Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-01-16 / 3. szám
tatni a1 híveket; hogyan kelljen tekintélyt szerezni magunknak a' világ előtt, és bizodalmat, ragaszkodást és szeretetet híveink irányában ; hogyan lehessen a' catechisatiót folytatni a' nagy gyerekeknél is 's ugy intézni el a' vallásoktatást, hogy abban örömest eljárjon még a'remegő öregis, ^s egy úttal otl más jót is tanuljon.—Mig tehát Kun. B. atyámfiának köszönetet mondok e' tárgy vitatásáért, ezennel üzenem neki, hogy vitesse el tőlem az illy czimü könyvet : Katekizmus, mellyben az evangyéliomi protestáns és a' római katholika egyház választanaik előadatnak a' szentírásnak illető mondataival együtt. 8-rét.44 lap. Ára 6 pen^ö kr. Kun B. egy példány ingyen; különben pénzért még egy pár százzal szolgálhatunk. — Mit is akartam még mondani ? Igaz. Elfeledtem megjegyezni, hogy Notzingának lakosai pietisták. „Pietisták?" Tessék elhinni, hogy azok. ..Lehetetlen I"— Becsületemre fogadom. „Már az más," nem más biz a', kérem átossággal, hanem ugyanaz. Mert ha jó az, mit Notzingában tesznek, jó lesz biz az, ha Szalontán történen dik is ; mert hiszen hatalmában álland a' szalontai papnak a1 notzingai formákba ollyan lelket 's olly modorban önteni, hogy azt befogadja a' szalontai keresztyén is szalontai lelkének üdvösségére. Soha sem voltam a' szélsőségek imádója, de ha végre be kellene vallanom, hogy mellyik felekezet érti jobban meggyőződéseit a' nép vérével összeolvasztani, a' pietisták—e vagy a' rationalisták : amazoknak adnám az elsőséget. Mi következik innen ? Legegyenesebben az, hogy ha tehát a' rationalisták szinte össze akarják olvasztani meggyőződéseiket a' nép vérével és nedveivel, fogadják el a' pietisták hathatósnak bizonyult eszközeit, 's ne ijedjenek meg tőlök azért, mivelhogy pietisták— tói származtak. Most már végeznem kéli, különben egészen új térre kellene lépnem 's legutoljára is azzal fejeznem be, hogy ne méltóztassanak akármilly — ismus végzésü irányokkal bíbelődni, mellyeknek határozatlanságát már az — ismus maga mutatja, hanem legyünk keresztyének és pedig evangyéliomiak, kiknek középpontja Krisztus, ki a'hiendök és teendőkben a' legjózanabb szabadságot 's a' legmelegebb bensöséget utolérhetlenül tudta egyesíteni. Celerum censeo Bartholomaeo Cumano dicendum esse : Have ! S z é k á c s J. IRODALOM. Számtan. Irta KanyaPál. Pest. Heckenast Gusztávnál. k.8-rét. 187. lap. ára 48 kr. pe ngö. — Már valahol csak el kell mondani panaszomat és vigadalmamat. Vigadalmam az, hogy sorra jelennek meg oktatóinktól az iskolai tankönyvek, mi nem csak oda mutat, hogy mi haladni akarunk, hanem oda is, hogy a' kor igényeihez képest a1 tudományoknak magyar nyelven leendő elöadatását becsületesen törekszünk eszközölni. Szó a' mi szó, de ha Dierner, Melczer, Kanya, Vandrák, Wagner, Tatay, PálíFy, Karsay, Vajda, Blocli, Turcsányi, Illés per eminentiam, és dr. Illés László, Ilajcsányi, Taubner, Töpler, működéseikre gondolok, örömmel vallható— be, hogy oktatóink feladásukat ismerik 's nincs okunk szégyenkezni táborunk miatt, legkevesebbé akkor, ha egy másik táborba nézünk át, hol a' Quae inaribustól kezdve egész a* sum quia sumig minden még meglehetősen a' régi nyelv árnyékában régies döczögéssel mozog. Panaszunk ellenben az, hogy ezen könyvek nem ismertetnek és keveseknek jut eszökbe több, mint legfölebb megküldeni a' megjelent munkát a' Prot. Lap szerkesztőségének. Azok azt, mint gondolom, szívesen elfogadják, ') már merő önhaszonból is, de ha ügyes, részrehajlatlan és még is barátságos tollból eredő bővebb ismertetés, sőt birálat is csatoltatnék hozzája, még inkább megköszönnék. -) Mert, hogy maguk készítsék a' bírálatot, ez nem kívánható, minthogy : 1) Nembirnak a* kellő tndománynyal. melly az illyesekhez megkívántatik. 3 ) 2) Nem akarnak olly bírálattal lépni fel, mint a' boldogult emlékezetű budai Gemeinniitzige Blátterek, hol minden ajándékképbeküldött munka bestfreundlichstméltányoltatott. 3) Bizony nem mindig érnek rá. Ezeket előre bocsátva, azt is fájdalommal veszszük, hogy Kanya urnák népszerű föl drajz i o k t a t á s-át még eddig senki sem bírálta meg, pedig minden jelessége mellett lehetnek tán hiányai is, mellyekre nyájasan figyelmeztetni jó volna a' tanár urat. Nekem például az 599 lapon a' protestantismus fogalmazása épen nem tetszik, azért, mert az nem az egyházé, pedig senkinek jobban óvakodnia nem kell, mint épen a' tanárnak, hogy az egyház tanai lerontásához segédkezeket ne nyújtson. Nincsen ugyan benne valami égrekiáltó, de én nem szeretem, hogy valaki saját egyéni formuláját az egyház formulája gyanánt hirdesse. A1 mi az itt felhozott munkát illeti, annak tartalma a' következő : I. fejezet. Számtan (bevezetés). II. fej. Az úgynevezett négy species egész nevezetlen számokban (Alaphányolások.) A) Az összezés. B) A' kivonás. C) A' szorozás. D) Az osztás. III. fej. Az elöbbenieknek alkalmazása az egész megnevezett számokra. IV. fej. Tört számokkali hányolás. Toldalék. Tizedes törényekröl. V. fej. Viszonyok és arányok. A) Az arithmeticai arányokról. B) A' geometriai arányokról. C) Arányok alkalmazása. A) Egyszerű hármas szabály. Told. A1 kamatszámolásról. B) Ösz') Ugy van. Szerk. 2) Még inkább, igenis. Szerk. 3) Alázatos szolgája! Szerk.