Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-01-01 / 1. szám

teljesítésétől fölmentsen; azért tanácsos lesz a kötelességtel­jesítés. A Sárospataki fűzetek főlap és tárca rovatok alatt tartalmaznak: A) I. Az egyházra nézve a) a protestáns egyház alkot­mányát, tehát az egyház és állam közti viszonyt, a protestáns törvényhozást és igazgatást, zsinatot, értekezletet, egyház-kerüle­tet, megyét, — községet tárgyazó dolgozatokat; — b.) liturgi­kumokat, papi gondot, pap és hivei közti viszonyt, missziókat, bibliai társulatokat stb. II. Nevelésre nézve az iskolák minden faját, fokát, a nevelő intézetek állását most és régen, honn és külföldön, isko­lai statisztikát stb. illetőket. III. Tudományra nézve tartalmuk akarnak lenni: a) a prot. bittan, egyháztörténet és erkölcstan; kútfők stb. b) a böl­csészeti tudományok egész terjedelme; c) esztlietika, egyházi költészet és szónoklat; d) történelem; e) természet tudományok­ból müveit olvasókra számított előadások; f) nyelvészet, hazai és rokon, különösen bibliai nyelvészet, meg műfordítások a kellő korlátozással. IV. Irodalomra nézve a föntebbi három forovatnak megfelelő értekezések, birálatok stb. B) A tárca a főrovatokba eső tárgyakhoz képest közöl minden egyházi, nevelési, tudományi és irodalmi jelenségeket, tudni méltókat ; — felhívásokat, feliratokat; egyház kerületek,— megyék jegyzökönyveinek közre tartozó pontjait, ha lehet, hiva­talos alakban stb. Kiadják e füzeteket Hegedűs László alsózempléni es­peres, és Szeremley Gábor hittanár; szerkeszti Erdélyi János, bölcsészet és nevelés tanára a. m. t. társaság tagja. Megjelennek Patakon, még pedig úgy, hogy hatvannál is több ivet közölnek tiz szállítmányokban következő, nálunk iga­zán lehető csekély áron: egy évre, postai szétküldéssel, 6 for. félévre, szintén szétküldéssel, 3 for. — posta nélkül egy évre 6, félévre 2 for. 30 kr. Megjelent már az első félév, a má­sik félévből két szállítmány. Az utolsóban a 31-43 ivet, vagyis a 587-688 lapokat. Az ivek nagy 8 rétüek, a nyomtatás sürü de a betűk igen jól olvashatók és tiszták; — a sárospataki reform, fő­iskola nyomdája nem utolsó ez országban. — Ennyit a füzetek külsejérül, tartalmárul, folyásárul. Magyar és Erdélyországi protestánsok, kik magyar köny­veket olvastok, ime előttünk van egy tudományos vállalat, milyen­nel, legalább e folyó század alatt, mindég kellett volna bírnunk, s még sem bírtunk. Ebbeli hiány szégyen-piritó volt, de eltudtuk viselni a szégyent, nyilvánságos tanuságul, hogy igen is szájjal lehető nagy, de tudomány nyal, és tudományos eszmélettel aleg­örpébb protestánsok voltunk a föld ker ekségén. A Sárospataki derék válalkozók le akarják mosni a szégyenpirt orcáinkrol: oh engedjük meg, hadd tehessék azt; járassuk, és olvassuk el e tfüzeteket mindannyian, valakik 6 forintot áldozhatánk. Kell már magyar protestáns tudománynak keletkeznie, azon, sőt még na­gyobb terjedelemben, melyet a füzetek átölelnek; ha nem talál­na még ezentúl sem kelefcközni: bizony, könnyűeknek fogunk ta­láltatni az Ítélet napján, mely talán már közelőben van, Úgyde van-e alkalmasb, sőt viszonyaink közt, van-e más lehető út a pro­testáns tndomány és eszmélet támasztására, ilyen vállalatnál, milyen az előttünk levő S. pataki fűzetek! Nincsen. Tehát já­rassuk és olvassuk azokat. Azt mondja talán valaki: az meg az nem eléggé jó ezek­ben ! Beh olcsó bölcseség! En is mondhatok egyről vagy másról, hogy nem úgy van mint óhajtom, s lehet, más is megegyez ve­lem, de azért mi hárman, vagy harmincan tudnánk-e csak ilyen füzeteket is előállítani? Korántsem. De ha mi hárman vagy har­mincan is járatjuk és olvassuk, s rajtunk kívül más hárman meg harmincan , s igy tovább , azonkép járatják és olvassák : bizo nyosak lehetünk abban , hogy csak öt év múlva is jobbak lesz­nek a füzetek , mert addig általuk mindnyájunk protestáns tudo­mánya és eszmélete megöregbülend. Vessünk futó pillanatot az eddig megjelent tartalomra, mert azzal legjobban lehet ajánlani a vállalatot. Az egyik kiadó HegedtisLászlótól olvassuk egy­házalkotmány cím alatt a ker. egyház külső alakulását az első századoktól fogva. Előadja t. i. az apostoli egyház községi rendszerét, azután a püspöki egyházigazgatást, mely alatt a tisz­teletből főnökség, a főnökségből hatalom lett, s a papi rend ki-és elvált az egyházi közönségtől; a tartomán y-p ü s p ö k i ! (metropolitán) rendszert, melyet apátriarkhai, s csak­hamar a pápai rendszer váltott fel. — A 400 lapon kezdődik a reformáció kora; Hegedűs röviden előadja a német, és helvét reformátorok értelmét az egyházról s annak belső viszonyairól; az azokat követő francia, skót, németalföldi és angol egyházak alkotmányait, melyek közös elve : „Az egyház önálló társulat, a törvényhozó és végrehajtó hatalom magában az egyház egyete­mében van, s kik azt gyakorolják, csak az egyház nevében s megbízásából teszik a kormányzat minden fokán, mint a közsé­gek egyenjogú választottai és képviselői. Az egyházban nincs előrang és kiváltság." A többiek közzül kiemeli a skót reform, egyház ős szervezetét, mely mai napig alapja maradt úgy az állami, mint az 1843-ban külön vált szabad skót presbi­teri egyházszervezetnek. Hasonlókép röviden adja elő a magyar­országi helvét és ágostai hitvallásnak szervezetét a XVII. szá­zadig. A helvétiai, különösen zürichi egyház alkotmányárul kö • zöl Antal fi János igen tanúságos cikket a 91—108 lapig; s a skót új egyházról Jakabfalvay András a 246 —262 lapokon. E két cikket a Hegedűs dolgozatának kiegé­szítése gyanánt lehet venni, s a háromnak gondos olvasgatása nem lesz hasztalan senkire nézve. — Óhajtani lehet, hogy He­gedűs a magyar kéttestvér egyház alkotmányi mozzanatait XVIII. és XIX. században is, még pedig ha lehet, bővebben adná elő ; — s bár találkoznék valaki, ki a legújabb véleményeket, szózato­kat, javaslatokat amúgy kellő áthatással és itészettel tanulgatná és adná elő a S.-pataki füzetekben. Ha nem csalatkozom, ez szintoly tanúságos felvilágosító, mint szükséges munka volna. A másik kiadótól Szeremley Gábortól vettük a protestantismus elvét, a 27—50 lap „A p r 0 t 0 s­tantismus elvét, evangyeliomi, azután protestáns egyház-szabadsági, vagy szerkezeti, végre val­lásos fölvilágosodási szempontból kell tekintetbe ven­ni." — Megvallom gyengeségemet, ez egy cikket nem értem a s.-pataki füzetekben. Nem értem ugyanis, mit jelent ez: „A protestantismus vallásos társulat, annak elve vallásos lelkületben és érzületben való ny i 1 a t k o z á s.„ „A vallás nem vallásos igazság irányáben, hanem val­lásos lelkületben való nyilatkozat." ... „A val­lásos lelkületbeni nyilatkozat, mely a protes­tantismus elve. — Tehát a protestantismus elve nyi­latkozat ! Ezt sehogy sem értem. Nem tudom, s nincs a cikk­ben megmondva, mit jelent a szó nyilatkozat; jelenti- e az isteni kijelentést, tehát a sz. írást ? — Alig, mert lelkületbeni, vallásos lelkületbeni nyilatkozást vagy nyilatkozatot olvasunk. Azonban lehet, hogy az elv szót sem értem úgy, mint a szerző; s miután többen lehetnek, kik ve­lem együtt nem értik úgy : kérelmünk volna szerző úrhoz, hogy a protestantismus elvét, mely csak ugyan mindnyá­junkra nézve nagyon tudni szükséges dolog, világosban adná elő. Némi kapcsolatban látszik állani az emiitett cikkel F i 1 ó Lajos cikke: az egyház lénye, a ben ne rejlő sar­kiasságok s ezek egyoldalúságából kifejlődni szokott egyházi betegségek,.az 585—625 lap mely a legfigyelmesb olvasásra méltó. A szerkesztőtől, Erdélyi Jánostól kedves adaléko­kat veszünk a hazai bölcsészet történelméhez, név­szerint Laskai Csókás Péterrüla 50—63 1. Szep­si Csombor Mártonról a 377—388 1. kinek magya­rúl irt utázása sok tekintetből megérdemli az olvásást, és Apáti Miklósról a 625—635 1. A mit különösen kell szeretnünk a s.-pataki füzetekben, az a magyar protestáns egyháztörténeti kútfők és adatok köz­lése. A 161—180 s 334—349 lapokon vesszük Szilágyi Benjámin acta Synodi nationalis.. . . Szatmár-Némethi ce­lebrata anno 1646. magyarra fordítva Finkey Pál által. A kik előtt Szilágyi B. ismeretlen volna, olvassa meg Budai Ézsaiás Magyarorszag históriájának II. kötetetében (3-dik kiad.) az 54-dik lapot, mert e könyv a legelterjedtebbek közzé

Next

/
Oldalképek
Tartalom