Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-05-06 / 18. szám
működését, a magas kormány az erdélyi és magyarhoni superintendens urak felterjesztése folytán útlevelet azonnal adni fogna. Itt pedig a görög egyház részéről a legkevesbé sem háborgattatnék. Legfőbb dolog a szertartásokban egy kissé hozzájok alkalmazkodni, miben én Őt annak idejében utasítanám. 4-ik kérdés : Általában raités miként kellene e. részben tennünk? Tapasztalásom után mondva ezt: Mindenekelőtt P1 o e st e n kellene egy telket vásárolni, s reá oly imaházat építtetni, melyben a missionarius hétköznap oktatná a ploesti, tirgovesti s más közelebbi helységekben lakó ref. szülők gyermekeit. Ugyanazon helyiségben vasárnap tarthatni isteni tiszteletet. Ez volna ezen a ponton a legsürgetősb teendő. Mihelyt ez megszilárdulna, a szülők, mint itt Bukurestben tették, saját erejökön is még hozatnának egy tanítót, mikor aztán a missionarius pap köteles lenne minden vasárnap más más helységekbe átrándulni s ottan Istenitiszteletet tartani. Csak épen egy évig kellene, hogy a missionarius uti költségei fedeztessenek s ne legyen arra szorulva, hogy minden megjelenésével a szegény hallgatókon hajtassa fel uti költségeit és dijj az tatását, azután meglágyítaná az evangyéliom ereje sziveiket s felette sok szépet lehetne velők kivinni. Itt a nép hozzá van szoktatva, hogy a popa pár páráért minden hónapban beszenteli házát, s a popáknak határozott fizetések a néptől nincs, hanem ád kiki a mit akar, s a popa se kényszeríti őket, hanem él ő is ugy, a hogy lehet Ezért reánk nézve is kepe, pap bér vagy bármi névvel nevezendő vivendi modust a néptől kérni vagy rajta felhajtani teljes lehetetlen , de ha egy buzgó, hivatalától áthatott fiatal apostol egyszer elkezdheti hivatalát, azután tartsa főteendőinek, hogy költse fel híveiben a jó célokért áldozatkézséget vagy belső missiót, s ekkor sokat fog használhatni felekezetének Szóval Ploestre kellene csak fundust teremteni, a p a p n a k m é r s é k e 11 f i x u m o t biztosítani, majd azután találna ő módokat, egyházát kivül és belől megszilárdítani. Ploest és vidékén szerteszét a ref. lelkek száma 5—600, de csak egy tized alatt hihetetlen meg fog szaporodni, mert a székely raj, kivált rövid idő óta özönlik kifele. 1815, n. Sükei a bukuresti ref. ekklézsiát legfeljebb 12 családdal kezdette el s már, mint előbb is érintém, 2000-en túl vagyunk és most is folytonosan szaporodunk. P i t e s t e n van a reformátusoknak egy szép telkök épen a piacon. Erre nézve ezelőtt pár hónappal az erdélyi mlgs egyházfőtanács által fölkérdeztetvén, megtettem jelentésemet s re- i ménylem, hogy az ott lakó hitrokonainkon is lesz segítve. A krajovaiknál — is sohasem voltam pedig ott — számosan vannak, mert már Sükei alapított volt ott leány-egyházat, de azután el vannak egészen hagyatva. A moldvaikról csak annyit tudok , Sükei sokszor meglátogatta őket Bákoban, Százkuton, Románban s más helyeken, de bogy most hogy élnek, azt az Isten tudja. — Én még e nyáron megkeresném őket a legjobb szívvel, s tudva már az itteni szokásokat , népnyelvet , megszokva már az itteni viszonyokhoz, levegőhöz, kellemetlen utazáshoz ; hiszem hogy össze tudnám terelni s felölök hiteles kimutatással szolgálhatni; de uram ide pénz kellene, a pedig bizony nem lyukasztja ki a zsebemet. Ha én szólhatnék ugy, mint lelkem mondja, magyar- és erdélyhoni hitrokonaimhoz, ha szólhatnék lelkem mélyéből drága nemzetemhez, azt mondanám uekiek : ne örvendjen lelketek nemzetem lelkes fiai, kedves hitrokonaim oly rendkivülileg, midőn olvassátok, hogy ez vagy amaz elbujdosott hazátok fia a khinai kőfalak romjai környékén, Ázsia sivatag pusztáin feltalálta a régi magyarokat, kiknek talán egykét szava egyezvén nyelvünkkel, már készek vagyunk megkötni vei k az atyafiságot. Atyámfiai magyarok ! közelebb vágynák hozzátok a ti igaz testvéreitek. íme itt a szomszédban a Duna-Olt, Dumbovitza , Argyes .Jalomitra, Práhova, Seréth stb. folyók mentiben laknak, nyomorognak , a ti rokonaitok, kik bárha kissé zavarosan, de mégis azt a nyelvet beszélik, a melyet ti beszéltek, akként imádják vagy szeretnék imádni Istent, a mint ti túl a kárpátokon tisztelitek: de sorsok jeleneg keserűbb azokénál, kik egyszer a baby- I loni vizeknél ültek. Adjátok vissza őket a drága nemzet és hitünk felekezetének. Szánjátok meg szomorú helyzetüket, oh mert százszorosan megbünhödték ők már azt, hogy az édes anyához , csak Isten tudja mily okok miatt, egykor hűtlenek voltak. Im itf az idő, midőn ők ismét az édes szülői házhoz viszszatérni kívánkoznak. Ne taszítsátok el Őket, nyújtsátok feléjük karjaitokat, s öleljétek kebletekre őket. Ne gondoljátok, hogy nemescélu törekvéseitek, a más felekezetekkel és nemzetíséggeli érintkezés miatt, talán legyőzhetetlen akadályokra fognának bukkanni. Oh nem, nem! mert sok itt mindnyájunk részéről az aratni való, de fájdalom, kevés az arató. Megbocsásson kedves tisztelendőséged, ha hoszszadalmas levelemmel unalmat okozandok, részemről ezer köszönet, hogy alkalmat nyújtani szíveskedett, melylyel nemzetem és hitrokonaim itteni helyzete és sorsa felderítésében egy pár sorral szolgálhatok. Koos Ferenc, ev. ref. lelkész. T AB€ Hálanyilatkozat. — Sopron, apr. 20. —- A soproni ev. kerületi főtanoda részéről köztudomásra adatik névsora azon nemeslelkü jótévőknek, kik a gymnasiumi háromszázados alapítványra adakozni szíveskedtek, u. m. Somogyi Sándor 100 pfr. Pesthy János 2 db. aranyat. Székács József tiz évre kötelezett évenkint 5 ft. az 185 7-re küldött 5 fr. Király József Pál 20 fr. Pálfy József 20 fr. Véghelyi Imre 10 fr. Láhne Frigyes 5 fr. Kach Mihály 5 fr. Bárány Pál 50 fr. Királyföldy Péter 5 fr. Takács Pál 5 fr. Wohlmuth Lipót 100 fr. Turcsányi Adolf 20 fr. Pecz Gyula 30 fr. Halasi Nagy György 2 fr. Berke József 5 fr. Badicz Imre 10 fr. Szigethy József 50 fr. Boda János 15 fr. Kropf Endre 2 fr. Veöreös István 5 fr. Stehlo János 5 fr. Zsarnoviczky György 2 rf. Torkos Károly 20 fr. Karsay Sándor 5 fr. Karner Vilmos 2 fr. Zandel Károly 2 fr. Hrabovszky János 100 fr. A Lébenyi evang. gyülekezet 18 fr. Zathureczky György 2 fr. Sehopflin György 5 fr. De Grach 5 fr. Taferner Fer. 3 fr. Bilnitzer Ad. 1 fl. Szerdahelyi Fer. 1 fr. Jelus János 1 fr. Cserven József 1 fz. Jeszenszky Sándor 1 fr. Décsy János 20 fr. Nassau Adolf 5 fr. Malatides Sándor 3 fr. A poroszhoni egyházi gyűjteményből a gymn. részére utalványoztatott 325 fr. 1 kr. A farádi evang. gyülekezet lelkes felügyelője Ostffy Pál által 107 fr. 44 kr. Sárkány Sámuel 2 fr. Csenge István 20 fr. Ritter Lipót 5 fr. A befolyt összeg ezideigi jövedelme 30 fr. A soproni gyülekezetben adakoztak: Artner János 6 db. aranyat. Jenes Ferd. 8 fr. Jeney C. Caesar 10 fr. Jenes András 3 fr. Bojko Elisa 5 fr. Jenny Elisa 5 fr. Töppler Rosina 4 fr. Thiring Károly id. 4 fr. Gruber Karolina 20 fr. Gorgiás S. G. 40 fr. Báró Ainbrózy Lajos 40 fr. Ritter Károly 20 fr. Carstanjen Guszt. 5 fr. Thiering Károly ifj. 10 fr Bergmann Lajos 2 fr. Guggenberger János 5 fr. A rusti ev. gyülekezet 10 fr. Pit Mátyás 5 fr. Thiering Lajos id. 20 fr. Wagner János Frigyes 5 fr. Hauer S. Lajos 2 fr. Petrik József 5 fr. Szőlősy György 2 fr. Eckel Ferd. ifj. 2 fr. A perselybei kétszerrei adakozások összege 123 fr. 11 kr. pp. — Általános öszszeg 1505 forint ppben és 56 kr., s 8 darab arany. Midőn ezennel kijelentetik, hogy ezen alapítvány rendelkezése a dunántúli ág. hitv. ev. kerületet illeti, — a tanügy barátjai s különösen a soproni tanoda volt tanítványai tisztelettelje sen felkéretnek, miszerint a tanoda igazgatóságához beküldendő adányaikkal a nevelés szent ügyét előmozdítani kegyeskedjenek. A tanoda nevében a legőszintébb hálát nyilvánítja Király JózsefPál, igazg. tanár. Az aradi reform, egyház rozzant és használhatlan iskolaháza helyett, ujat kényteleníttetvén építni, a v dlás- éá oktatásügyi cs. k. magas ministeriumnak 1857. jun. 25. tí679—170. sz. a. kibocsátott kegyes engedélye folytán, a Magyarországban és Szerbvajdaságban élő reform, hitvallású testvéreihez folyamodik segélyért, és segélykérő íveit nagy részben szét is küldözte, azon kijelentésseb hogy a bejövendő adományokról — koronkint a mint érkeznek — a hazai hírlapok utján értesítendi a t. adakozókat. — A nevezett célra már csak eddig is bejött adományok örvendetesen cáfolják meg azon ki is nyomtatott állítást, mintha a magyar protestáns szivekben kimerült volna a kegyes adakozások forrása. Szózatós íveinkből, a mi visszajött, szép tanú-