Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-29 / 17. szám

nézve, mind nt. Török Pál, mind Révész Imre urak levelei felolvastatván, a Pesten közelebb ez ügyben tartandó öszszejövetelre követekül felkérettek s kineveztettek: báró ifjabb Vay Miklós, Édes Albert esperes, Kun Bertalan , és a mint Jánosiban és itt is tapasztaltuk, ez ügy egyik buzgó pártfogója Zsarnay Imre. Közügyet érdekel az is, hogy a dunamelléki helvét, és a bányai ágost. egyházkerületek atyafiságos felszólítására, egyházi kormányzatunknak az 1848-diki törvényes és százados gyakorlattal szentesített állapotában való visszahelyheztetése, tanácskozásainknak országfejedelmi biztos jelenléte nélkül tarthatása ügyében legalázatosabb felirat határoztatott 0 cs. k. Ap. Felségéhez, s a felirat a gyűlésben felolvastatott s meghitelesíttetett. Felolvastatott azon még a;jánosi gyűlésben meghatározott legalázatosabb folyamodvány is, melyben azért esedezik egyházkerületünk hódoló tisztelettel, hogy méltóztatnék 0 cs. k. Ap. Felsége magas körútja után is, a nemzetiségek fentartására nézve nyilvánított fejedelmi magasztos és szent szava szerint legkegyelmesebben megengedni, hogy egyházainkhoz s iskoláinkhoz magyar nyelven küldjék az állami hivatalnokok a leiratokat s rendeleteket, melyek különben az idegen nyelv nemértése miatt vagy könnyen félre és ferdén magyaráztathatnak, vagy épen nem teljesíttethetnek. Mellőzzük a megyékből fölebbezett számos peres ügyeket, melyek e négy egész napig tartott közgyűlésen intéztettek el. Hanem az különösnek látszott, hogy több ügyek jelentek meg az egyházházmegyékből olyanok, melyeknek elintézése az egyházmegyét illeti, a melyben ha az egyház ítéletet mondott is, minden felebbezés nélkül közgyűlésre hozatnak. A közgyűlés az ily magánügyekben fölebbező hatóság s törvényszék ; a megyei consistoriumoknak azért minden itélethozatkor meg kellene inteni, vagy az Ítéletben is kimondani, hogyha az illetők a megyei ítéleten meg nem nyugosznak, azt p. o. nyolc nap alatt az esperesi hivatalnak írásban nyilvánítsák, hogy igy a szükséges okmányokkal ellátva terjesztethessék fel az ügy az egyházkerületi consistorium elé. Ugy látszik, egyházi s iskolai ügyeink iránt a rész- vét növekszik. Nevezetes buzgalomjel, hogy tápintézetre a sárospataki főiskolában nagy részint e közgyűlésen mintegy 250 köböl rozs alapíttatott. — Debrecen, apr. 24. 1858. — A tiszántúli reformált egyházkerületnek april 16—21. napjain, Debrecenben, h. superint. Balog P. ur elnöklete alatt, s cs. k. megyefőnök Revicky Menyhért ur, mint országfejedelmi biztos jelenlétében, mint egyébkor, ugy most is nyilvános, s az első napokon népes közgyűlése vala, melynek a nagy közönséget is érdeklő főbb tárgyáról, habár néhány sorban is, nem lesz érdektelen tudósítást tennem. 1. A mult évi augustus 5-dik s több napjain tartott közgyűlés egy választmányt nevezett ki a maga kebeléből, a főiskola s különösen a gymnasium anyagi és szellemi állapotának megvizsgálása végett. E választmány kétségen kivül kimutatta azt, mi már különben is több illetők által ismerve vala, hogy t. i. a gymnasium miatt, vagyis a miatt, hogy a gymnasium fentartására alapított összegek be nem adatnak, a főiskela más pénztárai, melyekből a gymnasium szükségeit fedezni kell, szenvednek évenkint oly ietemes csonkulást, hogy nem sok idő múlva, az egész főiskolai pénzalap felemésztetnék a gymnasium által. Okát pedig e bajnak abban vélte a választmány, hogy azon feltétel, melyhez a gymnasium átalakítására tett legtöbb alapítványok kötve vannak, t. i. a kerületnek a gymnasiumbani autonomiája, —- teljesítve nincs; s miután a választmány ezt tartá az évi befizetések elmaradása okának: azt indítványozta, hogy mondatnék ki, miszerint „a superintendentia a gymnasiumot mostani állásában fentartani nem képes ; s ez felsőbb helyre annak nyilvánítása mellett terjesztetnék, hogy egyházkerületünk a gymnasiumot, az 179°^. törvény által biztosított önkormányzási és belrendezési joga alapján , újból rendezni kívánja, fentartván ahhozi igényét, hogy az igy rendezendő gymnasium, mint 1848-ig történt, ezután is nyilvánosnak tekintessék." A gymnasiumi tantervet, s a használatban lévő kézi könyveket is, sok tekintetben hiányosoknak s felekezetünk elveivel és érde-' keivel nem mindenben egyezőknek talált a nevezett választmány : e részben tehát a gymnasiumi és akadémiai tanárok felkérettek , hogy egy célszerűbb tantervet készítsenek, a kézi könyveket bírálják meg, s a roszak helyett jobbakat ajánljanak. Az egész ügyre vonatkozó jegzőkönyvi pontok pedig kinyomatva a gyülekezetekhez és jóltévőkhöz megküldettek, s a választmány idézett indítványa s az egész ügy érdeme feletti nyilatkozatra, az egyházmegyék felszólíítattak. A 13 egyházmegye s a debreceni presbyterium külön nyilatkozata tehát, e mostani gyűlésen felolvastatván, kitűnt, iiogy a nagy többség határozottan és egyenesen a választmány indítványához csatlakozik; egyébiránt az autonomiát, kisebb nagyobb határozottsággal mindnyá-i jan vallják, s az autonomia csonkulása nélküli nyilvánosságot is ! egyezőleg óhajtják. A többség ily értelembeni nyilatkozatát, az egyházkerületi közgyűlés, maga részéről is határozottá emelte, s az évi adományok szigorú behajtását elrendelte. — Beadatott a tanárok részéről a tanterv is, mely az ismeretes ministeri tantervhez ragaszkodik, s csak nemzeti és hitfelekezeti érdekekből javall némi módosítást. E tervnek végleges megvizsgálására ismét küldöttség neveztetett ki, hogy igy a következő augustusi közgyűlés döntőleg határozván ez ügyben, a tanterv felterjesztessék, s a következő iskolai évben már életbe léptettessék. 2. A mult augustusi közgyűlés egyik nagyobb fontosságú határozata vala az is, hogy addig is, mig az egyházkerületi főgondnoki hivatal régi törvényes gyakorlat szerint betöltethetnék, vagyis nálunk, a még életben lévő s általánosan tisztelt és ohajtott főgondnok, a maga elnöki székét rendszerint elfoglalhatná : minden kerületi gyűlésen, tehát már ez aprilisin is, a jelenlévő legidősb segédgondnok foglalja el a társelnöki széket. Ezen határozatra, a n. m. cs. k. nagyváradi helytartósági osztálytól oly értelmű rendelet jött, miszerint mindaddig, mig a magyar protestáns egyház szervezete véglegesen megállapítva nem lesz: az 1854. jul. 11-ki ideiglenes egyházkormányzati szabályok értelmében, a világi elnöki széknek ideiglenes betöltése sem engedtetik meg. A közgyűlés hódoló tisztelettel fogadta e magas rendeletet, s engedelmeskedett annak; de más részről legalázatosabb folyamodványt intéz 0 cs. k. Felsége kegyes színe eleibe, hogy a világi társelnökséget körünkben visszaállítani, a superintenclensi hivatalt rendes választás utján betölteni, s általában magunkat az 1848 előtti törvényes állapotra visszaállítani kegyesen megengedni méltóztassék. .3. Elnök h. superintendens ur előterjesztése nyomán, az illető okiratokból tudtára lön a közgyűlésnek, hogy nagyváradi cs. k. iskolatanácsos, nagyságos Szűcs István ur, a mult év végefelé, helytartósági kiküldetése folytán, a debreceni tanítóképzőintézetet , állami szempontból, felügyelete alá vette , a nevezett intézet mindennemű külső belső állapotját megvizsgálta; a tanárok kéziratait megnézte , leckéiket, a h. superintendens ur jelenlétében személyesen meglátogatta stb. stb. Ezen eljárást a gyűlés nem helyeselhette annyiban, a mennyiben nem tud reá példát, hogy az 1848 előtti időkben, eképen gyakoroltatott volna a protestáns iskolák, s különösen a népiskolai tanítókat képző intézetek irányában, 0 Felségének legfőbb felügyeleti joga; ugyanazért a h. superintendens ur ez ügybeni eljárását a gyűlés magáévá nem teszi, csak magánértékünek tekinti; jövőre pedig minden efféle ügyeknek, már eleve a kerületi gyűlés elé utasítását elhatározta, s az illetőknek meghagyta, hogy hasonló vizs gálatok esetében, segédkezek nyújtásától tartózkodjanak. 4. A nagykárolyi és felső-szabolcsi egyházmegyék részéről adattak be némi indítványok az esperest, coaojutorcurator s egyébb egyházmegyei tisztviselők időnkénti tisztujitására, a káplánok s ideiglenes lelkészek választhatósági sorozatára stb. nézve, melyek, mint a fenálló kanonokba s törvényes egyházi rendtartásokba ütközők , s a zsinat körébe tartozók , a kerületi gyűlés által el nem fogadtathattak. 5. Most jutott az egyházkerületi közgyűlésnek hivatalos tudomására Debrecen városának, azon közelebbi örök alapítványa , mely már a n. m. cs. k. nagyváradi helytartóság által is meg van erősítve, sőt a mult évi novemberben folyóvá is tétetett , mely szerint t. i. a város házi pénztárából, eredetileg és