Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-04 / 9. szám

ve mutatkozott benne nagyobb erőfogyás és már Invoeavit napján reggel 4 órakor szólítá öt ki az Ur ez életből. A 84 éves jubilált halála hosszú áldásdús életének méltó koronája volt, imákban és áldásokban, melyek rokonaira, barátaira, községére, a honi evang. egyházra és minden keresztyénekre terjedtek ki, végződött földi léte, melyben félszázadnál tovább hirdette az Ur Jézusnak kegyelemevangéliumát. Béke és áldás legyen hamvain ! — Gr. Nikó Imre ő excja a Kolozsvári református collegiumnak 4000, a szigeti református iskolának 400 pftot ajándékozott. — KÜLFÖLD. A hittnni collegiumok és folyóiratok. Az államtól elismert prot. egyházak számára három lelkésznevelöi intézet van Franciaországban: Montaubanban, Strassburgban és Genfben. Az első és utolsó a lielvétliitüeké, a strassburgiban az ágostai liitüek neveltetnek. Itt azonban egy helvét hittan ár is működik, azoknak számára, kik tanulmányaikat ugyanezen az academián végzik, de azért a helvéthitti egyház hívei maradnak. A genfi collegiumot a Frankhoniakkal egyenjogunak ismeri el az állam; csak a baccalaureusi vizsgát kell Strassburgban vagy Montaubanban letenni. E jog a régi üldözések idejéből van, mikor prot. lelkészeket Frankhonban nevelni nem lehetett s külföldre kénteleníttettek menni. Genfben jelenleg is 400 és 800 frankra menő stipendiumok vannak. A Montaubani coliegium, igaz orthodox szellemű, hol 7 tanár közül, 5 a tiszta evangyélmi tant hiszi és vallja. A hittanjeleltek száma 60-ra megy, kik majdnem mind tanáraikat követve, az egyházat jó reménynyel biztatják. A strassburgi theol., intézetben 8 tanár működik 80 tanítványnyal. Ettől a tudományos címet megtagadni ugyan nem lehet, de nagyon kívánatos volna, hogy keresztyén szelleme áthatóbb lenne. Vannak azonban a ta- ! nárok közt is egy-két feltűnő keresztyén szellemű férfiak.— A keresztyén szellemet illetőleg, a genfi collegiummal is ugy vagyunk, hogy öt tanár közül csak egy *) van, ki határozott evangyélmi szellemben működik. Abban, az 1856 ki évben, a francia prot. egyháznak 63 hittanjelöltje vette nevelését. Ezen kivül előrekészülö oskolások (propaedeutica) van | a francia theologusoknak még Nismesben és Párizsban. Az elsőben 30, a másodikban pedig 15 a növendék. Ez ortho- I dox; amaz a latitudinariusokhoz szít. Az Independens egyházak lelkészei többnyire Genfben neveltetnek. Ezeknek száma 25. E közlötteket tekintve, feltűnő leginkább az, hogy í mégis annyi fiatal hitteljes lelkészeink vannak, a mennyi rationalistikus irányú; s mi ezt csak abból magyarázhat- j juk meg magunknak, hogy az Ur egyházában bizony van meg egy láthatatlan tanító is, ki akkor és ott hat az emberi szívre, a mikor és a hová ember hatni képtelen—s hogy ez a hatalmas oktató, acollegiumok és akadémiákba is utat tud magának nyitni. Bizonyos, hogy terjedelmes és tudományos hittani míveltség lelkésznek fölötte kívánatos; de ha ez oly szellemű, hogy egyházainkban aKrisztusbani hitet aláássa,akkor valóban sajnálni kellene a garast is, melyet arra költenénk. Nem eífélef theologia volt az, mely a reformatio bajnokait szülte; mely Husst, prágai Hieronymust, Luthert, Kálvint, Foxot J) Ez az európai hirü egyházi történetíró ós sok tudóstársaságok tagja, í Merle d' Aubigne. Ez maga tiz mással felér. í lelkesité; ugy hogy az apostolnak mondata szerint: „A melyek nékik nyereségűk valának, azokat a Krisztusért kárnak Ítélték lenni, kiért mindezektől megfosztották magokat, és azokat ganéjnak állították lenni, hogy a Krisztust megnyerjék. (Phil. 3, 7, 8.) Francziaországnak tudományos intézetei közt, figyelmünkre méltók még kivált anormal-iskolák. 1

) — Ezekben a népiskolák számára szükséges tanítók és tanítónők képeztetnek. Efféle a tanítók számára van öt, a tanítónőknek pedig három. 2

) Ezek élén a legjobb szellemű férfiak működnek. Ide számítandók még a 20 fiú és 30 nő magán-nevelőintézet (Pension). Ezek határozott envangyélmi szelleműek és ez annál szükségesb, mennél több efféle, szinte határozott szellemű kath. intézetek vannak. Különben az egy vagy másfél millió protestáns a 35 millió kath. franciák közt, hamar megfogyatkoznának. Ezek, valamint az előbb érintett intézetek, a hitetlenség szellemétől tiszták. Ezt mondhatjuk nagyban, vallási és egyházi folyóiratainkról és újságainkról is. A 17 vallási és egyházi folyóiratok közül, 3

) 13-man a keresztyén vallás sarktanaihoz ragaszkodván, hitteljes buzgó férfiaktól szerkesztetnek. 4

) Ezek közül Párizsban 11, a megyékben pedig 6 jelenik meg, melyek közt azArchives duChristianisme a legrégibb, s 40 év óta áll fenn. » A Remény (L'Esperance), mely 18 év előtt indult meg. Jézus Krisztus tanítványa, 1838-dik óta. Deista nézeteket terjeszt, melyeken kath. és protestánsok megbotránkoznak. A Szalag (Lien) 1841 óta s ref. újságnak címeztetik, de végetlen latitudinariusi szellemben szerkeztetik. Szerinte a szónokszékrői még a leghatározottabb socinianus tanokat is lehet hirdetni és a ker. egyháznak tökéletességét a meggyőződések különféleségeikben akarja feltalálni. 5

) A Revue de theologie et de philosophie Chretienne, mely Strassburgban jelenik meg 7 év óta. Gyökeres rationalistikus. Ez ellen öt év óta nemes harcot harcol A Revue Chretienne, mellynek szerkesztője, a hires Vinet egyik tanítványa, s a Krisztus Istenségét stb. védi. A Bulletin de la Société de l'histoir du protest. Francaise,6év óta. A francia ref. egyházat illető nevezetesb történelmi adatokat gyűjti. Szerkesztője s alapitója Read Károly, a cultus-ministerium egyik osztályfőnöke. A Journal de Missions, (1826),Párizsban a térítő-társulat által adatik ki; és a Le petit Messager de Mis s ions-sal, a nemkeresztyén népek közti evangy. terjesztését tárgyalják. A 1' Ami de la Jeunesse, egyik legrégibb vallásos folyóirat; a Jeune Chretien pedig 1853-ban, a gyermekek és íiatal emberek számára alapíttatott meg. l) Mi ez alatt inkább a nép- vagy elemi iskolákat értjük. 4) S nekünk , kik másfél annyian vagyunk, még mindeddig jó elrendezett, mindennel ellátott és az egyház szükségeinek megtelelő — csak egy sincs ! — Bizony mi mindenben hátra vagyunk. :t

) Ezt várom dr. Ballagi úrtól is, a Prot. Egyh. s Iskolai lapok tudós szerkesztőjétől. Reméljük, hogy a 13-mal tart. Mark. 11, 7. ') Nekünk egy van , s Dunán túl még ezt sem olvassák. — Örülj te tlieologiai literatura !!! 5) Világos , hogy ezen szerkesztő ur , az általános prot. hit és lelkiismeretbeni egyéni szabadságot nem tudja megkülönböztetni, a lelkésznek e sk ü v e 1 lekötött egyházi hivatalától és kötelességétől. — Itt ő a határt nem látja. — Különben mire volna a superintendensi hivatal; a hittanjelöltek vizsgája ; a symb. könyvek , sőt végre a biblia is, ha mindenki kedve szerint hirdethetné tévtanait is. — Bizony megszivelendő itt is a hires páter Abraham a Sta. Clárának mondata: „Zwischen Freih e i t und Frechheit ist nur ein . (Punkt) der Únterschied. B. Gy.