Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-03 / 22. szám

tátott; s hogy ezenfelül évenkint sokat áldoz az egyház, iskolákra, tápintézetekre, szerencsétlen egyházakra, kisebb nagyobb javításokra, szinte tagadhtlan tény, mert azt az egyházi jegyzőkönyv gazdagon bizonyítja. c) Mily eszközökkel létesült mindez ? Honiola István, mint az egyház lelkésze, hivatalát elfoglalván s híveinek anyagi szegénységét, erkölcsi sülyedéaét és az egyház roncsolt helyzetét látván, a félelem, álmait elrabló nyugtalanság és kétely hulláimtól hányatva állott ki a kiizdtérre, nem tudván hirtelenében tájékozni magát, hol lelje meg a nyomoraság tömkelegéből való kiszabadulás biztos ajtaját. Szemei előtt lebegvén a sok teendő s hiányozván minden segélyforrás, leveretve járt fels alá és közel állt az elmebáborodás örvényéhez. Azonban csakhamar útba téríttetett. Mint a mesterök eltávoztán szomorkodó apostolok hirtelen tüzes nyelvekkel beszéltek s tettdús férfiak lőnek, ugy történt vele is. Lélekben és igazságban mennyei atyjához könyörögvén, megtelt istenbeni bizalommal és sz. lélekkel szive és elkezdett szólni híveihez a hitnek tüzes nyelvével; elkezdett harcolni az egyháziatlanság és erkölcstelenség ellen Istennek kétélű fegyverével az ő szent igéjével, és ha nem sikerült is neki, mint Péter apostolnak, egy kori fellépésével 3000 lelket Jézusa jó pásztor aklába téríteni, sikerült mindjárt kezdetben néhány jobblelküeket megnyerni, sikerült néhányakban a hit és buzgóság szikráját fellobbantani, sikerült később minden híveit magához a szeretet és bizalom szent láncával szorosan összefűzni. Mily nehéz volt a kezdet, bizonyltja az, hogy az egyház jólétével semmit nem gondoló egyháztagok a szolgabírói hivatalnál vádolván őt be, szennyes tettekkel gyanusíták, azonban épen ez volt javára, mert a szolgabíró ur üdvös működéséről meggyőződvén, az alaptalan vádak koholóit megbünteté és a lelkészt a község előtt dicsérettel emelvén ki, tekintélyét megalapította. Az egyházi jólét eszközlésére a főtényezőt, a hitet és buzgóságot felmelengetvén, munkához kezdett s nemes törekvésében segíté őt L a t i n á k Rudolf ur, egyházi felügyelő, de még inkább Czésko János gondnok, kit egyik fősegédül szemelt ki és megtanította azon hitre, hogy Isten, hajó a szándék és üdvös a cél, az őt félőket ernyedetlenmunkásság mellett megsegíti s célhoz vezeti. E földmíves gondnok hü munkatársa lőn lelkészének, a lelkész nem csalatkozott benne, híven bugólkodott s hogy ma Ujvásár nagyobb jólétnek örvend, mint örvendett, az érdem egyik koszorúja öt illeti és méltó arra, hogy egyházaink névkönyvében éljen emlékezete. Segédtársak voltak a munkában e kettőn kivül a presbyterium, mely általa lépett életbe s melynek 12 tagja egyenként külön teendővel van megbízva. Ezeknek betanítása sok időbe került, de nagy volt sikere. E betanítás a kisebb presbyterialis gyűléseken történt, melyek minden faluban külön és igen gyakran tartattak, míg az összes presbyterium csak négyszer jön évenként egybe s feladata a nagy gyűlés határozatának végrehajtása. A gondnok a nagyobb, a presbyterek és egyházfiak a kisebb pénztárakat kezelik s mindeniknek kötelessége a rábízott pénztárt helyes okkal móddal szaporítani. A pénz előteremtésére különféle kútforrások kutattattak fel. Az egyház ortványai, melyek előbb hanyagul míveltettek, jobb kezelés alá vétettek; 1849-dik évben paplaki pénztár alapíttatott, melybe keresztelési lakomák, lakodalmak, torok névnapi és más összejövetelek alkalmával az e célból kitett tányérba adakozuak a hívek, mely áldozat aztán mindjárt rákövetkező vasárnap nyilván a templomban kihirdettetik; korcsmák vétetnek bérbe, a legelő egy része lekaszáltatik; a birói pénzbírságok a szegények pénztárába tétetnek; mész égettetik, mely körül a nép a munkát ingyen végzi; a behajthatlaimnak vélt adósságok az egyháznak engedtetnek, melyeketa presbyterium sokszor hetenkénti öt garas lefizetés által szed be; a lelkész általa szomszéd uraknak egy két darab épületfa, gerenda vagy 1 szarufa ajándékozásra való felszólítása;a gazdáknak egyszer mindenkorra 12 vftig terjedő megadóztatása ; perselypénz, offertoriumok, gyakori önkénytes adakozások, a tökepénz kamatja, harangpénz, hagyományok, buzgó asszo nyok fillérenként félretett s a templomra ajándékozott kegyes adományai, a magtár számára házankénti gabonaöszszeszedés, mind nem megvetendő kútforrások. Legfőbb pedig az, hogy az egyháztagok minden fuvart és kézi munkát ingyen tesznek, melyekről legnagyobb nyilvánossággal külön jegyzőkönyv és számadás vitetik a végett, hogy minden panaszos fél orvoslást kereshessen és találjon, s ez : oly lényeges dolog, hogy e nélkül boldogulni nem lehetne. Felhasználtatik még ezenkívül a templomban a szegények számára kitett ládácska is. d) Mint áll jelenleg Ujvásáv ? Van 1. Két megújított, egy újból épült temploma s egy szinte újításban részestilt imaháza. 2. Négy elemi iskolája, vasárnapi és énekiskolája, melyben az éneklést a lelkész tanítja; gyümölcsfa-iskolája melyben a gyermekek oltásra taníttatnák. A gyümölcstenyésztés előmozdítása tekintetéből minden vőlegény köteles esketésc előtt 4, sajátkezíileg oltott és ápolt oltványt a presbyteriumnak bemutatni, melynek következtében már igen szép kertek keletkeztek. Nem hiányzik a nyári katechizatio sem, melyre épen ugy kényszeríti a presbyterium a gyermekeket, mint az iskola szorgalmas látogatására s ha hanyagság tapasztaltatik, a szülők gyermekeikkel együtt kérdőre vonatnak. 3. Vannak következő, az összes egyházat illető pénz és magtárai, u. m. a) A részvényeken alapuló egyházi takarékpénztár, mely 2377 vft. és 12 kr. tökét foglal magában. b) A paplaki pénztár, melynek 1857-dik évi bevétele 1072 vft. 11% kr., kiadása pedig 1058 ft. 12 kr. volt. — c) A lelkész és a tanítók özvegyei és árvái számára létesült nyugdíj intézeti pénz-I tár, melynek tőkéje 247 vftot 51V2

krt tesz. d)A könyvtári pénztár, mely 1857-ben bevett 40 vft. 12 krt, kiadott 32 vft 50 krt. e) Az egyházi magtár, mely már 36 köböl rozs és 39 köböl zabra növekedett. 4. Egyes egyházak pénztárai. a) Uj vásári templomi pénztár, mely 1857-ben bevett 271 vft. 7 krt, kiadott 195 vft 50 krt. Van ezenkívül Uj vásárnak 269 vft. 47 kr. alapítványa és 12 köböl rozs és 9 köböl zabból álló tőkéje, melyhez még hozzácsatlandó a szegények és choralisták pénztára is. b) Ispánmezői templomi pénztár, melynek 1857-ben 628 ft. 11 kr. volt bevétele, 356 ft. 49 kr. kiadása. c) Szászi templomi p én z tár, melynek 1857-dik évi bevétele 490 ft. 9% krra, kiadása 478 ft. 51 krra rúgott, de ezt egyszersmimTlOOO vft. adósság terheli. Végszó. Ez Homola müve 9 év alatt oly egyházban, mely 1000 szegényebb sorsú lelket számlál s melynek időközben anyaegyháza egészen, Szász leányháza pedig felerészben égett le. Most Borosznok leányegyháza rendezésével: iskolája felépítésével foglalkozik s e leány egy ház oly szegény, hogy bizony kedves dolgot tesz Isten előtt mindenki, a ki felsegélésére néhány fillért áldozik. S mi ezért Homola jutalma? Tiszta öntudatán felül az, hogy hívei oly benső tisztelettel függnek rajta, oly ragaszkodással viseltetnek iránta, melyet csak a szerető gyermek tanúsíthat boldogító atyja irányában. Híveivel én is, bár dicséretre nem szorult, tisztelettel hajlok meg még csak negyvenhez közelgő bajtársam előtt s'áldást kívánok további életére; mint oly lelkészre, kitől jó lélekkel nem lehet elvitázni azon érdemet, hogy jelenleg a Gömörmegyei ág. hitv. esperességnek ő