Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-25 / 12. szám

radt intézkedésünk, mely szerint az egyházak hármával négyével népesség és távolság tekintetbe vételével szakaszokra osztattak s mindenik szakaszba a szomszéd szakasz lelkészei közöl választatott a presbyteriumok által szakasznok, ki évnegyedenkint tartozott szakaszát megvizsgálni, tapasztalatát az isk. jegyzőkönyvbe irni, a hanyag tanítókat az esp. hivatalnak bejelenteni stb. — most az annyiban módosíttatván, hogy a lelkészhez még egy a világi részről is választassék, s az akkori alapszabályok azzal megtoldatván, hogy minden évben tartassék egy szakgyülés, hol az egyh. megye összes szakasznokai s minden szakaszból egy tanító, egy esp. megbízott elnöklete alatt a népnevelés legközelebbi teendőiről tanácskozzanak, — az alapszabály többi pontjai teljes érvényökben meghagyattak. 6. Inditványoztatott, hogy kéressék fel a f. t. egyh. kerület az ostromállapot egyedül egyházunkra nézve még létező maradványainak teljes megszüntetése s ügyeinknek a tiz év előtti állásra visszatétele iránt a legfensőbb helyen újonnan alázatosan zörgetni, hogy minél előbb választhassunk superintendenst, üdvözölhessük elhagyott helyén főgondnokunkat, s rendezhessük magunkat egyházkerületen, egyházmegyén és mindenütt képviseleti alapon, nagy teendőinkhez canonaink és a protestanstismus szellemében egy.edül csak igy készülhetvén. 7. A debreceni nyilvános főgymnasium ügyében : az egyh. kerületi választmány véleményét teljes terjedelmében elfogadjuk s azt az 179% 26. t. c. 5. értelmében kívánjuk kezelni, alatta értvén természetesen, hogy a gymnasium nyilvános is legyen, de ha ama szomorú alternatívába kellene jönnünk, hogy nyilvános csak autonomia árán lehetne, ugy a nyilvánossághoz nem ragaszkodunk, hanem inkább az egész iskolát lelkész- és tanító képezdévé alakítjuk át. 8. Másszor minálunk a változások milyen bajjal zajjal, személyeskedéssel, hívókat és hívottakat lealacsonyító modorban történtek ... Most mosolyogni igen — de pirulni nem volt min. A kinek nem ínyére esett a tractus intézkedése, kimondta, hogy apellálja, s azzal vége volt az ügynek. Talán használ nekünk valami? Legmegemlítendőbb a változási esetek közt a Kálló-semjéni. Ez az egyház sírja szélén áll, temploma, pap- és tanítólaka romladozó, roskadozó félben, a hívek kevesen, azok is szegények, anyából leánynyá kelle lennie — szomorú, megifjudás! — ha segély nem érkezik. S érkezett! Egy helybeli rom. katn. földbirtokos Kállay Ödön egyházmegyénk eleibe azon irott ajánlatát terjesztette, hogy a csekély lelkészi dij nevelésére sajátjából egy fél telek után eső szántóföldet tüstént örökösen ad, megbízottá pedig ezen felül szóval előadta, hogy a tagosításkor is az egyház és hivatalnokai illetményeinek kiadásánál s a romlott épületek jó karba hozásánál munkás részvételét Ígérte, szóval az egyház gondnoka s jelenlegi képviselőjének nyilatkozata szerint annyit teend, hogy ez egyház, mely eddig egyike a legcsekélyebb jövedelműeknek, egyike leend a legjobbaknak .... ha az egyh. megye azon kérelmét teljesíti, hogy SzabóFerencetki jelenben nála nevelő s besorozott káplán, rendes lelkészül oda adja. Minthogy a jelenlegi lelkész oly helyre változhatott, melyet örömest elfogadott, a k. semjéni egyház megmentése tekintetéből a kérelem teljesíttetik, az ajánlat átvételé re s az intézendök intézésére küldöttség neveztetvén. 9. A megyebeli tanítói kar — legalább az aláírat ez volt — előadván, hogy a legjobb tanítói állomások segédlelkészek által töltetvén be, ők ha érdemlenék is, nem jutalmaztathatnak : kérik az egyh. megyét, hogy ezen sérelmet orvosolja: jelenleg csak azon határozattal vigasztaltattak meg, hogy több káplánt míg csak a mostaniak száma 12-re nem olvad, mely szám mint maximum állandósíttatik — az egyh. megye be nem kebelez, de mig ez történnék, addig csak békés várakozásra utasíttatnak. 10. A buji egyház földbirtokos tagjai részint hogy a fizetési kellemetlenségektől magokat és utódaikat egyszer mindenkorra fölmentsék, részint hogy ez alig 500 lelket számláló vegyes házasságoktól emésztett s átalában fogyatkozásra hajló egyház örök időkrei biztosításának ala-i pot vessenek, elhatározták a folyamatban lévő tágosításkor mind azt a mit lelkésznek, mind azt a mit a tanítónak eddig I személyesen fizettek, földdel megváltani, ugy hogy többé I Bajon a lelkésznek a palástdijjon, a tanítónak a temetés- és tandíjon kivül sem birtokos sem birtoktalan semmit se fizessen, hanem minden jövedelmök az adandó tagból tel-i jék ki. A határozat — az egyh. e részben megbízott s utasítással ellátott tekintélyes képviselőinek s a jelenlegi belhivatalnokoknak belenyugvásával — ez lett: a lelkészi hivatalnak 120, a tanítóénak 50 hold első osztályú szántóföld 1200 • I ölivel a falu alatt egy tagban kiadatik, nádas az elsőnek 3, másiknak 1 % hold. E földbirtok adóját, jégkármentését, kellő körülárkolását és facsemetékkeli körülültetését az egyháztagok magokra vállalván. Megjegyzendő, hogy az itt megváltott, de soha még exequálás után is egészen be nem adatott jövedelem, a lelkész részére mintegy 600, a tanítóéra 240 pftra rúgott, menynyi haszonbért e földekért, minthogy igen jó földek, még e mostani olcsó világban is meglehet kapni. Itt van tehát, a perselyen, évenkinti birtokaránylagos adózáson és államsegélyen kivül ismét egv uj mód ez egyház anyagi szükségeinek fedezésére! A hol az létesíthető, bizonyosan nem lenne rosz létesíttetnie. Mert a nevelés szent ügyét földbirtokkal biztosítani, épen ugy amerikai modor mint a persely. Ne szakítsuk hát el a kettőt egymástól ! Ha e két tényező együvé működik itt is mint ott, és még hozzá jő valami más.... akkor lesz jogunk hasonló okoktól hasonló eredményeket várhatni. Elmellőzve több magány- vagy csekélyérdekü tár! gyakat, hadd álljon itt végszó gyanánt egy észrevétel. Ha közönséges szívességet tanúsítottak volna irányunkba az Ujfejértóiak ezen öt egész napig tartott gyülé-I sen, az is sok volna ugyan, de hallgatnék róla, azt gondolván, hogy a mivel tartozik egyik magyar és protestáns a másiknak, azt cselekedtek: hanem oly kitűnően fogadni s oly lankadatlan kitartással vinni mind végig ismerős és nem ismerős, ur és nem ur irányában, ez följegyzési érdemel; mert áldozatkészséget mutat s némi reményre jogosít, hogy azok kik arra a mi veszendő, ily mértékben képesek áldozni, mit nem tennének akkor, ha valami állandó s örök becsű célról lenne szó ! ? Buj, mart. 10. 1858. Litkei P. Az A.-Szabolcsi s hajduvidéki ref. egyházmegye köz-gyülése, tartatott B.-M.-Ujvároson, folyó évi március 10- és 11-kén. — Egyházmegyénk esperesének, n. t. B e n edekLajos urnák elnöklete alatt. 1. Szent egyházban a helybeli lelkész által Istenhez emelt buzgó ima után. Elnök szívből szakadt üdvözleteit be végezve: a szabályszerű látogatás eredményével a kéz, besített kegyes adományokkal számolt szokott pontossággal ; melyeknek illető helyeikre tétele, beadása gyülésileg ! utalványoztatott.. .Továbbá 2. bemutatá ritka gonddal készített több rendű rovatos táblákon az egyházak s ezek hivatalnoka inakoiMjlemi és anyagi állapotát, kiemelve az illetőknek hivatauu^ rükben, mikép eljárását a népnövelés magasztos érdeké , örömtelve értesülénk a felől, hogy 78 számra menő fi- és leánytanítóink közül 36 kitűnő, — többi nagy részben dicséretes osztályzatot érdemelt; — alig 3 — 4 azok száma, kik kielégítőleg foglalkoztanak. —• Majd 3. a népmozgást: születtek, meghaltak, ujházasok, tanulók, iskolázhatók számát terjeszté be egy különálló, célszerű dolgozatban 44,252 fi, s 43,987 nőnemű lelkeket számláló egyházmegyénkben. — E saját magunk ismeretére szükséges érdekes közlemények után 4. a debreceni főgymnásium országszerte ismeretes állása vétetett komoly tanácskozás alá, magának a fő t. tiszántúli egyházkerületnek mult óv aug. 5. s több napjain