Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-05-27 / 21. szám

kadt boldogság folytonos láncolata volt, mit a gyászoló Özvegye szive keservében annyira érez is. Nem mellőzhetem el ez alkalommal, hogy fel ne mutassak egy jelenetet a boldogult életéből. Ugyanis: mult év dec. 14-kén temettük el egyetlen figyermekét, a szép reményű, 23 éves ifjú Járdánházi Zsigmondot. Mely alkalommal a mély bánatban kesergő édes atya, megrendült keble fájdalmában e szavakat rebegé el a behantolt sírfőlött: „Sírdomb! elrablád kedves gyermekemet, addig járok hantjaidhoz, mig engem is be nem fogad csendes kebeled." S ím azóta csak egyszer aludta át téli álmát a természet, csak egy tavasz csalt ki virágokat a sírok ormain, s csak igen keveset járhata az atya a temetőkertbe.... s ime j már Ö is aluszsza hosszú álmát kedves gyermeke porai mellett. De hagyjuk pihenni a holtakat, — ne háborítsuk nyugalmukat. Béke lengjen sírhalmuk felett! Beke József, helyettes lelkész. — „Piros vásál'lia" címii könyvecskében szándékozom a tanítók és nevelők által általános elismerésben részesített gyermek-költeményeimet 25—30 eredeti tisztán magyar jellegű fa- j metszvénynyel díszítve kiadni. — Mind a szöveg, mind a rajzok ugy lesznek tartva, hogy a tiszta vallásosság és erkölcsi érzület minden versecskének főzománca legyen ; de a felekezetességet annyira kerültem, hogy a „Piros vásárfia," mint a pünkösdi piros rózsa minden magyar ember gyermekének, ki a felebaráti szeretet igéit szentül tiszteli, kedves adományul szolgálhasson, vagyis röviden szólva: ugy lesznek több évi gonddal irt gyermekkölteményeim csinos, képes könyvben összefoglalva, hogy azokat minden vallásfelekezetü szülő, nevelő, tanító, vagy i pártfogója az iskolai előmenetelnek, minden felakadás nélkül jutalom könyvül használhassa a szorgalmas tanulók kitüntetésére, ujabb serkentésére. — Ezen jutalomkönyvecském tartalma leend: Tavaszi, nyári, őszi, téli képek, mesék, talányok, vegyes versek, s egy a gyermekvilágban játszó szüreti vígjáték. E tartalom között találkozni fognak kis polgártársaim régi jó ismerősökkel is, csakhogy a szöveg mellé szépen le is rajzolva; minő „Az én kis bárány kám," „Kandi Klára," „Torkos Matyi," „Bandi koma," „A kis harang," „Kis huszár," „Szőke pásztor," stb., de meg fognak ismerkedni olyan újoncokkal is, a kiket még nem látták ugyan; hanem erősen hiszem felőlük, hogy mind a tanitó bácsik, mind kis barátaim izlésök szerint meg fogják ütni a mértéket. — Kétféle, úgymint disz- és közönséges kiadást rendezek. A díszkiadás duplavelinre, kézi sajtón lesz nyomva, ékes, kemény kötetbe foglalva; s ha előfizetőim száma lehetővé teszi, a fametszeteken kivül négy, különben mindenesetre legalább egy színezett eredeti kőrajzaal szaportíva. Előfizetési,ára 1 pft. -— A közönséges kiadású példányok ugyanazon fametszvényekkel lesznek ékesítve, mint a díszkiadás, s oly gonddal és csínnal nyomva, a minő olcsó gyermekkönyveknek eddigelé aligha jutott nálunk. — Mivel tapasztalat után jól tudom, hogy a gyermekek kezében hamar kopik, szakad a könyv, kivált olyan, melyet örömest forgatnak (pedig szerénytelenség nélkül legyen mondva, ilyen sorsot remélek a „Piros vásárfiá"-nak), ez oknál fogva nem lenge borítékban, hanem keilléliy piros táblába köttetem könyvecskémet, a mi minden példánynál szaporítja ugyan néhány krajcárral a költséget, de két-háromszoros tartósságot is biztosít. Ezen példányok előfizetési ára 24 pkr. Minden öt előfizetőre egy tiszteletpéldánynyal szolgálok 5 hllSZOIlÖt-re pedig még egy díszpéldány nyal is fogok kedveskedni. A könyvecske augusztusi vásárra okvetetlen meg fog jelenni. Az előfizetéseket saját címein alatt kérem beküldeni egy hónap leforgása alatt, hogy a példányok száma iránt kellőleg intézkedhessem. —Pest, piros pünkösd napján. —13 i en e s Lajos. (Kerepesi-ut 4. sz., első emelet.) — Dieiies Lajos gyermekversei oly elismert jelességii müvek, hogy keveset hiszünk kifejezni, ha azt mondjuk, hogy várva várjuk-e versgyűjtemény megjelenését. Reméljük is, hogy nem lesz iskola, a hol ö t oly jó gyermek ne akadjon, kik e gyönyörű vásáríiát szüleiktől kiérdemelni ne iparkodjanak. Ezen annyival inkább kell iparkodniok, mert csak általános részvét nyomán aikerülend szerzőnek a munkát a szándékolt csekély áron kiállíthatni. Szerkesztő. KÜLFÖLD. A fratiHa prot. egyháznak nevezetes társulatai. (Folytatás.) IV. A keresztyén vallásnak egyik legszebb fényoldala az, hogy azok, kik szent szellemétől áthatva, annak lelki kincseivel meggazdagodtak, mitsem kívánnak forróbban annál, minthogy egyebeket is azon előnyökben részesítsenek. Kívánják pedig ezt, minden erőszakoskodás és kényszerítés nélkül, az evangyéliom és emberi lélek természetével megfelelőleg; a miből aztán az úgynevezett hittérítési és ahhoz hasonló egyházi társulatok, mint ama szellemi élőfának költséges, de természetes gyümölcsei előállnak. Ugy volt ez eddig mindenütt; ugy lett Franciaországban is. Miután t. i. ez, a túlbuzgóságból teljes atheismusba sülyedt és a rettenetes vérengző foiTadalom legnemesb ifjait és leányait megfojtotta, és száz meg száz régi, tudományos és egyházi áldásthozó intézeteket tönkre tett; természetes volt, hogy a protestáns egyház sem maradt érintetlen, s hogy ő is az erkölcsiség romlásával, sírva látta a templomokat becsukva, az egyházkezelte vagy gyámolította intézeteket megrongálva; szóval az emberiség legszentebb ügyeit mindenfelé veszélyeztetve. Hiszen tudjuk , miként Oberlin, élete veszedelmeztetésével, s csak elmés ürügy és alak alatt oktatta a templomban híveit, s hogy volt idő, s pedig hosszú évek során át, hogy az úgynevezett müveitek közt, Istent vagy isteni gondviselést csak említeni is annyi volt, mint általános csúf- és gúnynak tenni ki magát. Mostan már a dolgok nagyban megváltoztak mind a katholikus, mind a protestáns egyházban. A francia protestánsok már 1818 óta lassan lassan feleszmélkedtek. Ennek első jelét látjuk A bibliai társulatban, mely a szent könyvet egyedül a prot. közt terjeszti el, ésaFrancia és külföldi bibliatársulattól abban különbözik, hogy ez mindenkivel, valláskülönbség nélkül ismerteti meg a szent könyvet. E két társulat a mühlhauseni- és strassburgival együtt, évenkint 65,000'példányt adnak el, s a pénzösszeg, melyet e végre gyűjtöttek, 120,000 frankot tett. Van aztán Franciaországban 8 evangyéliomot terjesztő társaság, u.m. a Francia evangyélmi társulat, mely 1833-ban keletkezett, és kivált a katholikusok közt működik. Ez 13 lelkészt, 43 evangélistát *), 36 tanító és tanítónőket, és egy normaliskolájában 29 növendéket számlál. E társulatnak kormányzói az independens egyház tagjai, s jövedelmök a mult evben 156,000 frankra ment fel. A genfi evang. társulat, jóllehet külföldön van, mégis majdnem kizárólag a francia protestánsok és katholikusok közt munkás. Körülbelől a fellebbinek szellemében igazgattatik, és jelenleg 29 állomásán, 14 lelkészei 14 tanítóval, 7 tanítónővel és 7 evangélistái vannak, és jövedelme 1856-ban 147,260 frank volt. A prot. központi evangyélmi társulat, mely 1847-ben keletkezett és a nemzeti egyháznak tagjaiból áll, négy év óta jövedelmét kettőzteté és munkássága köre annyira tágíttatott, hogy 55 állomást, és ezeknek számban megfelelő sok lelkészt , evangélistát és tanítót bir. Párizsban pedig hittani előkészítő iskolát a reform, egyház érdekében alapított. Jövedelme 1856-tól 1857-ig 93,191 fr. k., kiadása pedig 103,185 frankra emelkedett. Van aztán társulat azon protestánsok s z á*) Ezek hitbuzgó férfiak , kik a szent irást vásárlóknak , ezt, ha kívánják, felolvassák és magyarázzák. B. Gy.