Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-15 / 15. szám

szer teljes átvizsgálását ki nem merítik , ugyanazért annak teljes és kimerítő átvizsgálása, az a felett teendő észrevételek, s helyébe egy hitfelekezetünk elveihez, érdekeihez alkalmazandó célszerűbb rendszernek készítése végett egy választmányt nevezett ki a f. t. egyházkerület, melynek munkálata a magas kormány eleibe lesz terjesztendő. b) Anyagi állapota is ősiskolánknak folytonosan merül az enyészet örvénye felé. A tőkék kamatai s egyéb évenkénti javadalmak nem levén elegek az évi kiadásokat fedezni, több ezerre menő tökefolemésztésnek kelle bekövetkezni, mely legegyenesebb utja a — halálnak. Ezekhez képest egyh. megyei consistoriumunk is — követve a felső- és alsó-szabolcsi egyh. megyék példáját— autonomiánk fentartása mellett, önvallásunk alapelveiből kifolyó tanrendszert kér az egyházkerület által a magas ministerium elé terjeszteni a nyilvánosság feltétele alatt; melyek helybennemhagyása s megtagadása esetében magánintézetté, lelkész-és tanítóképezdévé alakítandjuk az e tekintetben a protestantismusra, a hazára , a civilasatiora több századon át fényt és dicsőséget árasztott főiskolánkat. 2. A kis-ujszállási egyház négyosztályu gymnasiumában a szakrendszert nemcsak a növendékek gyönge elméje túlterheltségére , a tanárok figyelme lankasztó szétvonatására, a fegyelem kevésbé sikeres gyakorlására, — mely körülmények csak a korhelyeknek kedveznek — : hanem a meg nem bírható költségekre nézve is , nem helyeselvén, a jövő tanév kezdetével az osztályrendszert visszaállítandónak kimondván, kéri consistoriumunkat e lépését az egyházkerületnek pártolás mellett följelenteni , — annyival inkább, mivel a mostani szakrendszer szerinti négy négy osztály évenkénti költségei, hat osztály létrehozásához elégségesek lesznek, nevezetesen az elemi osztály legszámosabb növendékeire nézve.a kertészet, gazdálkodás s több inkább az életbe vágó osztályok lesznek fölállítandók. 3. A török-szent-miklósi egyház presbyteriuma előrebocsátva, hogy az egyházmegyei jelentékeny pénztár a consistorium által mi célokra fordíttatik ? a sokféle , nem egy köny -nyen felszámítható címei az egyházi alamizsnáknak — különösen a bekeblezési valóban magas dijak — leszállítandók, kevesbítendők lennének stb.: az esperesnek Debrecenbe menetére, a város által mintegy hetedik évben adatni szokott előfogat helyett, az egyházra áttett évenkénti nyolc ezüst forint leszállítását, ennek, s egyéb segélyezések igazságosabb, a népesség arányáhozi kivetését kéri, igy teljes készséggel Ígérvén az elkerülhetlenül szükséges kiadásokhoz járulni. E kérelem bizonytalan időre lön elhalasztva. 4. A madarasi egyház presbyteriuma néhányadmagával a közlakosság közül, lelkészül választotta tiszafüredi lelkészt, Tót Imre urat. Már itt előjelei mutatkoztak az autonómiánkat sértő beavatkozás elleni nehezteléseknek. 5. Esp. ur előmutatja a m. -túri fényes egyház presbyteriuma vádpanaszát, mely szerint a nép közül többeket összegyűjtvén papválasztásra, ez alkalomra kinevezett s meg is jelent cs. k. biztos, Kermeszki Gusztáv, járásbeli szolgabíró, többrendbeli kérdést tett föl: ki szokta választani a lelkészt? felelet: a presbyterium, — ki választotta a presbyterium tagjait? felelet: maga egészíti ki magát; itt vannak-e mindazok, kik egyházi adójukat rendesen befizették? fel.: nincsenek. Ezzel biztos ur, utasítása nyomán, a népgyűlést eloszlatta. Ez ellen a népülés óvását kijelentette; a presbyterium együttmaradt, lelkészt választott; — esp. úrtól is consensust nyervén, választott lelkészét meghívta, de a meghívás el nem fogadtatott. A presbyterium ezen eljárása ellen több mint 1200 aláírással óvást küldött a nép, az a nép, mely egypár évtizeden át— mint ezt óvásában bőven előadja — azért is ke^eríté lelkészét, mivel csak a presbyterium választotta. Későbben ismét egybegyűlt a presbyterium, papot választott, consensust kért: de esperes ur e jelen egyházmegyei consistorialis gyűlésre halasztotta. Jelenleg hát n. t. K o c s a I s t v á n, nagys. KenézMih á 1 y segédgondnok, urak kiküldetnek a m.-túri egyházhoz, hogy a presbyterium mellé a nép közül is többeket egybehiva, a pap- . választást sikeresítsék; — egyszersmind pedig cs. k. biztos urnák egyházigazgatásunkba vágó , belrendezésiinket korlátozó el| járása ellen, a f. t. egyházkerület által, felsőbb helyen orvoslást kérend egyh. megyei consistoriumunk. Az egyházmegyei pénztárra, mint szinte a pap- és tanító , í özvegy- és árvagyámintézeti — tán némelyek nézetei szerint, utópiái vagy eldorádói — tervre nézve beküldött vélemények fonalán, számadás s intézkedések tétettek, s ez eddig elősorolt nagyfontosságú tárgyakon kivül, még egyéb ügyeket is ezen — általam igen tisztelt — ülnökeink az egyes egyházak befolyása s képviselete nélkül', az összes 93000 népességű egyházmegye képében — elintéztek. Volt egykét hang s utalás a bekövetkezhető zsinatra is: de én a mostani holtiglanos hivatalJcodás s egyéb ilyszerü örökös formák között élö s választott követekből alakulandó zsinatnak eleve is csöndes jó éjszakát kivánok. Vári Szabó S., tiszaföldvári ref. lelkész. A széki ev. ref. egyházvidékéröl. — Erdélyi egyházvidékeinkben, évenkint három közgyülésiink szokott lenni. Canonaink szerinti részletes zsinataink tagjai a t. papok, iskolatanítók, egyházak küldöttei, és az egyházvidékek gondnokai. Gyűléseinknek egyedüli elnöke, az esperes. Egyházi gyűlésnek nem is lehet illetékesebb elnöke, mint egyházi személy. Az elnökség kérdésére nézve tehát szerencsésebbek vagyunk a testvér Magyarhonnál annyiban, hogy a kettőselnökség kérdése nálunk viszály almája nem levén, tanácskozási időnk legkisebb részét sem veszi igénybe. Ez évi tavaszi közgyűlésünk P.-Kamaráson tartatott, a vallásunk iránt magukat sokban érdemesített, s vallásos buzgóságokról ismeretes Kemény család magyar vendégszeretete által fogadtatva. Tanácskozásaink nyitja isteni tisztelet volt, a vallásos buzgalomról elmélkedő szónoklattal.Azután M.egyházi főtanácsi és superintendensi rendeletek olvastattak, végül az elöljáróság tudósította a gyűlést, az egyházak megvizsgáltatásának elvégzéséről, előadva mily állapotban találta azoknak anyagi és szellemi életét, s minő rendszabályokat tett a vallásos élet, és iskolák virágzására. Népiskoláink állása teljességgel nem kielégítő, a részvétlenség hideg karjai közt nem igen virulhat fel, nemzetiségünk kiszámíthatlan hátrányára. Helyzetünket helyes szempontból felfogó egyházi felsőbbségünk nem szűnik, erélyes rendeletei által sürgetni az iskoláztatást, magának a népnek is érdekében: de nálunk legalább nem sok sikerrel, mert egy két házat kivéve, az iskoláztatás iránti rokonszenv a fagyponton is alól áll. Hogy e vallásos és nemzeti hidegség bűne rajtunk átokká ne váljék; tanuljunk a bennünket annyira túlszárnyaló Magyarhontól, hol még a pusztákon is iskolák keletkeztek, többnyire magánosok áldozatai által. Nálunk miután az anyagilag megrongált magányosoktól ily áldozatot nem várhatunk, helyén lenne egyesülés által kiragadni népiskoláinkat a részvétlenség dermesztő hideg karjai közül, és megóvni az elsiilyedéstől most, midőn a nemzetiségek iskolái mindenütt virágzókká kezdenek lenni. Legelső út lenne erre nézve a tanítóknak adandó jő fizetés. Azután a többi önként folyna Tegyen mindenki, mit tehet, hogy a mulasztás reá átokként ne nehezedjék. Váló-pereinket is ilyenkor szoktuk folytatni. De ha a perlekedők kevés számából kell itélni; ugy látszik nálunk igen boldog életet élnek a házasfelek. Nincs köztök ok a házi béke felbomlására; pedig nálunk az egymás iránt meghidegülő szeretet láncait könnyen szét lehet szaggatni, válás által. Egy válási per év alatt lejár, s a második évben, néha még hamarább is, a köz-zsinat végitélte bekövetkezik, és a megunatkozott felek, szívok választása szerinti ujabb házasságra bocsáttatnak. Tanácskozásaink folyama nem zárt körü. A tárgyak megvitatásában részt vesznek a papok, iskolatanítók és egyházak küldötti. Döntő szavazattal csak a papok bírnak. E joggal az iskolatanítókra is leendő átruházását egyházi felsőbbségünk nem látta jónak megengedni. A váló-perekrekben pedig csak a négy évekre szabadon választott székbírák szavaznak. 15. sz.