Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-24 / 25. szám

kézzelfogható gyümölcse 5—7 — nálunk minden tekintetben alacsonyabb színvonalon álló — egyén sz. célú összejöveteleinek, egyebeket nem említve, m. u. a fajunkat oly szépen jellemző lel­kesülési képesség némely tanítókkal 10 pfr. ajánlatot is tétetett a Könyvtár megalapítására. En tehát, — lehet, hogy csalódom, — de az ily egyesüle­tektől minden jót várok , ezek nélkül, — még egyszer mondom, bennünket elszigetelő szerencsétlen földrajzi helyzetünk miatt — semmit. A köri el készet felállítása által tettünk ugyan előre fél lé­pést a népnevelés ügyében, de nagyon csalódik, ki ettől valami gyökeres reformot vár. — Mutatják ezt más egyházmegyék , hol ezen intézmény már majd le is járja magát. — Hogy az igazi vallásos és nemzeti irányú nevelés hiánya, mai viszonyaink közt, mily veszélyes legyen, mutatják ott a szélen, az üldözés viharai­val dacolt, hajdan a kiváltságos osztályhoz tartozott tagokból álló egyházaink Szöllős és Mánya, amott a Nyitra tövében — mint a volt komjáti egyházmegye ereklyéi s nemzetiségünk előőrsei, -— még a templomban Istenöket magyarul imádják , de annak kü­szöbén kívül az apa fiával, az anya leányával a családi tűzhely­nél már inkább szeret tótul társalogni!! Ugyan meddig nézzük még összedugott kezekkel miként nyaldossa el partjainkat a ten­ger , s a tér, melyen áll vallásunk és fajunk évről évre összébb szoruljon?! Azon esetben, ha egyelőre az egyesületek létre nem jöhet­nének, legalább vegyük fel hát a fonalat ott, a hol azt elejtettük, jelesen egyházmegyei könyvtárunkat szervezzük újra, e célra adóztassuk meg magunkat, fordítsunk rá évenkint legalább 120 —150 pfrtot, osszuk ismét szakaszokra, hogy mindenkiélvez­hesse , s a könyvek megrendelése az e. gyűlés vagy bizottmány által történjék, pontos, szigorú számadás követeltessék a pénz- és könyvtárnokoktól stb. Igy a mit szegénységünk miatt külön kü­lön alig tehetünk, — a tudományos irodalommal párhuzamban ha­ladhatunk. Nem hallgathatom el kisebb egyházaink egyikének, a m a­g y a r - s z o k i n a k azon követésre méltó eljárását, hogy romla­dozni kezdő templom és torony teteje építésére ezelőtt két évvel t a k a rékmagtárt alapított, s maris 400 pmérő gabonája van. Valion nem volna-e üdvös minden egyháznak e példát követnie, melynek kamatjából egyházi épületeik biztosítási dija, főiskolai évi adó j árvák tanítása és egyéb efféle egyházi kiadások fedez­tetnének ? Végül, mint a kegyeletesség példányát kell megemlítenem a m a d a r i egyházat, mely néhai nt. Bese János b. e. lelké­sze helyébe — kit épen esperessé megválasztatása közben vesz­tett el — annak jóirányu s képességű fiát, t. Bese Elek urat igyekszik lelkipásztorául megnyerni. Azon nevezetes körülmény, hogy e gyülekezet emberi emlékezet óta csaknem szakadatlanul e családból választja lelkészeit, kedvező fényt derít mind a csa­ládra, mind magára. Ozvegy-árva-gyámoldai tervünk is van már, e szerint nincs más hátra, csak -— a pénz ! Bárcsak az általános magyar bizto­sító társaság életbiztosítási osztálya is minél előbb életbe lépne, hogy midőn mi, kiknek országunk nem e világból való , innen haza költözünk, azok sorsa iránt, kiket e világban özvegységben s árvaságban hagyunk, nyugodt öntudattal bírhatnánk ! K. T. I. Selmecbánya. Habár a „Pesti Napló" s uszályában több magyar s nem magyar lapok kerületi gyűlésünknek f. hó 9-kén határzatát elferdítve bocsáták közre r tudja mégis az evangyélmi közönség, hogy valamint az esperességek többsége, ugy a gyűlés magva s fénye határozottan SelmeC mellett nyilatkozott. S ha volt dicső múltunk, jövőnk annál is dicsőbb leend! Junius 10-én este már tudta az egész város az igazságos ügy diadalát, s val láskülönbség nélkül jelentkezett az e fölötti öröm s hála­adás. Lelkesedés, tettvágy s tetterő tölti el kebleinket. Egy pil­lanatig sem akará tétlen nyugalomban élvezni örömét, oly sok oldalról megtámadott s félreértett egyházunk nem mozgunk s működünk. A pesti kerületi gyűlésből felrándult hazaszerte tisz­telt igazgatónk, Breznyik János, már a város határain kivül élvezheté a határtalan szeretet s bizalom gyümölcseit, egy fényes küldöttség által üdvözöltetvén s kíséretében volnulván be épen vasárnapján jövendő működése színhelyére. A tanári karral és az egyház előjáróival tartott tanácskozmánynak egynémely eredmé­nyei ím következőkiskolánk igazgatója bízatott meg egy pro -gramm szerkesztésével, mely az evangy. közönségnek bemuta­tandja intézetünknek irányát, szellemét, igényeit és ígéreteit. A z evangyélmi egyháznak szolgálatában álland s müködend az! A magyar nyelv, mint tannyelv, híven ápol­tatandik ezentúl is, de lesz az állami, lesz az ágostai hitvallású protestánsok többsége nyelvének is saját tanára. FŐgondunk leend: hogy a magyar és a szláv tanulja Krisz­tust, Krisztusban egymást és a tudományossá­got szeretni. — Külsőségekben is érzik a jellem, a lelkület; azért a tanítás ezentúl naponta reggeli áhitatossággal veendi kez­detét ; az összes fiatalság fél órával a tanóra előtt a könyvtári te­remben , fölváltva éneklendi magyar, német s tót nyelvben szent énekeinket. — Nem lévén eddig a különben szép iskolai épület­ben csak öt tanszoba , egy tanárlakból alakuland a még szüksé­ges három tanszoba. Tiz rendes s egy rendkívüli tanár fog jövő évben működni, köztük a legújabban Vannay László helyébe megválasztott rimaszombati tanár SéverlayKároly. Tápó­dánk ezentúl is ebédet s vacsorát nyujtand különbség nélkül az al- és fógymnasiasták számára, havonkénti két pengő írtért. Legújabb jóltevőinkről is kell megemlékeznem. A pesti gyámolda 50pfrtot külde tápoldánk számára; tek. Ivánka Imre szinte 50 pfrtot kézbesített tisztelt igazgatónknak iskolai célokra. S egyházunk a junius 9-ki esemény emíékeül egy ösztöndíj ala­pítványának tekinti ezen adományt, mely jövő gyarapodás remé­nyében „ lvankianum" név alatt fog kiosztatni. Végre a bakabá­nyai evangy. egyház érdemdús lelkésze, Holuby Sámuel által lelkesítve, ugyanazon esemény emlékéül „pro augendo fundo scholastico" ötven pfrttal örvendeztette meg intézetünket. Hit­sorsosaink ! A majdnem egy év előtt szétküldött gyüjtŐíveinkre késtetek tettel válaszolni, mert hiszen kétséges volt jövőnk. Most el van döntve a kérdés ; van múltunk s jövőnk is. Oh siessetek már most segíteni szellemi közanyánkat, — miért nem tennétek a bányai kerület legidösb gymnasiumáért azt, a mit a tiszaiak az eperjesiért, a dunántúliak a sopronyiért tettek'? Nagy s magasz­tos célt tűztünk ki magunknak, — reményijük , hogy valamint eddig, ugy jövőre is velünk maradand az Ur s híveinek leg­jobbjai — Adakozás. — IV K é g 1 László ügyvéd ur szerkesz­tőségünknél letett 10 pfrtot az abauj megyebeli K é r i e k és 5 pfrtot a m á r m a r o s szigeti gymnasium részére. Isten ál­dása a nagylelkű emberbarátra. K «11 y v s z e in fi e. E^yházkeléskori szertartásos beszédek és imák. Kál­mán F e r e n c, győnki ref. algymnasiumi tanár és felszen­telt paptól. Székesfehérvárott. 1858. Ara? Feierstundei! im Hause des Herrn. Fünf Festpredigten, gehal­ten vor den evang. Gemeinden zu. Eperies und Kaschaa, von S t e p h a n L i n b e r g e r, Prof. der Theol. am evang. Collegium zu Eperies. Der Reinertrag ist bestimmt zur Vermeh­rung des Fondes der evang. theol. íLeliraii­stalt ZU Eperies. Kaschau 1857. Ara? Népiskolai természettan. Kézikönyvül a népiskolák negye­dik osztálya számára. Krüger után Csabai Imre, a kecs­keméti ref. nyelv, főgymnasiumban mennyiség- és természet­tan tanára. Kecskeméten 1858. Ára kemény táblába kötve 16 pkr. Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagi Mór.

Next

/
Oldalképek
Tartalom