Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-08-14 / 32. szám

8. Politikai hatóságnak, fizetések beszedése végetti beavatkozását csak akkor látjuk szükségesnek, ha a járási felügyelő az e. megyei ügyvéddel egyetértve, ezt kikerlil­hetlennek találja. 9. A sok apró s egymáshoz közel esö egyházacská­kat egy nagy és erős egyházzá összeforrasztani szükséges­nek, — a hol pap és tanitó a csekély jövedelem miatt meg nem élhetnek, csak iskolatanitóság létrejöttét — a pap nya­káról pedig az iskolásgyermekek tanításának terhét — mint amelyről aligha nem találóan mondá Kis Áron, hogy „nincs rajta Isten áldá s",— mielőbb levétetni mind­két felre nézve igen üdvösnek hisszük, valljuk és állítjuk. 10. Szivünkből óhajtjuk, hogy a minden jóra buzditó sz. lélek kegyelme közöltessék a gazdag földbirtokosokkal, hogy tagosítás alkalmával, valláskülönbség nélkül része­sittessenek az egyház szolgái nemcsak legelőben, de termő földben ésrétben is. 11. Üdvözöljük mltgos ifj. b. Vay Miklós urat, mint első tettleges megkezdőjét egy közös egyházi pénztárnak, s kivánjuk, hogy a dicső példa minden hü prot. szivet meg­indítson, tettre gyúlasszon, áldozathozatalra lelkesítsen. 12. Legtöbbet a zsinattól várunk és reményiünk ; hogy az mielébb megtartassék, főtiszteletii kerületi kormányszé­keink egyetemes közremunkálásáért esedezünk. Több rokongondolkozásu paptársai nevében Kiss Lajos, ev. ref. pap. i*ömürhöl, ang. elején. A gömöri helv. hitv. papi s tanítói özvegyárvatár kül- s belszervezetére nézve célirá­nyos újítások tétettek a folyó év mart. 24-dik és 25-dik napján Tornallyán tartott egyházmegyei gyűlésen. Akar­ták némelyek, miszerint e jótékony intézet részvényekre alapittassék, de a többség átlátva, miszerint így épen a legszegényebb sorsú papi s tanítói özvegyek és árvák zá­ratnának ki ez intézet jótéteményeiből, nem lévén anyagi erejök minél több részvény szerzésére, célt tévesztene az özvegy-árvatár, mely nem annyira a vagyonos, mint a szű­kölködő papok s tanítók özvegyei- s árváiért alapíttatott; átlátva mondom ezt a józan többség, határozatba ment, mi­szerint a gömöri özvegy-árvatárnak továbbra is a „keresz­tyéni kegyelet" legyen alapja. Jövedelmi kutforrásai lesz­nek ezután is: egyházak, egyes jóltevök kegyes alapitvá­nyai, továbbá lelkészi és tanítói változások eseteiben mind a változó egyházi hivatalnok, mind az illető egyház által eddig is fizettetni szokott u. n. váltoMsi taxák, s végre a lelkészek és tanítók által évenkint befizetendő rendes adó­zások. Egyszersmind kötelességükké tevé a n. t. egyház­megyei gyűlés a lelkészeknek, miszerint e gyámolda ré­szére minden évben, virágvasárnapon egyházaikban sege­delmet gyűjtsenek. Papváltozás alkalmával az uj egyház­ba először lépő, vagy más egyházból áttétetett lelkész tar­tozik az özvegy-árvatár részére 1 pengő frtot, s egyháza ugyanennyit , tanítóváltozás esetében pedig mind a taní­tó mind egyháza 30—30 p. krt. fizetni. Belépti díj címen minden jelenleg hivatalban levő, s ezután belépendő lelkész és tanitó jövedelméhez aránylag tartozik egyszer minden­korra (ily címen) adózni. Hogy e tekintetben félreértések ne történhessenek : mind a papi mind a tanítói állomások jövedelemre nézve 6 osztályba soroztattak. Az 1-sö osztályú egyházban lakó pap belépti díj cí­men fizet egyszer mindenkorra 30 pfrtot.. Az ugyanezen osztályú egyházban lakó tanító 10 frtot. A 2-dik osztályú egyházban lakó pap 20 frtot, tanitó 7 frtot. A 3-dik osz­tályú egyházban lakó pap 12 frtot, tanító 5 frtot. A 4-dik osztályú egyházban lakó pap 8 frtot, tanitó 3 frtot. Az 5-dik osztályú egyházban lakó pap 5 frtot, tanitó 2 frtot. A 6-dik osztályú egyházban lakó pap 3 frtot, tanító 1 frtot. Évi adózás címen fizetend az özvegy-árva gyámoldai pénztárba évenkint: 1-ső oszt. egyházban lakó pap 3 pftot, tanító 1 ftot. 2-ik oszt. egyházban lakó pap 2 ftot, tanító 40 kr. 3-ik oszt. egyházban lakó pap 1 ft 12 kr., tanító 30 kr. 4-ik oszt. egyházban lakó pap 48 kr., tanító 18 kr. 5-ik oszt. egyházban lakó pap 30 kr., tanitó 12 kr. 6-ik oszt. egyházban lakó pap 18 kr., tanító 6 kr. Az évenkinti fizetés meg nem szűnik halál vagy más eset alkalmával megürült egyházban sem, hanem azt a hi­vatal javadalmaival élő tartozik fizetni. A kamatokból és a nevezett alapokból begyült összeg részint a tőke gyarapí­tására, részint az özvegyek, árváli segélyezésére lesz for­dítandó. A gyámoldából az özvegy papnék és papi árvák kétannyi segélyezést nyernek , mint az özvegy tanítónők vagy tanítói árvák, miután a papok áltaí ez intézetbe bea­dott s beadandó összeg fölülhaladja a tanítók által beadott s beadandó összeg kétszeres mennyiségét. De az özvegy papnék és papi árvák segélyezése alkalmával nem leend kérdés, arról, hogy férjük s illetőleg édesatyjok l-ső vagy utolsó osztályú egyházban lakott-e? miután e kegyeleti alapból egyforma segélyezésben részesíttetnek bármely osztályzatú egyházban lakott lelkészek özvegyei s árvái. Ugyanez áll a tanítók özvegyei s árváira nézve is. A mi a pénztár kezelését illeti, erre nézve is oly célszerű szabá­lyok állíttattak föl, melyek kezességet nyújtanak az iránt, hogy e pénztárnak nagy jövője van , annyival is inkább, mivel az arra főfeliigyeléssel a n. t. egyházmegye által Bodon Ábrahám ur bízatott meg, kinek közjó iránti szere­tete s páratlan becsületessége megyeszerte közmondásossá vált. Pénztárnokul Kolos Dániel, vályi lelkész e hivatalról lemondván, közakarattal Horváth Lajos, gicei lelkész vá­lasztatott. Az özvegy-árvatár pénztárnoka a felügyelő ellenőr­ködése mellett teszi bevételeit s kiadásait, évenként szá­mol az egyházmegyei tanácskozmánynak, s a számadás megyeszerte köröztetik. A tanítói özvegyeknek s árváknak a pelsőci takarék­magtárban is van 150 részvényük, mit tanítóink részint önmegadóztatás, részint kegyes adakozásból begyült pénz­összegen szereztek. A kegyes adakozók közt kiemelendő Ragályi Ferdinánd ur, ki a szegény tanítói özvegyek s ár­vák részére 10 részvényt vásárolt. Czegléd, julius hó. Gyakorlottabb tollra szeretnők bizni ez esemény leírását, melyet jelenleg közlendők va­gyunk. Városunk ev. reformált hitfelekezetü lakosai isko­laépítéssel foglalkoznak, s az egyház ingatlan vagyonnal és készpénzzel nem igen bővölködve, az illető elöljáróság a fentebbi cél elérése végett, a hívek buzgóságát vette igény­be. Es az e részbeni felszólítás nem volt sziklára hintett mag. Történnek adakozásók, még pedig nemcsak a vagyo­nos osztály, hanem a nép alsóbb osztálya, az úgynevezett cseléd osztály részéről is. Számos példák vannak, hogy szolgálat után élő egyének, férfiak szintúgy, mint nők, egész havi bérüket oda ajánlják, csakhogy az iskola fel­építésére szükségelt pénzösszeg mennyiségét tehetségök­höz képest gyarapíthassák. Valami nagyszerű s magasz­tos látvány az, midőn a népnek alsóbb osztálya két kézi munkája után szerzett csekély vagyonkájából áldozik á közjó oltárán, — mely áldozat talán őt több ideig tartó nélkülözésnek teszi ki. Ily áldozat történt nálunk a nép alsó osztálya számos tagjai részéről. A mely nemzetnél a közügy iránti részvét, és a polgári kötelesség érzete még az alsóbb osztály részéről is ily hathatósan nyilatkozik, azon nemzetnek van biztos jövője, azt az enyészettől fél­teni nem lehet, mert ettől megmenti őt saját jelleme, s életrevalósága, melynélfogva magát nemcsak el nem hagyja, hanem önfentartására minden eszközöket felhasznál. — Már pedig a ki magát el nem hagyja, a mellett a gondvi­selés segítő keze is működik. Egyébiránt már az iskola épületének alapköve szép számú közönség előtt letétetett, és ez egész iinnepélylyel történt, melyen is a helybeli református lelkész ur, és vá­rosunk derék polgármestere jeles alkalmi beszédet tar-1 tottak. X. -i A csurgói eddigi hat oszt. gymnasium négy oszt. gymnasiummá szerveztetett. A tanárok, kik ezentúl lelké­szi hivatalt viselni nem fognak, fejenkint 4—600 pfttal 32. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom