Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-01 / 1. szám

róni evangélikusok vallási gyakorlata némileg biztosítva maradt. Az 1682-diki országgyűlés az 1674-ben kierőszakolt térítvényekct megsemmisítette s igy a soproni gyülekezet még ugyan ez évben újra megnyitá a német s latin iskolát, — de a magyar gymnásium fel nem állott többé. Az egyliáz és iskola ügyei vezetése mostaniul fogva az evang. gyülekezet conventjére liárúlt, mely a legnyomasztóbb időviszonyok között is hűségesen s áldozatkészen gondoskodók mind az egyház mind az iskola szükségeiről. Tetemes segélyt nyertek a soproniak nemcsak a környék magyar földesuraitól, hanem a Bécsben levő külföldi evang. követektől s az ausztriai evang. főuraktól is; igy szaporodtak lassanként az iskola és tápintézet alapitmányai s a segéddijakra rendelt tőkék. Ez iskolával időről időre több változást tettek, hogy minél jobban felelhessen meg a kor szükségeinek. Különösen 1741-ben lényeges és üdvös változtatást tettek vele. Hajnóczy reetor az eddigiektől lényegesen eltérő s mindenesetre célszerűbb tantervet készített, melynek nyomán a tanítókat és tanulókat illetőleg új rendszabályokat hirdettek ki. Hajnóczy tanterve s az ő kívánalmai nyomán hozott rendszabályok negyven évnél tovább tárták fenn magokat. Százados szenvedések után boldogabb napok derültek fel a magyarországi evang. egyház egén II József s II Leopold uralkodása alatt. II József türelmi rendelete következtében az evangélikusok országszerte nagy lelkesedéssel karolták fel különösen az iskolák ügyét s e részben a soproni gyülekezet sem akart hátra maradni. E végre 1785-ben új iskolai bizottmányt neveztek ki, de annak tervezete a kivitelben annyi nehézségre talált, hogy csak félig lehete azt életbeléptetni. Az akkori időben nagy baj volt az, hogy a megválasztott tanítók, némely dicső kivétellel (Schwartner Már t on), kissé hanyagok és ügyetlenek voltak, s mégis a tervezők a gymnásium három felső osztályából valóságos egyetemet akartak csinálni, sőt sok oly tudományt is behoztak, melyek sok egyetemen sem adatnak elő. 1786 óta a szakrendszert hozták gyakorlatba, de a tágult fenyíték helyreállítása végett 1794-ben megint az osztályrendszert hozták be. A soproni iskola ezen átalakulási korszakában különösen örvendetes tüneményül jelenik meg a soproni tanulók magyar társasága, mely 1790-ben keletkezett. Kis János, utóbb superintendes, volt annak alapitója. Tagjai között találjuk Berzsenyit, Döbrenteyt, Vajdát s a magyar irodalom egyéb bajnokait. 1805-ben a magyar társaság mintájára a tanuló ifjúság között német t á r s a s á g is keletkezett, s a két intézet minden nemzeti súrlódás nélkül állott fenn egymás mellett. 1803-ban uj lelkesedéssel karolta fel a convent az iskolaügyét. Az új rector, Kralovánszky Endre, volt eperjesi rector, jobb tantervet hozott be s a lyceum három évi tanfolyamra határoztaték, mely 3 év alatt az előbbi 48 tudomány helyett csak 18 adatott elő. Mint minden magyarországi tanintézetre,ugy a soproni iskolára nagyon súlyosan hatott az 1811- diki devalvatio. A tanárok sorsát az uralkodó drágaság még szomorúbbá tette, miért is azon időben a tanári változások igen gyakoriak voltak. Lassanként e bajbul is kivergődött az iskola, s 1841-ben a kerületnek régóta táplált óhajtása is beteljesült, t. i. a kerület költségén felállítandó negyedik, felsőbb tanszék életbeléptetése. Ugyanazon évben általános tannyelvül a magyar nyelv hozatott be a latin helyébe. Az eddigi tanrendszer helyébe 1843-ban Sopronban is életbeléptették az egyházi közgyűlés által 1842-ben elfogadott Z a y-u g r ó c z y tanrendsze r t, mely némely fogyatkozásai dacára csakugyan jobb karba hozta az evang. iskolákat, mint a minőben akkor a református és kivált kath. tanodák voltak, s ha a gyászos 1848-diki' események nem jöttek volna közbe, hihetőleg lassankint s léteges továbbfejlődés utján a tapasztalt hiányokon és fogyatkozásokon is segítettek volna. 1850-ben új térre jutott a soproni iskola. Ugyanis 1850 apr. 17-dikén kelt leiratban a magas kormány felszólitá a conventet, nyilatkozzék, vájjon kész s képes-e a pártfogása alatt álló intézetet a ministerialis tervezet szerint átalakítani s újonnan szervezni s azáltal a nyilvánossági jogot számára biztosítani ? A convent őszintén bevallá, hogy egyedül maga nem képes a magas kormány kivánatának eleget tenni. Erre a kormány saját hozzájárulását ajánlá fel, kikötvén magának az intézet kormányzásába s a tanárok választásába azon befolyást, mely azt az intézet fentartására fizetendő 7000 pft arányában megilletné. A convent akkor a kerülethez fordult, vájjon nem volna-e kész segédkezet nyújtani arra, hogy az intézet átalakítása saját erőnk álfal történhessék meg. A kerületi gyűlés 1851 maj. 21-dikén késznek nyilatkozott arra, s ennek folytán a soproni főtanoda kerületivé lett, a soproni gyülekezet az egész költségnek egy negyedét viseli, s aránylag annyi befolyást is gyakorol az iskola kormányzására. De mielőtt a kerület ajánlata nyomán az iskola újonnan szerveztethetett volna 1851 aug. 4-dikén kelt leirat következtén elveszté nyilvánossági jogát. Azonban a megtörtént átalakítás után 1855 marc. 23-dikán kelt rendelet ismét visszaadá neki a nyilvánossági jogot. A soproni főtanoda, mint tudva van, 8 osztályú teljes gymnásiumból, theologiaintézetböl s még teljesen nem rendezett néptanítóképezdéből áll. Ez a nevezett könyv dióhéjba szorított tartalma, különösen mennyiben az iskolára vonatkozik. Nem tartjuk szükségesnek, azt a protestánsok figyelmébe ajánlani, mert meg vagyunk győződve, annélkül is megveszik és olvasgatják. Még csak azt emeljük ki még egyszer, hogy a tiszta jövedelem a t á p intézeti töke nevelésére fordíttatik, s hogy az érdekes muuka nem csak magyar, de n é m e t kiadásban is kapható. H ú n f a 1 v y János. A magyar Aeadeiuia Jau. 4. tartatott összes ülésében Csengery Antall, t. Dr. H e n s z e 1 m a n n Imre hazánkfiának a klassicai és középkori építkezés rendszerére vonatkozó fölfedezéseit ismerteté Lcnoir, francia tudósnak e tárgyra vonatkozó hivatalos jelentése szerint, melyben Henszelmann ha zánkfiának fölfedezései mind elméleti szempontból, mind arra nézve, hogy a régi épületek kiigazítását azon elv szerint végrehajthassák, a mely szerint eredetileg történt az építkezés egyformán nagy fontosságuaknak mondatnak. Nevezetes e dologban az, hogy azon mértani harmónia törvényét, mely a görög és innen a romai és középkori építészet alapjául szolgált, legelőször az isteni kijelentés után épült szentség alkotában találja. Utána Toldy Ferenc titoknok úr olvasá P a u r Iván úrnak jelentését azon ásások eredményéről, melyek K u b í n y i Ágoston U méltósága indítványára több év óta 0 Budán a régi Aquincum helyén, az u. n. Árpád •völgyén folynak. Ennek nyomán Wenzel 1. t. egy állandó archaeologiai bizottmány kinevezését indítványozá, mely a teendő fölfedezéseket gonddal > kisérje, mns elfogadtatván, bizottmányi tagokul kineveztettek : ; Kubinyi Ágoston tiszteletbeli, Kiss Ferenc és Wenzel Gusztáv 1. tagok. Következett a gr. Telek i-féle pályadíjra beérkezett 10 vígjáték bemutatása. Birákul választattak : Csengery Antal, b. Kemény Zsigmond és Tóth Lőrinc. — Ugyanez úttal jelentett be a titoknok az 1857-ben megjelent legjelesb élet- és jellemrajzra kitűzött 40 aranyos pályadíjra 2 munkát. Ezeknek megvizsgálására kiküldettek: Csengery Antal, Czuczor Gergely és Wenzel Gusztáv urak. Szerkesztői levelezés. J e s z. L. urnák Nyíregyházán. — A legkedvesebb újév1 ajándék 1858-ban kedves levele volt. Köszönjük a 40 előfizetőt^ s legyen ón meggyőződve , nem magunk haszna szempontjábó örültünk e szép részvétnek, hanem mivel Ón várakozásunkat nemesen igazolta , s tettleg bebizonyította, hogy a prot. ember akármi renden legyen az, egyformán érdekkel viseltetik vallásának ügye iránt. Fogadja azért a szerkesztőség szives köszönetét.