Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-29 / 17. szám

Első évfolyam. 17. szám. Pest, április 29-én 1858. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL: Lövészutca 10. szám 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj külön 15 p. kr. PROTESTÁNS Még egy szó a kettőselnökségről. A kettőselnökség kérdése már annyira ki van merítve, hogy akár ellene, akár mellette, alig lehet valami ujat felhozni. Azonban nyilatkozni ily életbevágó kérdés vitatásánál , még sem lesz felesleges; részint hogy a vélemények többségének merrehajlása kivétethessék, — részint pedig hogy a különböző egyéniségek által, saját nézpontjaikból felfogott vita tárgyának minden árnyalatai kellően feltüntetve legyenek. Egy gyakorlati jó orvos, midőn egy kói* orvoslásával megbizatik, legelsőbben is a kórismeret (Diagnosis) körül öszpontosítja minden figyelmét. Ugy vélem, nem lesz sem érdek, sem tanulság nélküli, e kérdés tárgyal asa körül is ezen példát követni. Figyelembe kell tehát venni ezen kérdés keletkezési korát, — okait, — irányát, — célját, — mennyire veszélyes voltát ? és végre miképen lehető üdvös megoldását ? Ha e,kérdés keletkezése korát vizsgáljuk, — a mint én visszaemlékezhetem, — ez csupán egy pár év előtt került szőnyegre. Felmerülése okait kutatva, ha vallásunk beléletére visszatekintünk, bármely mély és hosszas vizsgálódások után sem találhatunk semmi jelenségre, mely e kérdés villanyszerü felkerekeclésére méltó okul szolgálhatott volna; mert hiszen: Az úgynevezett elem épen a lefolyt utolsó évtizedekben nem csakhogy nem adott semmi okot súr -lódásokra az egyházi elemmel, —• sőt ez utolsó irányában a legnagyobb loyalitás- és méltánylattal járt el, a midőn a budai kanonokban foglalt, korszerűtlennek elismert „ papmarasztási" törvénynek megszüntetésére sikeresen közreműködött, — ez tehát rá okot nem szolgáltatott. Vagy talán egyházunk bel- és kül-ellenei szűntek meg létezni, és igy már szükségtelen a világi elem védő, iránytanácsló és ápoló karja? oh, hiszen ez épen ellenkezően áll, fájdalom! és igy szinte okul fel nem vehető. Vagy talán egyházunk anyagi állása teszi már szükségtelenné a világi elem segélyező befolyását ? j szerintem ez is ellenkezően áll, és igy ez sem | lehet ok. Lehetne még több ily tűnődő okvizsgálatokat | felhozni, — de minek, hiszen a következtetés világos, — hogy ezen baljóslatú elnökség körüli újításnak oka vallásunk beléletében fel nem található. Nem sok észtörésbe kerül tehát, hogy ennek | okát küllendületnek tulajdonítsuk, — a minthogy fi-i gyelmes hátratekintés után szemünkbe ötlik, hogy e í kérdés keletkezésének ideje és oka azonos, — azaz : ! e kérc]£st hosszá mély álmából az úgynevezett Haynau-féle rendelet rázta fel, — és a magos kormány egyháztör vényjavaslata hozta szóra. Iránya e vitának más nem lehet, mint a világi elemnek az egyházkormányzatbóli kiszorítása, és az egyházban a papi felsőbbségnek megállapítása. Célja, — miután én senkit gyanúsítani nem szeretek, — én meghiszem hogy jó lehet, hogy tudniillik a papság minden ellenőrködésről menten szabadabb kézzel, erélyesebben intézkedhessék az egyház javára. Ámde szerintem azok nagy illusioban élnek, kik i egyházunk szellemi és anyagi felvirulását ily, az egy-I ház beléletébol nem indokolható merész újításból hiszik felmerülhetni, — és továbbá a reformatiot megelőző idők gyászos történetei, nem elég intő például szolgálhatnak arra, hogy mily sok veszély rejlik ki! vált az egyház terén, a hasonló felsőbbségből alig észrevehetőleges előhaladással kinőni szokott, korlátlan uralomban ? — mely rémes kísértettől, hogy megmentse a jó Isten szeretett egyházunkat, ugytartom, I a papsággal közös buzgó könyörgésünk tárgya! E kérdés üdvös megoldásához, szerintem, semmi' más, — mint a szelídmodoru, testvéries érzelemmel telt kölcsönös felvilágosítás vezethet. Halljuk tehát legelsőbben is azon főbb erősségeket, melyekkel a kettőselnöklet megtámadtatik: — hogy paradoxon; — hogy az elnökletben lenni kellő felelősség eszméjét kizárja; — hogy az egyháziak közreműködési tevékenységére zsibbasztóan, elkedvetlenítoen hat, stb. Melyekre, miután ezen lapok hasábjain,/^