Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-05-13 / 19. szám
nyi fokozatának meghatározása, azaz: hogy az alapított vagy alapítandó intézet gymnasium, academia, theologiai faeultas, vagy egyetem legyen-e; b) a tanrendszer megalapítása ; e) az intézet igazgatójának választása; d) az intézet jelleméhez és szelleméhez kiképezett tanárok meghivatása, azoknak megvizsgálása, valamint hivatalokból! elbocsátása ; e) a tannyelvnek az egyház szükségeihez alkalmazott meghatározása ; f) a tankönyvek kijelölése; g) a tanítás idejének (tanév), valamint a szünnapok, és végre h) az iskolai fenyítéknek meghatározása. Az egyháznak e jogok gyakorlásábani bárminemű háborgatása vagy korlátozása, egyenesen az egyház lételét, fenállását támadja meg. Mert az által, ha a lelki miveltség, az egyház hite és szellemében nem ápoltathatik és terjesztethetik : megdűl, elenyészik maga az egyház is. Az egyháznak ezen jogai pedig, már magában az egyház fogalmában foglaltatnak, a mennyiben az oly emberek társasága, kik bizonyos erkölcs-vallási eszmék ápolására s követésére egyesültek. Az államnak azon kell lenni, bogy a benne létező egyházak jogai ne csak biztosítassanak, de hogy egyszersmind azok mindinkábbi felvirágzása, az általok alapított módon elősegítessék, — miután az egyházak az állam céljai valósításának egyedüli erkölcsi alapú eszközei. A magyarhoni protestáns egyház jogai a békekötések és az 17972-ki országgyűlés 2ti-dik törvénycikke által vannak biztosítva. E jogokat egyes tanintézetek, vagy az egyes egyházak önkénytes intézkedései nem csorbíthatták, nem csorbíthatják, annálinkább fel nem adhatják, nem mondhatnak le rólok. Igy állván egyház és iskola szoros viszonyban egymással , épen azért fel nem tehető, hogy a nyilvános protestáns gymnasiumok államérvényességi jogukért, olyan jogokat adtak volna fel, melyekről disponálniok hatalmukban nem állott. Ha pedig a nyilvánosságot a protestáns egyház auto.nomiájának legkisebb csorbítása nélkül nyerték meg, ez intézkedésben azon ideig, mig az iskolák fontos Ugye, az egyház áltai zsinat utján véglegesen megalapíttatik , tiszta lélekkel be lehet nyugodnunk, és nem lehet, sem nem méltányos nyilvános tanintézeteinket az egyház jogai irányában a közönyösség vádjával illetnünk. Azt a nyilvános protestáns iskolák is sajnosan érezik, hogy ujabb átalakulásukat, nem az Összes egyház rendelkezése és intézkedése folytán , — hanem csak annak már régen fenálló elvei és szelleme értelmében kellett keresztül vinniök. Különben is a protestáns nyilvános gymnasiumok uj átalakulásuk mellett, csak két lényeges változáson mentek keresztül, melyekhez az összes egyház sanctioját nem adta, de a melyek ellen egyházunk aligha teend kifogást. Az egyik az, hogy anyagi erejök kifejtése mellett nagy buzgóságot tanúsítottak, mi csak örvendetes esemény; a másik , hogy uj és nem az egyház által kiadott tantervet fogadtak el. De e tanterv elfogadása mellett, az egyház által is elismert tökéletesedési elv hangosan szólott, — elannyira, hogy azt kisebb nagyobb mértékben, még az el nem ismert tanodák is elfogadták. —• A többiben pedig, az egyház azon jogait, melyeket e cikk homlokán elősoroltunk, megtartották. De hogy ne látszassunk csak puszta szavak és állítások által bizonyítni, jövö cikkünkben eleven példával támogatandjuk az eddigelő elmondottakat. Batizfalvi István. KONYVISMERTETESEK. Boross Mihály népirodalmi munkái. Alig van iró, népies iró pedig egyetlenegy sincs, ki ujabb időkben az irodalmi téren nagyobb munkásságot fejtett volna ki; s kinek munkái kivált az alsóbb és középosztálynál nagyobb kedvességben részesülnének, mint Boross Mihály. Ö a népies irodalomra nézve különösen korunkban valódi nyereség. Két kiváló sajátság van az ö munkáiban, mely azokat minden egyébb irodalmi terméktől megkülönbözteti; a tiszta, világos, természetes, néha költői, festői, de mindig érthető, soha nem pórias , tősgyökeres magyar nyelv; és az, hogy legparányibb müvén is valami magasabb irány fűződik át, szóval, midőn mulattat, egyszersmind oktat is. Kitűnő tulajdonuk még a vallásos s erkölcsi nemes irány is. Olvassa el bárki az „Egy nyomorék történetét,u melyben az állatkínzás nemtelensége; a „Kis kertészeket, u melyben egy valódi tanító müködésköre adatik elő; a felfedezett ékszert, Ujabbkori Jóbot, Márthat, Magyar Ferencet, és meg fog győződni, hogy nem elfogultan , vagy érdekből szólottam dicsérőleg Boross műveiről. Nem hagyhatom szó nélkül a „Hét halálos bünu cím alatt megjelent erkölcsi beszély eket, melyekben a bűnök következményei meghatóan, és visszarettentő képekben állíttatnak olvasó elé. Mit mondjak a „ Kis pajtások'" 6kros könyvtáráról, melynek eddig 10 füzete jelent meg, s máris 14—15,000 példányban kereng a kis gyermekek kezén. Említett munka olyan, melyhez hasonló nem jelent meg irodalmunkban, s vétkezik azon tanító, ki tanítványival meg nem szerezteti. •— Gyermekirodalomról lévén szó, ajánljuk olvasóink figyelmébe a BonyhayBenő által irt „ Népiskolai jutalomkönyvecskét ,u melynek ára csak 4 kr. Szülék és nevelők! ne csecsebecsével, hanem ilyen munkákkal jutalmazzátok kicsinyeiteket. Gábor. ^mmtm* BELFÖLD. Pe§t. — A helv. hitv. dunamelléki egyházkerület gyűlése. ! (Folytatás.) — A mult számban említett s legfelsőbb helyre terjesztendő feliratban általában prot. egyházunknak előbbi rendes és törvényes jogállapotába leendő legkegyelmesebb visszahelyeztetését kérelmezi, s e tekintetből legközelebbi s legégetőbb bajainak megorvosolhatására, ez úttal egyebeket mellőzve, mindenek előtt azért folyamodik, hogy superintendenst és főgondnokot minden akadály nélkül s mielőbb választhasson, és gyűléseit minden országfejedelmi biztos kineveztetése nélkül a korábbi mód szerint tarthasson. Ezen legalázatosabb kérelmek legkegyelmesebb megadatását az e. kerület annál biztosabban reményli, mivel e reményének támaszát tiszteli az 179°/j. 26. t. c-nek az 1851. Dec. 31-ki legmagasabb kibocsátvány által is ujabban elismert s kétessé soha sem tétetett erejében, valamint abban is, hogy az iskolaügy bonyolult viszonyainak az e. kerület részéröli végleges és jogérvényes elintézése prot. elveink szempontjából csak azon esetben várható , ha egyházunk az előbbeni törvényes és rendes lábra visszahelyeztetvén, rendesen választott superintendens és főgondnok elnökségük alatt országfejedelmi biztos kineveztetése nélkül gyűlésezhet s ily gyülésezés utján intézheti ügyeit. Máj. 4—11. 4-dikén a második vizsgát kiállott, szám szerint 13 lelkészjelölteknek fölszenteltetése ment véghez, mely alkalommal h. superintendens f. t. Báthori Gábor ur kenetteljes felavató beszédében meghatólag emelte ki a prot. lelkészi hivatallal együttjáró kötelességeknek terhes, de egyszersmind fontos és magasztos voltát s lelkes szavakkal kötötte a felavatott lelkészjelöltek szivére ezen kötelességeknek apostoli buzgalommal leendő teljesítését. E szent szertartás végeztével a gyűlési tanácskozás újra megkezdetett s mindezen, mind a több következő napokon példás kitartással, szép renddel és valódi protestáns buzgalommal folytattatott. A gyűlés valamennyi, különben mind igen érdekes tárgyainak ismertetésére itt ki nem terjeszkedhetvén, csak a főbb és általánosabb érdekű tárgyak érintésére kell szorítkoznunk. A maj. 1. és 2-dikán tartott első és második papi vizsgálatra kiküldött bizottmánynak eljárásáróli havatalos és nyomós jelentése felolvastatván, ennek nyomán az első vizsgára előállott szám szerint 17 neoprocedensek egyen kivül a lelkész-gyakornokok sorába mindnyájan fölvétettek. Valóban szép szám, —- azonban a neoprocedenseknek ezen évről évre aránytalanul növekedő számát lehetetlen némi aggodalommal nem tekinteni, mely-