Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-08-14 / 32. szám
8. Politikai hatóságnak, fizetések beszedése végetti beavatkozását csak akkor látjuk szükségesnek, ha a járási felügyelő az e. megyei ügyvéddel egyetértve, ezt kikerlilhetlennek találja. 9. A sok apró s egymáshoz közel esö egyházacskákat egy nagy és erős egyházzá összeforrasztani szükségesnek, — a hol pap és tanitó a csekély jövedelem miatt meg nem élhetnek, csak iskolatanitóság létrejöttét — a pap nyakáról pedig az iskolásgyermekek tanításának terhét — mint amelyről aligha nem találóan mondá Kis Áron, hogy „nincs rajta Isten áldá s",— mielőbb levétetni mindkét felre nézve igen üdvösnek hisszük, valljuk és állítjuk. 10. Szivünkből óhajtjuk, hogy a minden jóra buzditó sz. lélek kegyelme közöltessék a gazdag földbirtokosokkal, hogy tagosítás alkalmával, valláskülönbség nélkül részesittessenek az egyház szolgái nemcsak legelőben, de termő földben ésrétben is. 11. Üdvözöljük mltgos ifj. b. Vay Miklós urat, mint első tettleges megkezdőjét egy közös egyházi pénztárnak, s kivánjuk, hogy a dicső példa minden hü prot. szivet megindítson, tettre gyúlasszon, áldozathozatalra lelkesítsen. 12. Legtöbbet a zsinattól várunk és reményiünk ; hogy az mielébb megtartassék, főtiszteletii kerületi kormányszékeink egyetemes közremunkálásáért esedezünk. Több rokongondolkozásu paptársai nevében Kiss Lajos, ev. ref. pap. i*ömürhöl, ang. elején. A gömöri helv. hitv. papi s tanítói özvegyárvatár kül- s belszervezetére nézve célirányos újítások tétettek a folyó év mart. 24-dik és 25-dik napján Tornallyán tartott egyházmegyei gyűlésen. Akarták némelyek, miszerint e jótékony intézet részvényekre alapittassék, de a többség átlátva, miszerint így épen a legszegényebb sorsú papi s tanítói özvegyek és árvák záratnának ki ez intézet jótéteményeiből, nem lévén anyagi erejök minél több részvény szerzésére, célt tévesztene az özvegy-árvatár, mely nem annyira a vagyonos, mint a szűkölködő papok s tanítók özvegyei- s árváiért alapíttatott; átlátva mondom ezt a józan többség, határozatba ment, miszerint a gömöri özvegy-árvatárnak továbbra is a „keresztyéni kegyelet" legyen alapja. Jövedelmi kutforrásai lesznek ezután is: egyházak, egyes jóltevök kegyes alapitványai, továbbá lelkészi és tanítói változások eseteiben mind a változó egyházi hivatalnok, mind az illető egyház által eddig is fizettetni szokott u. n. váltoMsi taxák, s végre a lelkészek és tanítók által évenkint befizetendő rendes adózások. Egyszersmind kötelességükké tevé a n. t. egyházmegyei gyűlés a lelkészeknek, miszerint e gyámolda részére minden évben, virágvasárnapon egyházaikban segedelmet gyűjtsenek. Papváltozás alkalmával az uj egyházba először lépő, vagy más egyházból áttétetett lelkész tartozik az özvegy-árvatár részére 1 pengő frtot, s egyháza ugyanennyit , tanítóváltozás esetében pedig mind a tanító mind egyháza 30—30 p. krt. fizetni. Belépti díj címen minden jelenleg hivatalban levő, s ezután belépendő lelkész és tanitó jövedelméhez aránylag tartozik egyszer mindenkorra (ily címen) adózni. Hogy e tekintetben félreértések ne történhessenek : mind a papi mind a tanítói állomások jövedelemre nézve 6 osztályba soroztattak. Az 1-sö osztályú egyházban lakó pap belépti díj címen fizet egyszer mindenkorra 30 pfrtot.. Az ugyanezen osztályú egyházban lakó tanító 10 frtot. A 2-dik osztályú egyházban lakó pap 20 frtot, tanitó 7 frtot. A 3-dik osztályú egyházban lakó pap 12 frtot, tanító 5 frtot. A 4-dik osztályú egyházban lakó pap 8 frtot, tanitó 3 frtot. Az 5-dik osztályú egyházban lakó pap 5 frtot, tanitó 2 frtot. A 6-dik osztályú egyházban lakó pap 3 frtot, tanító 1 frtot. Évi adózás címen fizetend az özvegy-árva gyámoldai pénztárba évenkint: 1-ső oszt. egyházban lakó pap 3 pftot, tanító 1 ftot. 2-ik oszt. egyházban lakó pap 2 ftot, tanító 40 kr. 3-ik oszt. egyházban lakó pap 1 ft 12 kr., tanító 30 kr. 4-ik oszt. egyházban lakó pap 48 kr., tanító 18 kr. 5-ik oszt. egyházban lakó pap 30 kr., tanitó 12 kr. 6-ik oszt. egyházban lakó pap 18 kr., tanító 6 kr. Az évenkinti fizetés meg nem szűnik halál vagy más eset alkalmával megürült egyházban sem, hanem azt a hivatal javadalmaival élő tartozik fizetni. A kamatokból és a nevezett alapokból begyült összeg részint a tőke gyarapítására, részint az özvegyek, árváli segélyezésére lesz fordítandó. A gyámoldából az özvegy papnék és papi árvák kétannyi segélyezést nyernek , mint az özvegy tanítónők vagy tanítói árvák, miután a papok áltaí ez intézetbe beadott s beadandó összeg fölülhaladja a tanítók által beadott s beadandó összeg kétszeres mennyiségét. De az özvegy papnék és papi árvák segélyezése alkalmával nem leend kérdés, arról, hogy férjük s illetőleg édesatyjok l-ső vagy utolsó osztályú egyházban lakott-e? miután e kegyeleti alapból egyforma segélyezésben részesíttetnek bármely osztályzatú egyházban lakott lelkészek özvegyei s árvái. Ugyanez áll a tanítók özvegyei s árváira nézve is. A mi a pénztár kezelését illeti, erre nézve is oly célszerű szabályok állíttattak föl, melyek kezességet nyújtanak az iránt, hogy e pénztárnak nagy jövője van , annyival is inkább, mivel az arra főfeliigyeléssel a n. t. egyházmegye által Bodon Ábrahám ur bízatott meg, kinek közjó iránti szeretete s páratlan becsületessége megyeszerte közmondásossá vált. Pénztárnokul Kolos Dániel, vályi lelkész e hivatalról lemondván, közakarattal Horváth Lajos, gicei lelkész választatott. Az özvegy-árvatár pénztárnoka a felügyelő ellenőrködése mellett teszi bevételeit s kiadásait, évenként számol az egyházmegyei tanácskozmánynak, s a számadás megyeszerte köröztetik. A tanítói özvegyeknek s árváknak a pelsőci takarékmagtárban is van 150 részvényük, mit tanítóink részint önmegadóztatás, részint kegyes adakozásból begyült pénzösszegen szereztek. A kegyes adakozók közt kiemelendő Ragályi Ferdinánd ur, ki a szegény tanítói özvegyek s árvák részére 10 részvényt vásárolt. Czegléd, julius hó. Gyakorlottabb tollra szeretnők bizni ez esemény leírását, melyet jelenleg közlendők vagyunk. Városunk ev. reformált hitfelekezetü lakosai iskolaépítéssel foglalkoznak, s az egyház ingatlan vagyonnal és készpénzzel nem igen bővölködve, az illető elöljáróság a fentebbi cél elérése végett, a hívek buzgóságát vette igénybe. Es az e részbeni felszólítás nem volt sziklára hintett mag. Történnek adakozásók, még pedig nemcsak a vagyonos osztály, hanem a nép alsóbb osztálya, az úgynevezett cseléd osztály részéről is. Számos példák vannak, hogy szolgálat után élő egyének, férfiak szintúgy, mint nők, egész havi bérüket oda ajánlják, csakhogy az iskola felépítésére szükségelt pénzösszeg mennyiségét tehetségökhöz képest gyarapíthassák. Valami nagyszerű s magasztos látvány az, midőn a népnek alsóbb osztálya két kézi munkája után szerzett csekély vagyonkájából áldozik á közjó oltárán, — mely áldozat talán őt több ideig tartó nélkülözésnek teszi ki. Ily áldozat történt nálunk a nép alsó osztálya számos tagjai részéről. A mely nemzetnél a közügy iránti részvét, és a polgári kötelesség érzete még az alsóbb osztály részéről is ily hathatósan nyilatkozik, azon nemzetnek van biztos jövője, azt az enyészettől félteni nem lehet, mert ettől megmenti őt saját jelleme, s életrevalósága, melynélfogva magát nemcsak el nem hagyja, hanem önfentartására minden eszközöket felhasznál. — Már pedig a ki magát el nem hagyja, a mellett a gondviselés segítő keze is működik. Egyébiránt már az iskola épületének alapköve szép számú közönség előtt letétetett, és ez egész iinnepélylyel történt, melyen is a helybeli református lelkész ur, és városunk derék polgármestere jeles alkalmi beszédet tar-1 tottak. X. -i A csurgói eddigi hat oszt. gymnasium négy oszt. gymnasiummá szerveztetett. A tanárok, kik ezentúl lelkészi hivatalt viselni nem fognak, fejenkint 4—600 pfttal 32. sz.