Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-05-13 / 19. szám

virágzásának szinte mondhatlan gát s akadályul szolgál, — és szerintem, szolgáland mindenha s mindenütt. Mert volt év, melyben a szüktermés miatt, mikor tehát a gabonában s készpénzben fizetni szokott tandij , nagyobb súlylyal nehezedett a szülékre, a 16,000—17,000 lelket megában foglaló békési egyházban, a fi- s leányiskolások összes száma alig emelkedhetett 400-ra; a leggazdagabb évben sem volt pedig ugyanazok száma több 800-nál. De különösen gátul szolgált a tandij szülék általi fizetése főleg a szegényebb osztályú s több gyermekű szülékre nézve, kik kényteleníttettek a fizetés nem teljesíthe|ése miatt első, második gyermekeiket az iskolától, a tudomány alig lett megizleíése után elfogni, hogy a 3-dik, 4-dik gyermek habár csak egy évig is, szinte kóstolhassa a tudomány édességét. E körülmények fölismerése szülte egyházunk amaz egy célra vonatkozó kettős határozatát, hogy a kisebb figyermekek számára a város mind az öt tizedében építtessenek iskolák, mint volt eddig a leányok számára 4 tizedben; és hogy a tandijak eltöröltetvén,abirtokaránylagos egyházi adózás által a szabad iskolázás életbelépt ette ss é k. Bár be kell vallanunk, mikép a birtokaránylagos egyházi adózás megalapítása, azon korban, miikor az adózástóli szűzvállasság sokaknak igen kedvelt eszméjük volt, nem kevés baj s kellemetlenséggel volt egybekötve: mindazáltal érvény re jutott azon elv, hogy nemcsak a szüléknek, de az egész községnek, sőt közvetve magának az államnak is érdekében áll az, ha az iskolából kellő képességgel plántáltatnak ki a gyenge csemeték az egyház s állam kertjébe; érvényre jutott azon elv, hogy kiki a mily mértékben vette az ajándékot az Úrtól, azon arányban sáfárkodjék abból Isen dicsőségér e. És a birtokaránylagos adózás s szabad iskolázás a népgyűlés által elfogadtatott, életbeléptetett, a mit, mint népes egyházközségünk tagjai vallásossága s értelmi érettségének emlékjelet nem kételkedem itt följegyezni. Az iskolás gyermekek összes száma azonnal a másik évben 1,400-ra emelkedett, s azóta folyvást 1,500 körül áll. Adókulcsul azon időben a következő állapíttatott meg: 1. Minden párszám fizet: 24 krt. p. p. 2. Minden hold szöllőért: 20 kr. p. p. 3. A mesteremberek 3 osztályba soroztatván, osztályonként : 12, 8, 4 kr. p. p. 4. Minden egy negyedrész telekföldtől, t. i. az 1-ső és 2-dik negyedrésztől fizettetik egy véka búza, egy véka árpa, a többitől, mit ezen felül bir, fél véka búza, fél véka árpa. És azon adókulcs után bejött egyházi adó, — gyámolíttatva a pénztár az egyház birtokában lévő közel 5 holdat tevő szőllőből, s az eddig egy kövü, de ép azon időben készpénzen vett uj telken kettős kövüvé átalakított s egészben újból épített malombóli jövedelem által nemcsak az egyház szükségeit fedezni, de uj tanítói állomásokat is, illő díjazás mellett, alapítani s fentartani képes volt, — melyek dotálására azonban, hálával kell ma is említenünk, hogy áldásos emlékezetű néhai idősb Wenkheim József Antal gróf ur három egész telekföldnek, az ezen időtájban történt legelői elkülönzés alkalmával, a közlegelőbőli kihasításával járulni kegyeskedett. Nem célom itt egyházunk történetét leirni, elég legyen annyit megemlítnem, hogy 1842. évtől kezdve a jelenkorig, egyházunk a város külön részeiben ,6, — a központon egy emeletes iskolát építtetett: azon leányiskolák helyett, melyek eddig nem a tized központján voltak, más alkalmas helyiségeket cserélt tetemes pótlással; a templom falait s tornyát fölebb emeltette, ezt rézzel, á templomtetőt vaspléhvel befedette, szóval, uj telkek vételére, építkezésre nem egészen másfél évtized alatt közel 100,000 pfrtra rugó kiadást tett. Ezen kivül a régi tanítók fizetését is az addiginál biztosb alapra fektette , minden tanító az egyháztól nyervén díjazását. Az egyháznak ily szellemi s anyagi átalakítása, önként érthetni, hogyha hívek vallásos buzgalmát s áldozatkészségét sokszor és sokképen vette igénybe. Mert, bár a fölebb hálásan említett néh. gróf ur, a még akkor közlegelőből 600 hold földet engedett is kihasíttatní 3 évre a szent cél sikeresítésére: a 3 év Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. ! multával ez a jövedelmi forrás megszűnvén, — birtokaránylagos adózás pedig a rendkívüli kiadásokat nem fedezhetvén, — az egyház tagjai, a két évvel ezelőtt városunkban dühöngött tűzvész okozta kárt is ide értve, mely közel 7000 pfrt nem számíthatott kiadást tett szükségessé — magokat három ízben is, rendk'ivülileg, építkezési-adó cím alatt, a birtokaránylagos adózás mellett, önkénytesen megadóztatták. Majd a változott viszonyok, melyek uj terhek szülői is lettek, az eddigi egyházi adókulcs változását sürgetve ^jánlták; és ez néhány évvel ezelőtt akkép módosíttatott, hogy minden pár, az eddigi 24 pkr. — minden negyedrész telekföldtől egy véka búza, egy véka árpa fizettessék. Ez adókulcsváltoztatás, pillanatnyi segély igen, de gyökeres orvosi szer annyival kevésbé lehetett, mert az uj terhek mindig szaporodtak, ilyenek: 1. Illeték egyenértéki adó cím alatt évenkint 76 pfrt. kiadás. 2. Debreceni főiskola átalakítására kötelezett 4,000 pfrt. évi kamatja 240 pfrt. 3. Két uj tanítói állomásnak a közel múltban alapítása, mely, a mindenik állomáshoz adott egy "negyedrész telekföldön kivül, 80 köböl gabona s 240 pfrt. uj kiadással nehezedett az egyházra. 4. Az egyházmegyei adó évenkinti emelkedése, mely cím alatt a békési egyház alig 4 évvel ezelőtt, még csak 29 pfrtot fizetett évenkint; s ma már ugyan e célra 128 pfttal van megróva. (Véö

e követk.) HajnalÁbel,helv.hitv.lelkipásztor. — Tapasztalás után tudván, hogy a néptanító urak legnagyobb része tökéletesen felfogván szép hivatását, nem elégli a kisdedek oktatását, hanem tanácsadólag közli azok szülőivel mind azt, mit a hasznos munkák, és hírlapok olvasása, s saját tapasztalása után reájuk nézve üdvösnek és hasznosnak lát, azt hiszszük, hogy e szép|, a nép javát célzó törekvésüknek uj tért nyerhetnek az által, ha most, midőn az Osztrovszky József ur által legközelebb kiadott „Az elemi biztosítás Magyarországon" című röpiratból mindenki meggyőződhetett arról, mennyire üdvös, sőt elkerülhetetlenül szükséges a népre nézve, az, hogy a tüz és jégkár elleni biztosítás jótékonyságát igénybe vegye, — elkövetnek mindent, hogy ezen elvitázhatatlan igazságot a nép minden tagjai átlátván, néhány forint által biztosítsák maguk ós családjuk sorsát minden lehető elemi szerencsétlenség ellen. — Ha a tanító urak figyelembe veszik, hogy mennyi kárt tett a mult évben, s már az idén is a tüz, s mily könnyen verheti el a jég termést, szóval, mily könnyen lehet tüz, vagy jég által szegénnyé a most jómódú gazda; kétségkívül legszentebb kötelességeik közé sorozandják azt, hogy ismét és ismét sürgessék a gazdákat, hogy ne sajnálják azon néhány forintot, mely által biztosságot vásárolhatnak minden lehető elemi szerencsétlenség ellen. — Megsértenők a tanító urakat, ha arra is kérnénk, hogy a biztosítás térén működve, egyszersmind ne felejtsék el a hazai intézet ügynökeihez utasítni a biztosítni akarókat. — Ellenkezőt feltenni, megsértés lenne a tisztelt hazafiúi érzelmű tanítói karra nézve, s igy elegendőnek véljük megemlíteni, hogy az említett eléggé nem ajánlható röpirat a magyar biztosító társaság minden ügynökénél 6 krért kapható. Igazítás. A 393-dik oldal 23-dik sorában olvasandó „egyházi sanctiók" heyett: „egyházi functiók." 450. h. 33-ik sorban „idejében" helyett olvasd: csodatevő erej ében Könyvszemle. Nyíltlevél a némethoni ev. egyházi nagy értekezletről az austriai cs. k. birodalomban lévő ev. egyházközségeihez. 1858. Ára 10 kr. p. p. Életiskola, a magyar nép számára. Irta Fekete János. 1848. Ára? Kosszmosz, a világ egyetemes természeti leírása. Irta Humboldt Sándor, magyarul Miksics Imre. Pest 1857. 1. 2. füzet 1 fr. 20 kr. Melléklet: Aláírási felhívás a Délibábnaptárra. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagi Mór.