Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-31 / 30. szám

korlati énektanítókönyv", melyben a tanítás kivitele gyakorlatilag adatnék elő. — 2) „Kézi choral-könyv", mely magában foglalná az összes choral- és temetési énekeket a régi, vagy az egyházi hangnemekben feltéve a régi samai hangirás szerint átírva. — 3) „Enek-Katechismus" a népiskolák számára, melyben a szükséges zenetani előismeretek volnának előadva; — továbbá magában foglalná az összes choral- és temetési énekeket csak egy verssel; — ez által a zsoltáros könyv a gyakori használástél •fölmentetnék. (Vége következik.) Ivánka Sámuel, szentesi ref. énekvezér. Göncy Pál ur magán finevelő intézetében a vizsgálatok f. hó 21-től 24-ig végbementek. A magán nevelő intézet feladata a házi növelés és nyilvános tanítás fényoldalait azok árnyoldalai nélkül egyesíteni, azaz növelni a házi növeléstől rendszerint elválhatatlan tudományi egyoldalúság — s tanítani a közoktatással sokszor együttjáró erkölcsi fogyatkozás nélkül. E feladatot kívánta Göncy ur megoldani, s hogy tisztán álljon előttünk miként oldotta meg: tekintsük elsőben a tudományt. Az intézetnek összes tudományos működését a maga sokoldalúságával, részleteivel nem mutathatjuk fel, csak némely főbb tudományokra szorítkozunk. Ilyen először a nyelv. A nyelvet az ifjúsági tanulmányok egyik legbasznosabbikának ismerjük. Erre kitűnő munkát is fordított s ennek megfelelő sikert aratott az intézet, a mint a elassikus nyelveknél kitetszett. A felsőbb osztály némely növendékei az Iliast bármely helyen nyitásra könnyen fordították ; a latin nyelv körül elég lesz egy derék növendéket, Puky Gyulát említenünk fel, ki Virgil Pollio című IV. ecclogájára bevezetést, s meglepő kritikai jegyzeteket irt, önerejével. A német és francia nyelvből tartalmas és szabályszerű fogalmazatok olvastattak fel. A mennyiségtanban felmutatott eredmények a veterán iró s szaktudós (Brassai) működéseinek megfelelők voltak. A mondottakon kivül különösen nagyérdekü volt az ásványtani vizsgálat. Az ásványtant maga Göncy ur tanította — Nauman vegyes rendszere szerint — s midőn egy felől mint észlelés-, gondolkodásra vezető eszközt növendékei észfejtésére jelesül használta: más felöl a mütannal - technologi'a — kötvén össze, sokszorosan érdekessé tette. Végre az észmtivelő komoly tudományok után megjelent az örökifjú phantasiának kedélynemesítő vidám gyermeke, a szépművészet is. Jól talált arc- és tájképeket látánk a vizsgálótereru falain függeni, hozzájok papirszelet tűzve, mely a festő növendékeknek nevét mutatta. A vizsgálat végső délutánján pedig jeles zenedaraboktól viszhangzott a terem, miket a növendékek különböző hangszereken a népes hallgatóság hangos tetszésére játszottak. Tehát tudományi oldalról a feladat teljesen megoldva. Tekintsük most az erkölcsi oldalt. Erről Ítélni nehezebb, mert ez nem tudomány , ez érzelem , gyakorlat, élet. Azonban jelen alkalommal könnyen s bátran nyilvánítható e tekintetben is a vélemény. Azon szerény bátorság, melylyel a növendékek előttünk forgának, az arcukon, minden szavukon , mozdulatukon látszó életkedv, a homlokon ülő nemes önbizalom, a romlatlan lélek folyamának tiszta fenekére hagytak pillantani. Ily eredmény után a növelés derék bajnoka nyugodtan tekinthet a múltra, küzdelmeinek szép eredményére; nyugodtan nézhet a jövő elébe, melyet a mult önerejével minden bizonynyal győzelmesen kivív! B. I. — KÖNYVISMERTETÉSEK. Halotti hucsuztatók. írták Fábján M., Német J. és Tomori S., akadémikus rektorok. Eszék 1858. 172 1. Ara 1 fr. 12 p. kr. A ki előtt nem ismeretlen a dolog, hogy főleg falusi népünk mily örömest siratja el halottját jól pattogó búcsúztató versek mellett; a kinek már volt alkalma tapasztalni, hogy a verseléshez nem igen értő búcsúztató egyének a halotti közönség előtt gyakran mily izetlenségekkel állanak elő ; a ki tudja, hogy a Fördős-féle búcsúztatók a legtöbb helyeken már egész az unalomig mennyire elhasználvák, Mentovichéi pedig minden költői becsök mellett is mennyire nem a falusi búcsúztatók szokott rámájára készítvék : az csak helyeselheti az ifjú szerzők azon jó igyekezetét, mely szerint az egyházi irodalomnak ezen kevésbé müveit mezején társaik javára egy két fris kapavágást tenni el nem mulasztottak. Tartalmát teszi e gyűjteménynek 2G különböző verses búcsúztató, melyek közül 1 V. J. tanító, 5 öreg, 1 idős hajadon, 2 vallásos ember, 3 sokáig sínlődött, 1 hirtelen megholt, 4 középidejü, 1 kiszolgált katona felett, 1- távol elhalt katona requiemjén , 1 szülésben gyermekével együtt elhalt nő felett, 1 ifjú felett, 5 gyermek felett van készítve s némelyik vonatkozással az évszakok- s ünnepnapokra. Mint látszik, a tartalom a könyv terjedelméhez képest, elég gazdag és változatos. Mindenik búcsúztatónak van u. n. értekező része és alkalmaztatása, azaz: a különféle rokonoktól elbúcsúztató része, mely szerkezeténél, valamint általában vallásos jelleménél fogva, e gyűjtemény búcsúztatásoknál igen használható. Némely búcsúztatón ugyan egy kis nehézkességet, egy kis dagályt és némi ríkattató igyekezetet vehetni észre; a 141. lapon olvasható búcsúztatónak is jobb leendett kevésbé legendaszerü menetet adni: de azért az egészben egy sincs oly búcsúztató, melyet némi változtatással sükeresen nem lehetne felhasználni. Vannak különben e gyűjteményben (mint a 110., 156., különösen pedig a 146. lapon stb.) több valóban dicséretes, jólsikerült búcsúztatók. Helylyel-közzel (pl. 64., 65.1.) katonásan van elbánva a rímekkel; de azért általán eléggé jól pattognak egymásra a verssorok. Az előforduló helyesírási hibákat inkább csak sajtóhibáknak tekintem. Egy pár nyelvtani hibára is akadtam, pl. folyjék e. h. folyjon (41. 1.), laksz e. h. lakol (109. 1.) stb.; a törvényszéktől vett hasonlatot (9. 1.), a remény horgonyáról mondott merész allegóriát (56. ].), a Tan -talustól vett képet (59. 1.), az elbúcsuztatottak száma megemlítését (63.1.), a halálnak tulajdonított vérben fürösztött pallost (84.1.), s ezekhez hasonló kifejezéseket sem helyeslem : de mind ezen hibákon a búcsúztató egyén maga is könnyen segít. Sok szép és meglepő hasonlatokra, itt ott sajátságos eredetiségre, sőt költői érre is találhatni. Álljon itt mutatványul a sok közül, a mint egy kis leány testvéreitől bútón messze távozom , mint az a falevél, A melyet ágáról elragadott a szél. Ne várjatok haza. Mennék, de nem lehet, A sir — mint kis madárt — fogva tart engemet. Csak arra kérlek, hogy majd ha nem találtok, Midőn egymásközött ártatlanul játsztok ; Majd ha összegyűlnek a játszó gyermekek S kérdik, hogy közibök én miért nem megyek V Mondjátok meg, hogy én elmentem az égbe, Ott élek az égi lelkek seregébe. Oh mondjátok meg, hogy én is boldog vagyok, Angyalokkal játszom, Jézussal mulatok. Jók legyetek, egykor ti is ide tértek, Csókollak ezerszer kedves jó testvérek. — (118. 1.) A kiállítás csinos. A munka, béltartalmánál fogva, a ii karnak méltó pártolására számíthat. X.