Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

Nézzük annak okáért az egyházi élet változásait azon országban, melyben az évangyéliom, a piemonti Valdenseket kivéve, legtöbb vértanukat számlál. Mikor XIV. Lajos francia király, a szomorú hirre kapott nantesi parancs visszavételével, szegény protestáns hü alattvalóit, minden hit és polgári jogaiktól megfosztá, akkor a ref. egyházak száma 800-ra emelkedett 640 lelkészszel. A bekövetkezett polgári háború s a folytonos üldözések és kivándorlások következtében, 1802-ben, midőn április 2-kán a prot. istenitisztelet jogilag helyreállíttatott: már csak 190 ref. egyház volt meg, szinte annyi lelkészszel. — Ettől kezdve, a prot. vallás évenkint csodálatos gyorsasággal terjedt el. I) eser t adatai szerint 1828-ban már 240 anyaegyház, 10 imaházakat nem is számítva, 290 lelkészt birt, kik 431 helyen működtek, és 360 elemi iskola fölött őrködhettek. Azóta pedig a reformata vallás még nagyobbszerüleg haladt; mert jelenleg 105 consistoriumot (annyi, mint nálunk: esperesség), 452 anya- és 520 leány-gyülekezeteket számlál; s ugy mindenestől 972 templomot, 986 helylyel, hol istenitiszteletre egybegyűlnek, és 1069 iskolát 601 lelkész feltigyelése alatt. Legnevezetesb e részben az' a mi Párizsban történt. Itt 30 évvel ezelőtt a ref. egyháznak csak három rendes lelkésze volt és egy segédtársuk két templommal; jelenleg pedig ezen egyház 5 lelkészt, egy helyettes lelkészt, és 7 segédlelkészt bir, és a város környékén 4 templomot 4 lelkészszel, kik 16 helyen tartanak istenitiszteletet: tehát 5 lelkész helyett most már 18-at tart el. De az ágostai hiten lévők is nem megvetendő számmal vaunak, kivált a volt német Elszaszban és a régi Montbeliard vidékén. Az utolsó statistikai adatok szerint, az ágostai hitűek itt 44 consistoriumot 269 lelkészszel képeznek , 385 imateremmel és 576 iskolával. Párizsban pedig 1830 óta szinte egy imaház helyett hármat, és az elővárosok környékén hetet bir, 9 lelkészszel és 3 segédtárssal. A kormány maga az egyházakat eddig tettlegesen és atyailag gyámolította, valamikor uj lelkész meghívásáról, templomvagy iskolaépítésről segedelme igénybe vétetett. A bekövetkezett nagyszerű s kívánatos béke után, Angol- és Helvétországokból, mintegy 40 év óta, sok olyan keresztyén is telepedett meg Franciaországban, s nevezetesen Párizsban, kik az úgynevezett Independensekhez(függetlenekhez) tartoztak. Ezek azon főelvet vallják, s arra építik egyházi szervezetöket, hogy a keresztyénnek szükséges a világtól elválni — és az egyházi szövetségbe és az Ur asztalához csak azokat bocsátani, kik felöl bizonyos, hogy igazán megtért és újonnan született emberek. — Ezek a statustól teljes függetlenségben kívánnak lenni és a személyes vallástételt mindenkitől megkívánják. — Ezek egymástól néminemüleg különböznek. 1. A frankhoni évangyélmi egyháznak egylete. (Union.) Keletkezett 1852-ben és majdnem minden Independens egyházakat, számszerint 24-et összefoglal. Ezek 24 lelkész mellett 1624—1800 tagokat tesznek, és minden második évben zsinatot tartanak; de egymástól egyes dolgokban mégis különböznek, u. m. a szervezet által, az egyházbani felvételnek feltételeiben és a keresztelési tanban. 2. A wesleyani Methodisták egyházai, hét évangelistákat, 49 lelkészekkel, és 36 imaházzal birnak, és számszeriní 1289 tagot tesznek. 3. A B a p t i s t á k egyháza 10 gyülekezetet számlál 9 pappal. 4. Némely e v a n g. egyházak a fennevezettek közül, egyikhez sem csatlakoznak, mint p. o. a lyoni és orthezi. 5. S ugy a pári z s i és gen fi evang. társulatok is Franciaországban több oly állomást birnak, melyeken istenitisztelet tartatik; de mégis rendezett egyház nincsen. Az 1825-diki évben Párizsban még egyetlen egy Independens egyház sem létezett, holott jelenleg már az államtól független egyházak itt 11 vagy 12 lelkészt szint annyi imahelyekkel birnak. Ha már most mindezeket a többiekkel együtt számba vesszük, a franciaországi protestantismus 1000 lelkészekkel, és 1500 vagy 1600 imaházakkal és mintegy 1800 elemi iskolákkal képviseltetik : s e szerint 50 évi szabadság elegendő volt arra, hogy legalább azon állásra felvergődjék, melyet a nanteszi Edictnm visszavétele előtt elfoglalt, és a rajta ezen országban ejtett halálos sebjeiből néműleg felgyógyuljon. De haladt&k a frankhoni protestánsok nemcsak számra nézve, hanem a mi sokkal érdekesb és áldottabb — a vallásos élet, a szeretet által munkás erkölcsös élet által is, az ujabb időben kivált ezek különböztették meg magokat. Az 1810- és 1815-dik évig, azon lelkészekről, kik a keresztyén vallásnak sarktariait tisztán, bátran, és híven előadták volna, a régi költővel azt lehetett elmondani : „Apparent rari-nantes in gurgite vasto." De most 1857-ben világos tény, hogy a francia prot. papságnak nagyobb része, hitvallásukkal nyíltan előállnak. Erről a mult évben történt Montaubani hittantan á r i választás tett bizonyságot. A cult. minister ö excellenciája, a 105 ref. consistoriumot véleményadás végett felszólítá, és ezek közül a többség, és pedig számra és befolyásra nézve leghatályosabbak, az orthodox kijelelt hittanár mellett és a másik ellen adták be szavazatukat. Épen ugy vannak az ágostai hiten lévők is. Strassburgban és Montbeliardban, a lelkészek, határozott evangyelmi szellemi férfiak. Úgynevezett Rationalisták *) köztük kevesen vannak, kik a kinyilatkoztatott vallást és a csodákat tagadnák, és oly annyira vakmerők volnának, hogy sarktanainkat, u. m. a Krisztus Istenségét, a váltságot és üdvösséget, mely kegyelem által lön — a szónokszékről megtámadnák. — A francia ev. gyülekezetek meg nem szenvednék azt, hogy valaki Ariánus nyelvén szólana. De nagyobb számmal vannak az Indifferensek. Ezek a vallás főtanait sem nem védve, sem meg nem támadva, mindent szürkére magyaráznak és gyülekezeteikkel együtt szépen szundokálnak. — A térítő- vagy biblia-társulatok és terjesztők áldott és nehéz működéseikkel keveset gondolnak, s a belső missio izlésök elleni dolog.— De hála Isten, e nemzedék naponként ritkul azon szerencsétlen körülményekkel együtt, a meljek közt felnevelkedtek, és egy fiatalabb , buzgó hitteljesebb és tudományilag is kiképzettebb papság foglalja el annak helyét. — S itt a Franciaországban létező theologiai collegiumokat sorolja elő, melyekről s még más egyébbröl is, egy más cikkben bővebben fogok szólni. B. Gy. Szerkesztői levelezés. Tokajról, Gyúróról, Mezö-Túrról, Kajdacsról vett levelek szerint, amaz egyházak illetéktelen beavatkozások által tetemesen megzavartattak. Nem a mi doigunk ilyeket feszegetni. — Arra való az egyházi felsőbbség, hogy ily esetekben orvoslást szerezzen. Tehát ott kell kopogtatni. Mező Dániel lelkes cikke adatni fog. Csak alkalmas időre várunk. Ugy értesültünk, hogy Kecskeméten aReminiscentiák enyelgő célzásait rosz néven vették. Sem szerzőnek, sem a szerkesztőségnek sértő célja nem volt, és midőn ezt ezennel nyilvánosan kijelentjük,legyen szabad reméllnünk, hogy ezzel az utolsó falánkot is, melyet abban tán rejleni hittek, eltompítottuk. icus a non lucendo. u Jobban Neoloyrok. Segédszerkesztők: — —^^Aiv'tE

ioriflifíii Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó B. Gy. Dr. ItaEEagi Mór.