Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-09-04 / 36. szám

Íme a sárospataki kelvétvallásu ekklézsia egy két tized alatt — természetesen a magyarhoni felekezet segélyével — nagyszerű templomot és tornyot építtetett, s azzal kimerítő utolsó fillérét is, s már most közel négyezer pfrt. tökéje van mind kegyes hagyományokból, és a mívelt érzés szükségét látván egy a tágas templomba illő orgonának, arra is akadt lelkes közbenjáró, a derék Lengyel A 11 d r á s, anyaiskolai és városi orvostudor úrban , ki a múlt 1851-diki examenek alkalmával e végre egy sorsjátékkal egybekötött táncestélyt rendezett, s saját száz pengöforint adományával együtt 640 pfrt. tiszta jövedelmet adott át az ekklézsiai elöljáróságnak; e f. évi julius 5-kén a másodikat és sokkal fényesebb kiállítású s ugyanazért nagyobb élvezetti, de kevesebb jövedelmit bált rendezte. Mind kétszer vetekedő szorgalommal csatlakoztak hozzá Németh Lajos, Katona Zsigmond, Bodnár Ferenc és Somosi Imre városi elöljárók s Sebeczky András polgármester ur közrehatásukkal, s a helybeli és vidéki szépnem által készített sorstárgyak körüli működésűk mellett, tiszta jövedelműi 382 pfrt. 16 krt. mutatott elő. Ezután fognak következni a magánadakozások, s jó reménység biztat, hogy a szívemelő orgona zengése s buzgó imádkozásunk mellett adhatunk hálát Istennek, ki megsegíti a szives ügyekezetet. A kisorsolt számok közül 317, 463, 494, 559, 589, 738, 785, 920 nyertesek levén, s tulajdonosuk még a nyert tárgyak elvitele iránt nem jelentkezvén, azokat Lengyel Endre úrtól átvehetik. Szakácsi Dániel. -4 KÖNYVISMERTETÉSEK. Die christliche Dogmatik, vom Standpunkte des Gewissens aus dargestellt von Dr. Dániel Schenkel. In zwei Banden. Erster Band: „Die Lehrgrundlegung. Wiesbaden Kreidel und Meidner Verlagshandlung. 1858. A prot. theologiai irodalom terén Schenkel dogmatikája oly nevezetes jelenet, melyet nem ismerni tiieologusnak , nagy hiány lenne; megismertetése pedig nem a szokott bibliographia alakban látszik szükségesnek, hanem ugy, hogy az a derék műben előadott nagyszerű eszmék rövid, de rendszeres és az egésznek tartalmát kimerítő felmutatásával , a könyvismertetés száraz feladatán kivül, a tudomány előhaladását felmutatni célzó értekezésnek is tekintethessék. E feladat megfejtését igen megkönnyítette maga szerző az által, hogy munkája minden cikkének rövid tartalmát eleibe tűzte; melyek nem ugyan szorul szóra vezetett fordításban (mert így mégis száraz dolog jőne ki belőle), hanem szerző bő fejtegetése nyomán, inkább ke vésbé szabad átdolgozási alakban, egy csomóba összefűzve, az egész munkának nem száraz vázlatát, hanem rövid, de mégis világos és rendszeres foglalatát adandják. Közlő tehát hasznos szolgálatot vél tenni az által honi theologiánknak, ha e jeles müvet az egyházi és iskolai lap olvasóinak ily alakban bemutatja; bátorkodván helylyel helylyel saját észrevételeit is, — minden tolakodás nélkül, — kíséretül mellékelni. Abevezetésben következő tancikkekfejtegettetnek: 1-ső tancikk Keresztyén dogmatika fogalma: A ker. dogmatika, mely a rendszeres theologiának egy főrészét teszi, tudományosan összefüggő s személyes meggyőződésen alapuló előterjesztés a ker. üdv igazsága és valódisága felől, a mint az az egyetemes keresztyénség öntudatában történelmi uton megállapított tény. 2-dik tancikk : A dogmatikának alapfeltételei. Első alapfeltétele az, hogy az embernek mint véges személyiségnek lényegéhez tartozik az üdv szükséglete, vagyis az, hogy Ő az Istennel, mint végetlen, absolut s minden végesnek alapul szolgáló személyiséggel nemcsak szíikségképeni viszonyban legyen, de ennek mulhatlan volta felől eredeti öntudattal birjon. 3-dik tancikk. Második alapfeltétele a dogmatikának az, hogy Isten részéről az emberrel üdvhatály közöltetik , mely ötet az anyagi világ rá hatása alól kiemeli s lelki erejének birtokába viszszahelyhezi. 4-dik tancikk. Harmadik alapfeltétele a dogmatikának az, hogy ezen két tényező (t. i. az ember részéről üdvszükség let, az Isten részéről üdveröközlés) összehatása által fejlik ki fokonkint és történelmileg az emberiségnek Istenben tökélyre jutása. 5-dik tancikk. Ezen három alapfeltétellel szoros összefüggésben van a személyes Isten létele felőli öntudat, vagy eredeti meggyőződés. Innen Isten lételét mutogatni a dogmatikának nem feladata; és az annak megmutatására használtatni szokott erősségek csak annyiban érvényesek, a mennyiben az említett alapfeltételek valódi tartalmát azok is tartalmazzák. 6-dik tancikk. Keresztyén dagmatika rendszere. A dogmatika feladata az, hogy a ker. üdv igazságát kifejtse és tudományos érvényre emelje két szem| pontból; — részint tekintve a kútfőket, -mely£Iit)ől az ered, — részint a tényeket, melyen az nyugszik s melyek annak tartalmát teszik. Innen a dogmatika két főrészre oszlik: egyik alapvető vagy tanalapító, másik végrehajtó vagy tankifejtő rész. A fenebb említett három alapfeltételek nyomán mind a két főrész három három szakaszra oszlik fel. Jelesen atanalapító részben: 1-ső i szakasz tanít a vallásról, mint az emberi üdvszükséglet kútfejéről; — 2 dik sz. akijelentésről, mint az isteni üdvközlés kútfejéről; — 3-dik sz. az átszállításról (terjesztésről), mint az üdvtársulatnak vagy egyháznak a vallás és kijelentés alapján Istenben tökélyre fejlödhetése kútfejéről. — A tan ki fej tő részben: 1-sö szakasz tanít: embernek (mint egy részről az anyagi világ befolyása alatt álló lénynek, érzéki hajlamainál fogva) Istenellenes önelhatározásáról, mint oly tényállásról, melyen nyugszik annak üdvszükségérzete; — 2-dik sz. az embernek Jézus Krisztus általi megváltatásáról, mint oly tényállásról, melyen nyugszik az Isten általi üdvközöltetés; — 3-dik sz. embernek Isten országában az üdv állap otjába fokonkint helyreállításáról, mint oly tényállásról, melyen nyugszik az üdvtársulatnak Istenben tökélyre menetele. — Dogmatikai igazságnak csak az olyan tételt lehet elismerni, mely vagy az első részben előadott kútfőkből ered, vagy a 2-dik részben előadott tényállásokkal összefüggésben van. És ezekből látni való, hogy a dogmatika minden tételelei vagy közvetve vagy közvetlenül az eredeti öntudat és közvetlen meggyőződés kútfejéből merülnek; s innen utolsó alapjában a dogmatika nem tudománytan, hanem hittan, s maga az üdv nem tudomány, hanem hit tárgya. A jelenleg ismertetés tárgyává tett munka a dogmatika kitűzött két részei közül az elsőt, t. i. atanalapító részt tárgyalja; az utóbbi rész még nem jelent meg. — Mielőtt a dogmatika első része tartalmának ismertetésében tovább mennénk: vessünk egy pillanatot az eddig előadottakra. Schenkel nézete, — a mint az itt csak rövid tartalmukban felmutatott cikkeinek bővebb kifejtésében bárki átláthatja — ide megy ki: Helyes antropologiai fogalom, mely a dogmatikának szükség hogy alapjaul szolgáljon,— ez: Az ember egy részről és pedig sajátlag, lényegileg, szellem, kinek fogalmához tartozik az öntudat, s az öröklétre (az absolut szellemhez — Istenhez — hasonlóságra) hivatás, és az ezekben álló személyiség; más részről az anyagi, véges világban önálló fejlődésre rendelt, és igy organismussal, s annak hajlamaival, törvényeivel biró, és ezek által, valamint a testi világ ráhatása által kor látóit, attól függővé tett, Istennel gyakran ellentétbe jövő, véges egyéniség. Feladata, rendeltetése az embernek az, hogy benne az anyagiság, világiság hajlamai, törvényei háttérbe szoríttassanak, legyőzettessenek, ő azoknak