Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-08-07 / 31. szám
Április 24 tol Május Junius Julius Augustus *) September 20-ig Oktober 20-tól November December ....... Januári us Februárius Március 20-ig (1. e. 10—11 kánik. — 9—10 10—11 2 8 10 10 10 15 3 10 10 10 10 15 (1. u. cl. u. 4—5 2 10 10 10 10 15 6 10 10 10 10 15 60 60 V, as Jj N Jj •fi —i 05 8 12 12 12 12 12 12 10 (1. u. 2—3 (1. u. 1—2 < 6 10 10 10 10 8 6 10 10 10 12 8 60 fp'M & 3 g o N -g § 3 ctf • .Ű fl.SP ^ ° ° Jí N ** ! " í*-> ^ SP Ci >. 5 Oi CO w £ r— 4« ^ w O eő íu í> A tanórák a gyakorlati órák közé adandók mind a négy osztályban. Jegyzet. A choral énekgyakorlat minden estéli hazabocsátáskor 2/4 -ig. KÖNYVISMERTETESEK. Sárospataki népszerű naptár 1859. évre. A sárospataki reform, főiskola testgyakorló intézet (gymnastika) javára szerkeszti s kiadja Anta Ifi Já nos, tanár. Ara 12 kr. p. p. Sárospatak. Nyomtatta Jäger Károly, a főiskola betűivel. 8-rét, 96 lap. Hogy a naptárirodalom hazánkban, a közelebbi évek alatt, mind terjedelemre, mind belbecsre nézve növekedett, azon nézetem szerint, csak örülni lehet, reménylvén, sőt tapasztalván is már, hogy e csatornán is nemesebb és tisztább ismeretek jutnak népünk közé, mint hajdanában. Más részről azonban , ha valahol, a népirodalomban bizonynyal szükség a legnagyobb gonddal s vigyázattal járni el. Maxima debetur puero reverentia! Szükség, hogy a józan bírálat is őrt álljon a népirodalom felett. Ez érdekből kérek néhány sort e becses lapokban, a címzett naptár ismertetésének. Maga a rendszerinti naptár az első 27 lapot foglalja el. Miuden hónapnál van néhány szóból álló k ö z n é p i praktika az időjárásra vonatkozólag, s az illető égi jegyek ábrázolata alatt, azokból kiinduló erkölcsi intések s tanúságok, melyek ha hetedhét országra szikrázó élcekkel nem birnak is: irányuk ellen, — a mi fődolog — kifogás nem lehet. A 28—34. lapokon prof. dr. Albert Ferenc, a holdról, mint a következő év u r a 1 k o d ő bujdosójáról, s az időjárás jövendöléséről szól tisztán s alaposan. A tudomány szempontjából megbizonyítja, hogy az időjárást jövendölni képtelenség, s ennélfogva „a csillagász sohasem aljasodik arra, hogy időjárást jövendölne a naptárakban, mert ö tudja, hogy az lehetetlen, legalább még jelenleg;" azonban a nép kiskorúságánál s balvéleményénél fogva, a naptárak kelendősége érdekében mégis közlendőnek véli, a szokott modorban az időjárási jövendölést. A szerkesztő csakugyan ezen nézet szerint cselekedett, mert habár akaratja ellenére is, — mint megjegyzi, — csakugyan közöl napokra vonatkozó időjárást, miután „többek komolyan figyelmeztették , hogyha a naptárból az idöjövendölést kihagyja, kelendősége nem lesz." Hogy az idöjövcndölés nemcsak a józan ész és tudomány, hanem a protestáns keresztyén egyház elveivel is merőben ellenkezik: azt a prot. lap olvasói előtt mutogatni nem szükséges; de részemről azt sem vagyok hajlandó elhinni, hogyaföldmívclő magyar protestáns köznép oly sokat adna a naptárak időjövendölésére; és ha talán ugy volna is: nyíltan szembe kell szállani a balvéleménynyel s harcolni az ellen az irodalomban, mind a szószéken , nem pedig uszályhordozójává s simogatójává lenni aunak. Denique: a jövendöléseket végképen ki kell hagyni, különösen a protestáns magyar nép számára irott naptárakból. — A 34—35. lapokon a fels. uralkodó ház, a birodalmi ministerek, magyarországi helytartósági alelnökök, róm. katli. érsekek s püspökök s protestáns superintendensek emlitvék meg. Mindezt e nemből, az ily kis naptárban is kevésnek tartom , s csudálkozom rajta, hogy a főiskolai tanárokról, s a tiszamelléki kerület esperestjeiről, segédgondnokairól stb. egy árva szó sincs. Ennél még „István bácsi" is többet tenne talán. Az irodalmi részt 36—41. lapokon Z win gl in ek a szerkesztő által világosan és híven irott jeles életraj za nyitja meg, melyhez mellékelve van a reformátor fametszetü arcképe is. — „Isten útja" cím alatt 41—48. lapokon F i 1 e p Mihály közöl egy történeti beszélyt, melynek tárgya az egykori erdélyi superint. Gelei Katona István gyermekkorának azon esete, miszerint ő hét éves korában, a tatárok által elraboltatott, árverésen eladott, de édes anyja által kiváltatott, — a mint ezt Bod Péter, Smyrnai szent Polycarpusa 72-dik lapján leirja. A beszély tárgya ellen, mely tudtommal még feldolgozva nem vala, s iránya és feldolgozása ellen is, mely az isteni gondviselést s az anyai szeretetet látszik kiemelni, — semmi alapos nagy kifogás nem lehet. De szabad legyen itt, habár mellékesen és néhány szóval is megpendítenem egy kérdést, azt t. i. hogy szükséges- és tanácsos-e a nép számára irott egyházi tekintélyű müvekben, egészben vagy részben költött beszélyeket közölni ? E kérdésre részemről röviden azt felelem, hogy miután a vallás és az egyház története, s az élet egész folyama telve van oly történeti igaz tényekkel, melyek önmagokban is teljesen elegendő tanító, hóditó és meggyőző erővel birnak: ezeket mellőzve, költeményekhez folyamodni nem szükséges; de nem is tanácsos, mert talán mindnyájunk előtt, különösen azonban a nép előtt, nagyot veszt a tanulság a maga erejéből, ha tudja vagy sejti azt, hogy az a mit olvas, egészben vagy nagy részben költemény. Egy• I J-. Ha mind a 4 osztályt T ' M TT M TTT IV. -i , u ,.J 1. osztály. : 11. osztály. 111. osztály. ,,, egy kepzo vezeti J J J osztály. ] I -! 5 w I * 3 I Sa ca < a I Tanóra gj 7? o "C Gyakorlat Mikor és meddig ? Tanóra g ?T Gyakorlat Mikor és meddig ? Tanóra 5r o Gyakorlat Mikor és meddig? Néhány ének. tan. j Mikor és meddig? i. II. osztály segítségével reggeli istenitisztelet alatt 2 /4-ig.
