a befizetendő tőkerészletekkel szin­te befizetendő lenne, mert az alaptőkéül kijelölt Ösz­szeget megcsonkítani nem szabadna. Az első évben fejenként fizetendő mennyiség lenne tehát 6 meg 3 1 5 /2 5 = 9 1 5 /2 5 pkr. a második évi 9 %5 „ a harmadik évi 8 a a /2 & „ a negyedik évi 8 1 3 /2 6 „ az ötödik évi 8 4 /2 5 „ a hatodik évi 7 2 %5 „ a hetedik évi 7 1 1 /2 5 „ a nyolcadik évi 7 2 /2 s , „ a kilencedik évi 6 1 8 /2 5 „ a tizedik évi ......... 6 9 /a& „ összesen 10 év alatt a tőke kamatjával menne 1 pfrt. 194 /5 krra. Az évenként tőkésítendő 6 kr. kamatja, vala­mint a fejenként befizetendő 6 kr. melletti 3 l ö /2 5 , 3 6 /26 — stb. évenként fordíttatnék az előmunkálatokra, mely 10 év alatt összesen 1,800,000 pftot tenne. Hogy pedig az egész 3,000,000 pftot tiz év alatt tel­jesen befizettetni látom kívánatosnak, s nem az ada­kozóknál három millió felé künhagyni kamatozó ál­lapotban , annak célszerübbségét mindenki azonnal átfogja látni, ki a néptőli bár legcsekélyebb összegek beszerzése nehézségeit csak legkevésbé is ismeri. Tiz évet élni le az egyetem érdekében pénzbeszedés miatti küzdelemben mindenesetre elviselhetőbb, mint az örökös küzdelem, míg t. i. egyetemünk életét ezen önkéntes adóból fenállónak hisszük és óhajtjuk. Azonban még ily évenkénti csekély befizetések mellett is lennének oly népes szegény családok, me­lyek tartozásaikat teljesíteni legjobb akarat mellett is — képtelenek volnának. A népből való vagyok, ismerem tehetségét, ismerem nyomorát. Van elég becsületes családapa , kinek 10 gyermeke, s mégis összes vagyona alig fogna többet tenni a reáeső 10—11 pftnál. Ilyen körülmények miatt az általános meg­adóztatás szinte lehetlenséggel látszik párosulni. De épen ilyen körülmények, — mint nqmes ércet a tűz, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom