Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-10 / 23. szám

2. Alig csillapult a lelkesedés, midőn a mélyen tisztelt elnök ur ismét oly tárgygyal lepte meg a közgyűlés tagjait, mely örökre emlékezetes s mutatja, hogy a haladó kor szellemét kezdjük megérteni !. . Ez a népiskolatanítókra nézve, hogy miután az egyház buzgó szolgálatában megőszültek, végerőtlenségekben s egédet tarthatnak, özvegyeik egy kegy elemévet kapnak s segélyökre özvegyi pénztár alapittatik. Kezdetéül az egész egyházmegyében alapgyüjtés rendeltetett s azt az egyházmegyei mind akadémikus, mind örökös tanitók évi részleteikkel szaporítandják. Ha özvegy egy sem lenne, mind a tőkéhez csatoltatik, ellenkező esetben egy része. Az első alap megtételére vagyok bátor kérni minden lelkes ügybarátot: kövessenek el mindent, hogy az emberiség e legméltóbb napszámosainak megvigasztalására minél nagyobb összeggel kezdethessék az meg. A mi az u. n. akadémikus tanítókat illeti; bár ők nagyobb részint más pályára mennek : mégis, hogy megtagadnák a rájok vetett illetőséget, nem merem, nem szabad állítani, sokkal inkább ismerem azoknak tiszta buzgalmát, minthogy a k ö zü g y iránt égő szeretetüket kétségbe vonhatnám ! 3. Minthogy az iskolai s népnevelés ma legfőbb részét teszi egyházi működéseinknek, legyen szabad, sőt üdvösnek tartom ezt is némileg érinteni. A tatai egyházmegye hogy e téren annál üdvösebb következményeket mutathasson fel, — a mult évi bőnyi közgyűlésen tanítói ösztöndijt indványozott, mi évi ajánlatokban eddig 96 pftra megy. Az egyházmegyei látogatás beadván e gyűlésre az iskolákróli birálatát, a nevezett ösztöndíj 3 tanitó közt osztatott ki. Elsőt az á s z á r i, másodikat a tatai, a harmadikat a n.-i g m á n d i néptanító nyerte. Bár egyházmegyei tanítóinkra hanyagságukért soha sem volt panasz, mégis ez intézkedés — ugy hiszem — csak nemes gyümölcsöket terem 4. Egy egyház azért folyamodott a gyűlésre, miszerint engedtessék meg neki, hogy az eddigi örökös tanítói állomás akademika-promotióvá alakittathassék s a gyülekezetnek egy feltét alatt meg is engedtetett. Melyet én itt alkalmul vévén, szabad legyen e tárgyban véleményemet elmondanom. Az akademika-promotiók hasznosságáról alólirt is meggyőződik , s jelenviszonyaink között, végleges eltörölletésökre soha nem szavazna. De ujat sem engednék felállíttatni, sőt az eddigiekből is óhajtanék néhányat örökös tanítói állomásra vitetni vissza. Véleményem nem légből kapott. A népnevelés e mindenki ajkán hordozott eszme mondatja velem, megérdemlené, ha kissé komolyabb figyelemre leendene méltatva.... Ne felejtsük el: a tatai egyházmegyében vagyunk, hol 30 iskolatanítói állomás van, közülök 13 akademika-promotio, és ez többnyire igen jó, 17 örökös állomás, ez pedig m ind rosz. A bokodi, környei, lábatlani, szomódi, szendi, ászári, tárkányi s többen oly roszak, hogy bámulnunk kell, ha talalálkozik rájok egyén, s mégis most majd mindenikben jó tanító van, sőt Ászáron a legjobb. — Uraim ! ha azt kívánjuk — a minthogy kell is — hogy a kisebb állomásokon jó tanítók legyenek, — kik az ügy lelkétől áthatva buzgóan járjanak el hivatalos kötelességeikben — ha mindenik helyen nem jutalmaztathatnak is kellően, — legalább a reményt is ne vegyük el tőlük az előléphetésre! Ez leendene a versenyre egy részről a leghatalmasabb ösztönünk, mig más részről a szegényebb egyházakban is nem kellene — mint már sokszor történt — a nevelés szent ügyét oly egyénekre bizni, kik többet rontanak, mint építenek, A tatai egyházmegye vegye valahára figyelmébe saját iskolatanítóinak ügyét, — ha a nevelésben célt akar érni, — s míg más egyházmegyékben széltire törültetnek el a legjobb akademikapromotiók : addig a tatai ne tartson — nem hogy szaporítson — az egész egyházkerület számára ilyeneket saját kebelebeli tanítói nyomorainak rovására. ... A tatai egyházmegyében Ács, Kocs, Kömlőd, Császár, Mocsa, Szöny, elég volnának ily akademika-promotiókra, a többek lennének fentartva, egyébb tanítóink jutalmára előléptetésül s elébb megnyerjünk az ügyet s elérjük a célt, mintha évekig beszélünk, s moíldogatjuk : n épnevelés, népnevelés jöjjön el a te országod! Ez alkalommal ennyit e tárgyról, mit tovább vinni s célra juttatni az ügyet szivén hordozó hatalmasabb kéznek feladata. Végül megemlítendő, hogy egyházmegyei jegyzőnk, nt. Hörömpöli Gábor ur, — ki 10 éven át lankadatlan szorgalommal s avatott tollával jegyezé az egyházmegyei tanácskozásokat — crte az egész egyházmegye tiszta szeretetét és tiszteletét nyervén jutalmul—•lemondván e hivetaláról, helyette t. László József, kocsi lelkész ur választatott általános szavazattöbbséggel , kinek ismert buzgalmától s ügyességétől azonban szinte csak szépet és jót várhatunk. Isten velünk ! Figyelmező. Sepsi-Szentgyüí'sy, (Erdély). Folyó év máj. 26-kán a sepsi ev. ref. egyházvidéknek részletes zsinata tartatott a szokott helyen, Sepsi-Szentgyörgyön nagyt. Gödri Ferenc, esperes ur elnöklete alatt. Főbb tárgyai valának ezen részletes zsinatnak a következők: 1. Olvastatott főtiszt, h. superintendens urunknak közzsinatot összehívó főpásztori levele, melyből örömmel értesiilénk, hogy erdélyi ev. ref. anyaszentegyházunknak, közügyei elintézése végett évenkint tartatni szokott közzsinata, ez évben a forradalom alatt összeromlott de „hamvaiból Isten segedelme és a buzgó hívek fáradozása által mindennap épülő n.-enyedi egyházban lészen; mely, mind az erdélyi ev. ref. superintendentiának, mind az áldottemlékii Bethlen Gábor fejedelem által alapított főtanodának rendes helye lévén, anyaszentegyházunk múltjával s jövőjével elválhatatlan kapcsolatban van. 2. Közszeretetü esperesünk kinyilatkoztatván, mikép aggkora, s gyengélkedő egészségi állapota miatt, ezen tőlünk távol helyen eső közzsinatban nem vehet részt, elhatároztatott, hogy ezen nagyfontosságú közzsinaton, melyen egyebek között közföjegyzöi választás is lészen, nagytiszteleíü esperesünk helye egy választandó küldött által pótoltassék, — mihezképest a választás azonnal meg is történvén, általános többséggel E r ő s d i Mihály, illyefalvi lelkész választatott közzsinati követül. 3, A folyó év máj. 2-kán tartott egyház-fötanácsi gyűlésre ezen egyh. vidék részéről küldött követünk, t. Nagy Sándor, gidófalvi lelkész jelentéséből örömmel értesülénk a közföjegyzöi hivatalra történt kijelölés eredményéről, valamint ezen egyh. főtanácsi gyűlés egyéb közérdekű határozatairól is. 4. A mult részletes zsinaton indítványozott „egyházvidéki könyvtár" alapszabályai egyező értelemmel megállíttattak — ezek szerint a) ezen könyvtár az ezen egyházvidékbeli lelkészek és isk. tanító egyetemes hozzájárulása által nemcsak a mostan élő lelkészek és isk. tanítók közhasználatára alapittatik meg, hanem ugy, hogy mint drága örökség szálljon át azok hivatali utódaikra is, és így ez évről évre gyarapítandó könyvtár nem a részvényesek magánjava, hanem ezen egyházvidék mostani s leendő lelkészeinek és isk. tanítóinak közkincse, b) Minden jelenlegi lelkészek és isk. tanitók kötelesek ezen könyvtár részvényesei lenni, az azután következők addig be nem kebeleztethetnek, míg magukat ezen alapszabályok elfogadására nem kötelezik, c) Az évenkint fizetendő részvénydij jövedelem-aránylag állíttatott meg. d) Helye leszen Sepsi-Szentgyörgy, mint központ, könyvtárnoka ezen egyház lelkésze, —• lesz ezenkívül pénztárnoka, s egy választmánya, mely a meghozatandó könyveket kijelöli, a könyv- és pénztár kezelésére felvigyáz stb. e) A meghozatandó könyveket illetőleg, a legfőbb figyelem a lelkészi és isk. tanítói szaktudományokra fordítandó stb. Meghatároztatott az is, hogy ezen alapszabályokon csak is a lelkészek és iskolatanitók kétharmadának beleegyezésével lehessen jövőben változtatni. Hogy ezen könyvtár alapítása mennyire szükséges vala, megítélhetni abból, hogy ezen egész vidéken nem volt egyetlen tudományos közkönyvtár is, mely a tanulni szeretők önképezhetését elősegítette volna. Örömmel üdvözlék tehát ez eszmét minden jelenvolt lelkészek és isk. tanítók, s önként kötelezék magokat ezen alapszabályok megtartására — s így bizton hihetni, hogy valamint nem volt egyetlen egy is, ki ezen könyvtár felállítása ellen szót emelt volna, ugy ezután sem lészen senki, a ki annak folytonos fennállását s gyaporodását örömmel elé ne segítené, 5. A kézdi testvér egyházvidékből a keblében felállitatni elhatározott özvegy-árva-gyámintézet alapszabályai átküldetvén egyh. vidékünkhez, azon felhívás mellett, hogyha célszerűnek találjuk azokat, fogadnók el, s nyújtanánk azon egyh. vidéknek testvéri jobbot ezen jótékony intézet egyesült eroveli létesítéséhez : nagyt. esperesünk ezen alapszabályokat átnézés és véleményezés vé-