Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-08-14 / 32. szám
egyelőre csak odaterjed, liogy a lyceum a kerület eddigi pénzse- j gélyének élvezetében ezentúl is megerősíttetik ; miután szükség letei nagyobbak, mintsem hogy azokat ezzel és saját alapítványaival fedezhetné; a bányavidéken a protestantismus érdeké- i ben fötanodára szükség van — a lyceum ez évben is 200-nál több növendéket számlál; a kerület gyámolítása nélkül pedig magokat uj vetélytársai sem tarthatják fel, de még meg sem szülemlhetnek : bizton reménylhető, hogy a nagytiszt, kerület megujítandva az 1854-ben tartott gyűlés iskolai adó ügyében hozott határzatát, e már élő, az egyház érdekében régóta s talán nem sikertelenül működött gyermekét oly állapotba helyeztetendi, hogy a kor igényeinek még jobban megfelelhessen, mint azt a kellő tanerők és segédeszközök hiányában eddigelé teheté. Reményijük azt annál inkább, mert —• midőn tanodánkat hollandi s némethoni hitrokonink sem nemzetiségre, sem közvet- • len liaszonvehetőségre nem tekintve, csak azért, mivel protestáns intézet, két év óta példátlan bőkezű- és nagylelkűséggel pártolják , — nem hiszszük, hogy honi hitsorsosink, főleg azon vidékbeliek, kik azt gyermekeik növeldéjeül használják, és használhatják , külföldi atyánkfiainál szűkebb kebliiek leendnek és lehetnének ; s midőn azok a protestáns vallás iránti szeretettől lángolva egy idegen országbeli tanintézetet támogatni nem rcstellenek, ezek egy belhonitól, legközelebb számukra alapitottói elvonják a megkívántató segélyt, legkevésbé pedig, ha az igazán az lesz, a minek lennie kell „evangélicus főtanod a." S a selmeci lyceum meg nem feledkezve arról, hogy egyház alapította és tartja fel, midőn uj átalakulásnak megy elejébe, melylyel az állam tanszervezetéhez lehetőleg fog alkalmazkodni , nem kíván, nem akar egyébb lenni, mint egyházi intézet, protestáns tanoda, protestáns ifjak képezdéje, kiket legközelebb az egyháznak, mint annak leendő eleven tagjah, s ez által az államnak és emberiségnek evangyélmi szellemben neveljen. Nemzetiségre nézve teendőit felvidéki helyzete, növendékinek különféle nemzetisége s a kor kívánalmai határozzák meg. A fötanoda szem előtt tartva, hogy „Isten különféle nyelveken dicsőíttetik," kizárólag egy nemzetiségnek sem szolgáland — sem szolgálhat, hanem azon kell lennie, hogy növendékei a hazánkban s főleg egyházunkban divatozó nyelveket, mennyire lehet, mind alaposan megtanulják. Hogy a bányavidéki népesség nyelvére nagyobb ügyelettel legyen, mint más tanintézetek, a dolog természete hozza magával. A magyar nyelv, mint eddig, a köztannyelv marad; tantárgyakból ezen annyi fog előadatni, hogy azt azoknak is, kiknek nem anyjok nyelve, megtanulniok elegendő alkalmuk legyen. A német nyelv begyakorlására német nyelvtanon s irodalmon kivül a természeti tudományoknak e nyelven elöadatása látszik célszerűnek, mi foganatba is fog vétetni. A tót nyelv tót fiúknak, kivált leendő tanítók s lelkészeknek kötelező tantárgy lesz. Szükségesnek találtatik pedig, hogy ezeknek a nyelvtanon s irodalmon kivül, mire, mihelyt a tanoda pénzereje megengedi, külön tanár fog alkalmaztatni, legalább az algyinnasiumban a vallástan anyjok nyelvén adassék elő. Ha mellékintézetül leendő tót tanítók számára a tervezett képezde létesülne , mi bár mielébb történhetnék! — ennek növendékei is a tantárgyak legnagyobb részét tót, — mint leendő állomásaikon oktatási nyelven fogják hallani s tanulni, — miáltal csak az egyháznak vélünk jó szolgálatot tehetni. A főgymnásiumi tantárgyak előadásával jövő évben 10 tanár fog foglalkozni, névszerint: Danko János, Kac beírna nn János, Liptay János, Séverlay Károly és egy még választandó tanár leginkább az al, — A1 b r i c h K áro 1 y (természettud. s mathem.) , Doleschall Sándor (vallás és német nyelv.), B e n d a Pál (görög- és magyar nyelv.), Breznyik János (történelem- és görög.), Suhayd a Lajos (latin neyelv- s bölcsészettel) leginkább a felgymnasiumban. Ugyan ezek adandják elő a 8 osztályt végzetteknek a bölcsészeti tudományokból azokat, melyek a gymnasium, tanszervezetbe nem vétettek fel, s melyeket protestáns ifjaknak, mielőtt vagy életbe lépnének, vagy valamely tudós pályára mennének át, tudniok még is kívánatos, szükséges. Tandíjul kivétel nélkül 10 p. fr. van határozva mind fel-, mind algyinnasiumban ; ezenkiviil iskolai szükségletekre minden tanulótól 2 p. fr. fog szedetni. Az iskolai hatóság gondoskodni fog arról, hogy kik francia, vagy angol nyelvet fognak akarni tanulni, ezt is megtanulhassák, valamint kiknek arra kedvök lesz, rajzolásban is gyakoroltassanak. A zenekedvelők a zeneintézetben , mint eddig, ugy ezentúl is részint ingyen, részint csekély díjért, évenkint 10 p. forintért zongorázásbán s éneklésben fognak taníttatni, amabban hetenkint 4, emebben 2 órában. A tápintézet, melyben jelenleg 140 ifjú láttatik el ebéddel, vacsorával 20 p. ft. évi díjért, jövő évben is ebédet s vacsorát adand a növendékeknek, mely díj csak azon esetre fog felemeltetni, ha az élelmiszerek szerfelett megdrágulnának. A szegény s szorgalmas tanítványok egyébiránt a téli vizsga után a fent kitett díjnak elengedését egészben vagy részben reményihetik. A lyceum jövőjét, midőn tiz tanárral kezd működni, mostani alapítványai nem biztosítják. Mi mind a mellett nem csüggedünk el. A nagy Frankénak, midőn Halléban a világhírű árvaintézetet alapítá, — s a selmeci tanoda is a bányavidéki szegény népesség árvaintézete, — kevesebbje volt, mint a mivel jelenleg, hála Istennek, mi bírunk, s ennek segítségével mégis felépité mi kezdetben hihetetlennek látszott; s az intézet, nagy emléke a keresztény hitnek és szeretetnek, most is ott áll, s áldást árasztva folyton virágzik. Azon hit, hogy ki az égi madarakat eltartja, tanodánkról is gondoskodandik, mely működéseivel ugy is csak az ő nevét akarja dicsőitcni, — mi bennünk is él inghatatlanul; s él azon remény, hogy hitrokoninkban ki nem aludt egészen a szeretet az egyház s annak intézetei iránt, s így tanodánk iránt sem, mely századokon át a magyarhoni protest. egyháznak annyi jeles férfiút nevelt s nevelni ezentúl is igyekezendik. Selmecen 1858-dik nyárelő 14-kén tartott iskolai tanács meghagyása folytán. Breznyik János, igazgató-tanár. Meghívás a soproni evang. iskolatanítói képez dének f. évi ok tőbe r 3-kán tartandó megnyitási ünnepélyére. Miután a soproni evang. iskolatanítói képezde épülete Isten segítségével majdnem egészen befejeztetett: a dunántúli ágost. hitv. főtiszt, egyházkerület nagyobb iskolai bizottmánya a f. évi okt. hó 3-dikát tűzte ki ezen oly fontos nevelőintézet ünnepélyes megnyitására, melyre az ev. népnevelés ügyének minden baráti ezennel tisztelettel meghivatnak. Zsarnúl'ÓI értesülünk, hogy közbirtokos t. Zsarnay I m r e ur, torna megyei szini birtokából a szini egyháznak, — nem várva be a tagosítást — 3 hold földet szakított ki, hogy abból nevezett helybeli tanulógyermekek részére faiskola alakíttassák. Midőn tudósító t. Zsarnai nrnak a népnevelés s ezzel összefüggő érdekek körüli érdemeit, több helységbeii iskolák részére könyvekben, fali táblákban, szépirási példányokban, glóbusokban stb. tett ajándékait, tanitók fizetése felebb emelése körüli működéseit elmondja: a buzgó férfiúra Istennek áldását kívánja. Ugyanez alkalommal hálánk kijelentésével fel kell említenünk, hogy tek. B o z z o P á 1 ur, szegény lelkészek és tanítók számára folyó félévre is tiz példány Prot. Egyh. és Isk. laprafizetett elő. Ha meggondoljuk hányan vannak papjaink között, kik a haladó tudományos szellemmel örömest haladnának, de a szükség vaskeze Őket visszatartja: az említett nemes áldozatnak szellemi tekintetbeni nagy hordereje tisztán áll előttünk. Adakozás. A dunafejedelemségben működendő missio részére tiszt. C s u k á s B é n i és Ozsváth József, gyönki tanárok egy egy tallért tettek le kézbesítés végett nálam. Isten áldása a kegyes adakozókra. Dr. B a 11 agi Mór. Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagi Mór.