Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

tatni a1 híveket; hogyan kelljen tekintélyt sze­rezni magunknak a' világ előtt, és bizodalmat, ra­gaszkodást és szeretetet híveink irányában ; ho­gyan lehessen a' catechisatiót folytatni a' nagy gyerekeknél is 's ugy intézni el a' vallásoktatást, hogy abban örömest eljárjon még a'remegő öregis, ^s egy úttal otl más jót is tanuljon.—Mig tehát Kun. B. atyámfiának köszönetet mondok e' tárgy vi­tatásáért, ezennel üzenem neki, hogy vitesse el tőlem az illy czimü könyvet : Katekizmus, mellyben az evangyéliomi protestáns és a' római katholika egyház válasz­tanaik előadatnak a' szentírásnak il­lető mondataival együtt. 8-rét.44 lap. Ára 6 pen^ö kr. Kun B. egy példány ingyen; különben pénzért még egy pár százzal szolgál­hatunk. — Mit is akartam még mondani ? Igaz. Elfeledtem megjegyezni, hogy Notzingának la­kosai pietisták. „Pietisták?" Tessék elhinni, hogy azok. ..Lehetetlen I"— Becsületemre fo­gadom. „Már az más," nem más biz a', kérem átossággal, hanem ugyanaz. Mert ha jó az, mit Notzingában tesznek, jó lesz biz az, ha Szalon­tán történen dik is ; mert hiszen hatalmában ál­land a' szalontai papnak a1 notzingai formákba ollyan lelket 's olly modorban önteni, hogy azt befogadja a' szalontai keresztyén is szalontai lelkének üdvösségére. Soha sem voltam a' szél­sőségek imádója, de ha végre be kellene valla­nom, hogy mellyik felekezet érti jobban meg­győződéseit a' nép vérével összeolvasztani, a' pietisták—e vagy a' rationalisták : amazoknak ad­nám az elsőséget. Mi következik innen ? Leg­egyenesebben az, hogy ha tehát a' rationalisták szinte össze akarják olvasztani meggyőződései­ket a' nép vérével és nedveivel, fogadják el a' pietisták hathatósnak bizonyult eszközeit, 's ne ijedjenek meg tőlök azért, mivelhogy pietisták— tói származtak. Most már végeznem kéli, külön­ben egészen új térre kellene lépnem 's legutol­jára is azzal fejeznem be, hogy ne méltóztassa­nak akármilly — ismus végzésü irányokkal bí­belődni, mellyeknek határozatlanságát már az — ismus maga mutatja, hanem legyünk keresz­tyének és pedig evangyéliomiak, kiknek középpontja Krisztus, ki a'hiendök és te­endőkben a' legjózanabb szabadságot 's a' leg­melegebb bensöséget utolérhetlenül tudta egye­síteni. Celerum censeo Bartholomaeo Cumano dicendum esse : Have ! S z é k á c s J. IRODALOM. Számtan. Irta KanyaPál. Pest. Hec­kenast Gusztávnál. k.8-rét. 187. lap. ára 48 kr. pe ngö. — Már valahol csak el kell mon­dani panaszomat és vigadalmamat. Vigadalmam az, hogy sorra jelennek meg oktatóinktól az is­kolai tankönyvek, mi nem csak oda mutat, hogy mi haladni akarunk, hanem oda is, hogy a' kor igényeihez képest a1 tudományoknak magyar nyelven leendő elöadatását becsületesen tö­rekszünk eszközölni. Szó a' mi szó, de ha Dier­ner, Melczer, Kanya, Vandrák, Wagner, Tatay, PálíFy, Karsay, Vajda, Blocli, Turcsányi, Illés per eminentiam, és dr. Illés László, Ilajcsányi, Taubner, Töpler, működéseikre gondolok, öröm­mel vallható— be, hogy oktatóink feladásukat is­merik 's nincs okunk szégyenkezni táborunk mi­att, legkevesebbé akkor, ha egy másik táborba nézünk át, hol a' Quae inaribustól kezdve egész a* sum quia sumig minden még meglehetősen a' régi nyelv árnyékában régies döczögéssel mo­zog. Panaszunk ellenben az, hogy ezen könyvek nem ismertetnek és keveseknek jut eszökbe több, mint legfölebb megküldeni a' megjelent munkát a' Prot. Lap szerkesztőségének. Azok azt, mint gondolom, szívesen elfogadják, ') már merő ön­haszonból is, de ha ügyes, részrehajlatlan és még is barátságos tollból eredő bővebb ismertetés, sőt birálat is csatoltatnék hozzája, még inkább megköszönnék. -) Mert, hogy maguk készítsék a' bírálatot, ez nem kívánható, minthogy : 1) Nembirnak a* kellő tndománynyal. melly az illyesekhez megkívántatik. 3 ) 2) Nem akarnak olly bírálattal lépni fel, mint a' boldogult emlékezetű budai Gemeinniitzige Blátterek, hol minden ajándékképbeküldött munka bestfreundlichstméltányoltatott. 3) Bizony nem mindig érnek rá. Ezeket előre bocsátva, azt is fájdalommal vesz­szük, hogy Kanya urnák népszerű föl draj­z i o k t a t á s-át még eddig senki sem bírálta meg, pedig minden jelessége mellett lehetnek tán hiányai is, mellyekre nyájasan figyelmeztetni jó volna a' tanár urat. Nekem például az 599 lapon a' protestantismus fogalmazása épen nem tetszik, azért, mert az nem az egyházé, pedig senkinek jobban óvakodnia nem kell, mint épen a' tanár­nak, hogy az egyház tanai lerontásához segéd­kezeket ne nyújtson. Nincsen ugyan benne va­lami égrekiáltó, de én nem szeretem, hogy valaki saját egyéni formuláját az egyház formulája gyanánt hirdesse. A1 mi az itt felhozott munkát illeti, annak tar­talma a' következő : I. fejezet. Számtan (beve­zetés). II. fej. Az úgynevezett négy species egész nevezetlen számokban (Alaphányolások.) A) Az összezés. B) A' kivonás. C) A' szorozás. D) Az osztás. III. fej. Az elöbbenieknek alkalmazása az egész megnevezett számokra. IV. fej. Tört szá­mokkali hányolás. Toldalék. Tizedes törények­röl. V. fej. Viszonyok és arányok. A) Az arith­meticai arányokról. B) A' geometriai arányok­ról. C) Arányok alkalmazása. A) Egyszerű hár­mas szabály. Told. A1 kamatszámolásról. B) Ösz­') Ugy van. Szerk. 2) Még inkább, igenis. Szerk. 3) Alázatos szolgája! Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom