Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-28 / 52. szám

mindazon helyeken, hol eddig a' törvény parancsolta egész és illetőleg fél-telek kiadva nincs: haladéktalanul kiadassék; — csak hogy ne kerülje ki figyelmöket azon bekövetkezhető állapot is: miszerint az úrbéri tartozások megszűnte, alkalmasint maga után vonja a' pap és isk. tanító számára kihasított telkek körül eddig teljesített közmunkák megszűntét is — a" minthogy már is mutatkoznak jelenetek több helyeken, hol a' lakosok minden illyes szolgálat tételtől vonakodnak : ez érdemben is azért kellő intézkedések tétessenek. Vagy tán legjobb volna, ha az álladalom igy szólna: Atyafiak! ti igen jól tudjátok, mert megvagyon írva Máté 6, 24. „senki nem szolgálhat két úrnak; mert vagy egyiket gyűlöli, másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, a' másikat megutálja. Nem szolgálhattok Istennek és a' világi gazdagságnak. Annak okáért mondom nektek, ne legyetek szorgalmatos ok a' tiéletetekről mit egyetek vagy igyatok, majd én ministeriumom által gondoskodom a' ti nem úri, de tisztességes élelmetökről: resignáljátok nekem földeiteket és valóban, ha csak a' magyarhoni ref. papság számszerint 1666 = 1666 egész telket, úgy szinte a' 2300 tanító — kik közül körülbelül 100 főbb és alsóbb gymnasialis oktató levén, kivonandó — tehát csak 2200 féltelek illetőségét = 1100, öszvesen 2766, a' statusnak általadná : nem megvetendő fundus studiorum kerekednék belőle. — Ügy szólok mint tudósoknak: ítéljétek meg ti a' mit mondok 1 kor 10, 15. Somogyi. Hittan jelöltek eddigi, állapota 's ennek átalakulasi terve. Itt az átalakulási idő minden szakra nézve. Olly időkben élünk, mellyekben minden ember hallathatja szavát, mellyekben minden sebek enyhittetnek 's orvosoltatnak; szabad legyen tehát nekem is egyenesen kimondanom, hogy itt az idő, mellyekben az ev. hittan jelöltjei is szót emelhetnek 's az összes evangelika egyházat felszólíthatják: hogy a' jövő aug. 1-én ministerium által összehívott közgyűlésen az ö ügyüket is szemre vegyék, az ö bajaikat is orvosolják 's ezközöljék azt, hogy az ev. hittanjelölteknek is bizonyos jövőjük legyen: hogy ne kénytelenittessenek ide 's tova vándorolni 's 5, 8 söt 10 esztendeig is magány uraságoknál kinos nevelői állásokon pangani. Ez ártalmas magokra a' hittanjelöltekre , de ártalmas az egész evangelika egyházra nézve is. — Legfőbb gondját fordítsa tehát az összes egyház arra , hogy a' hittanjelöltek olly állásba helyeztessenek, mellynél fogva magokat jövő hivatásuksa illőleg kiképezhessék. Mi hittanjelöltek, mint tudva van — általában véve szegények vagyunk 's csak ügygyei bajjal végezhetjük el iskolai pályánkat. De ekkor hátra vagyon még a' külföldi egyetemekbe való menetel, hogy ott magunkat tökéletesen kiképezzük 's jövő hivatásunkhoz szükséges ismeretekel 's tudományokat szerezzünk. De ehhez pénz kívántatik, és pedig sok pénz, 's hová forduljon a' szegény hittanjelölt, hogy szükséges pénzöszveget szerezzen magának? nevelői állás után kell néki látnia, 's ahhoz is milly nagy fáradsággal jut! 's aztán millyenek ezen állások is? alig jövedelmeznek 200, 300 váltó forintokat — kik még külföldön nem voltak, ritkán kapnak jobb állást — már itt legalább három évet kénytelenittetik a' szegény hittanjelölt, tölteni, hogy magának csak annyit szerezzen a' mennyi elég, hogy egy éven át a' külföldi egyetemeken maradhasson. — De ez nem elég, mennyi kínokon 's keserűségeken kell neki ezen három éven át keresztül menni! azt csak az tudja, a' ki azt meg kisértette. És igy igazán véres verejtékkel szerezvén magának vagy 500 váltó forintot, az ö köréhez tartozó hittani tudományokat — mivel ezen három év alatt azokat fére kelletett tennie, másokkal az ö köréhez nem tartozókkal foglalatoskodnia, mondom az ö köréhez tartozó tudományokat félig meddig felejtve, kimegy valamelly külföldi egyetembe — természétesen oda, a' hol legnagyobb segedelmezések leteznek 's a' hol kevesebb pénzébe kerül, nem tekintvén ' azt hol adatnak jobban elö a' tudományok — hogy magát tökéletesen kiképezze, Itt elölizet minden hittanhoz tartozó tudományokra, az előadásokat halgatja, összeír csupán jegyzetekkel — némellyek meg ezt sem képesek tenni — vagy 100 iv papirost, 's ezekkel ellátva visszatér hazájába, 's fájdalmára csak ekkor tapasztalja, hogy ö bizony nem sokkal többet tud , mint tudott akkor, midőn iskolai pályáját elvégezte. Tegye mindenki szivére kezét, ki ezen keresztül ment, 's kénytelen lesz megvallani, hogy igazam van. — De ö most már tökéletes theologus, 's egyéb nincsen hátra, mint hogy felszenteltessék. Hja! de hová ? a' tisztelendő lelkész urak — tartsa őket az Isten sokáik, nem akarnak halni, 's a' szegény papi hivatal jelöltje nem odahaza — bár ez nagyobb hasznára lenne — mivel azt fogják rá, hogy semmirevaló, hogy csak henyélni szeret, 's igy akarva nem akarva, ismét, a' már megútáll paedagogiához, mint asylumhoz, kénytelenittetik folyamodni; a' theologiai tudományoknak megint búcsút mond, 's drága idejét ismét olvasni tanítással, gramaticával, syntaxissal s'at. tölti 's ha különös szerencse nem kedvez neki biz az szegény meg is őszülhet pedagógiáján , róla senki sem gondoskodik, mivel