Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-05-06 / 18. szám

De ezen nevelés és tanügyi mozgalmaknál, az összes hazai protestantismus csak azt érezte és érzi nehezen, hogy iskolái szervezésén nem munkálkodhatott s nem munkálkodhatik egyértelmüleg, — hogy nem volt, nincs alkalma az összeségnek, az egyházat ily felette érdeklő ügyben, az egyház örök, a világi hatalom által is elismert s általa biztosított jogai alapján egyöntetüleg s az összesített szellemi és anyagi erők öszhatásával, saját érdekeit is különösen szemügyre véve, jogszerűen intézkedhet. Az egyes kerületek egészen magokra hagyatva, s egymással kellőleg nem érintkezve tettek, a mit tehettek, a mire magokat feljogosítva hitték. Igen természetes tehát, hogy iskoláink szervezése csak lassan haladhatott, s az egyes kerületekben különbözőleg. Közös irány, megállapodás nem levén, egyik kerület talán többet tett, merészelt, mint a másik. Innét van, hogy némely kerületben több nyilvános gymnásium létezik, mint másikben, — másikban ismét egy sincs. Sőt iskoláinknak az egyház és államérdekeihez akként viszonyított szervezése tekintetében, hogy azok nyilvánossági jogaiknál fogva, mindkét oldali érdekeknek megfelelhessenek, két egymással ellenkező nézet, kelet kezett. Az egyik nézet: a protestáns gvmnasiumok szervezését illetőleg addig semmi elbatárzót sem tenni, mig e tekintetben az összes egyház közösen nem intézkedhetik; a másik: tenni a mit csak lehet, iskoláinkat az egyház és ál-Iám céljaihoz ugy viszonyítani, hogy mindkettőnek érdekei, jogai egymásmelleit sértetlenül fenálljanak. E nézetek utóbbi időben meglehetős nyilvánosságra jöttek. A bányai ág. hitv. evang. egyházkerületnek Pesten tartatott utolsó gyűlésében, nyilvánosan kimondatott, hogy talán az államilag elismert tanodák jogokat adtak fel, mit tenniök nem lehetett, nem volt szabad. *) És ezen nézetek szempontjából kívánunk mi a nyilvános gynmasiumok ügyéhez hozzá szólani. S itt előrebocsátjuk, hogy mi a protestáns gymnasiumok nyilvánosságát lehetőnek s a protestáns egyház szellemével s autonómiájával megegyezőnek tartjuk. S ha valamely protestáns gymnásium nyilvános lett, nem tehetjük fel róla, hogy azt feladott jogok árán vásárolta volna meg,— sőt ellenkezőleg azt hisszük, hogy ha nyilvánossági jogának következményeiben is rejlenék a protestáns egyházjogok csonkítása, — készebbek volnának államérvényességi jogukról lemondani. .Maga a magas kormány sem föltételezi a gymnasiumok nyilvánosságát némi jogok feladásától, hanem az általa kibocsátott tantervezet szellemének az egyház szellemével is megférő szerencsés átültetésétől az intézet kebelébe. Jól tudják azt a nyilvános protestáns gymnasiumok, hogy nekik jogokat feladni nem lehet, nem szabad. De az átalakult gymnasiumok felfogták azt is, hogy a protestáns egyház tckéletesedési elve szerint, a korral kell haladniok, s azért csak olyan autonomicus protest. tanodák maradtak, mint azok, melyek a nyilvánosságot meg nem nyerték, — amazok és ezek között a különbség csupán az, hogy az utóbbiak még államérvényes bizonyítványokat is adhatnak ki. Egymás megnyugtatására tartozunk tehát iskoláink és az azokat érdeklő különböző nézetek jelen stádiumán, hogy a dolog állásairól magunkat a nyilvánosság terén bővebben felvilágosítsuk. És e tekintetben ki fogjuk fejteni, a protestáns iskolák törvényes állását az egyházhoz, s ki fogjuk mutatui azt, hogy azon gymnasiumok, melyek ezen törvényes állásukat s autonomiájokat megtartva nyerték el a nyilvánosság jogát,— azok az egyház jogain sem követtek el csonkítást, s végre megérintjük azt, hogy ily alapon protestáns gymnasiumaink nyilvánosságába addig is bele tu*) 1. a P. Napló és M. Sajtó azon számait, melyekben a bányai ágost. hitv. evang. mult évi egyházkerület gyűléséről szóló tudósítások foglaltatnak. B. I. dunk Dyugodni, mig a zsinat utján az összes egyház véglegesen intézkedhetik tanodáiról. Miről a következőkben. B a t i z f a 1 v i István. BELFÖLD. Fest. máj. 3. — A helv. hitv. dnnamelléki egyházkerület gyűlését ft. BáthoryGábor, hely. superint. a mai nap rövid buzgó imával megnyitván , felolvastatott magyar fordításban azon helytartósági intézvény, mely szerint n. Péchy Ferenc, helyt, tanácsos ur és Pestmegye főnöke a jelenleg megnyitott egyházkerületi gyűlésre korm. biztosul neveztetett ki. — Ezután Magyari K o s s a S á m u e 1 legidősebb segédgondnok világi elnökül választatván, R á d a y Gedeon gróf felszólalt. Nem akarja szónok azon okokat és óvásokat ismételni, melyek itt már több izben előadattak, hanem csak azt említi meg, hogy midőn a r. kath. egyház hatalmas püspökei gyűléseket tartanak korín, biztos nélkül. mert egyházul elismertetnek, más részről nekünk nem lehetvén korm. biztos nélkül tanácskozhatni, ugy tűnik fel, mintha mi nem is tekintetnénk egyháznak, hanem csupán valamely magántársulatnak, egyletnek. Kijelentvén tehát, hogy az itt jelenlevő k. biztos személye iránt teljes tisztelettel és barátsággal viseltetik, óvást tesz jelenléte ellen. Péchy F. korm. biztos ellenóvását nyilatkoztatja ki-Huba y Ráday előadását pártolja, (közfelkiáltás: Mindnyájan !) s reményli, hogy 0 Felségétől nyerni is fogunk orvoslást. S á r k ö z y Kázmér. A megállapodás közös és egyhangú, szónok azonban még tovább kíván menni. Ha nem hiba a fiúnak atyja iránt, ugy a hü jobbágynak1

sem lehet hiba fejedelme iránt bizalommal viseltetni. Miért, kérdi szónok , tekintetűnk mi magánegylet gyanánt? Erre csak három okot lehet képzelni, melyeket jó lesz közelebbről megvizsgálni. 1) Ha valaki kebelünkből panaszkodott volna a világiak ellen. De a lelkészek értelmességéről föl kell tennt, mikép jól tudják, hogy ők a miéink , s mi az övéik vagyunk. 2) Ha veszélyes felekezetnek tekintetünk. De ime a közelebbi években a viharok szépen elvonultak a prot. országok felett. 3) Avagy nem vagyunk szerencsések a w. kormány bizalmát, sőt még csak hajlamát sem megnyerhetni. Nagy különbség van a helyzetben, midőn az államhatalom feje egyfelekezetü az egyházzal, melynek ügyei tárgyaltatnak, s midőn az államhatalom feje különböző felekezetű; de ha azért mi önérdekünknél fogva vigyázók vagyunk, s vágyainkat, sérelmeinket a trón zsámolya előtt illő mérséklettel, s jobbágyi hódolattal előterjesztjük, tiszteljük a fejedelmi felügyelési jogot, s reméljük, hogy elvégre nem fogunk kiliallgattatlanul maradni. Bát hory. A mult ülésből történt már e részben felírás, kérdés, hogy most ujolag felirjunk-e, avagy tovább' is várjunk a feleletre ? Egressy Sámuel. Mulhatlanul ujolag szükséges; annyival inkább, mert ezen kerületben sem egyházi, sem világi rendes elnök nincsen. Küldöttséget óhajt kineveztetni , mely szóval is adja elő a törvényes állapotra leendő visszatétel iránti kívánságot, s reményli, hogy 0 cs. k. Ap. Felsége belátván az égető szükséget, az orvoslást kegyelmesen megadandja. Most egy éve volt 0 cs. k. Ap. Felsége körünkben, s akkor élő szóval megbiztatott minket, hogy a protestánsok ügyét rövid időn el fogja intéztetni. Kiss Lajos esperes mint motívumot kívánja megemlítetni, hogy a jelen állapotban csak ideiglenesen s nem végérvénynyei intézkedhetünk. — Többek rövid nyilatkozatai után, a feliratnak küldöttség által leendő előterjesztetése egyhangúlag elfogadtatott. — Szóba jött ezután , hogy ezen határozat a többi egyházkerülettel közöltetvén, ne várassanak e össze azok küldöttei is. Ötvös esperes. Gutta cavet lapidem, non \i, sed saepe cadendo. Hubay. Sokat gondolkodott már a felett, hogy mi célszerűbb, ha váljon az egyházkerületek együtt vagy külön küldjék-e küldöttségeiket. Mind a két mód mellett vannak okok. De jelenleg ugy lát-