Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-24 / 51. szám

lő szellemi sanctiót. De a1 családi kör, a' lelki ország után, egy a' legszabadabb társaságok közöl. Polgári kormányzatnak valamint ott, ugy itt sincsenek iogai. A' családok vallását tehát nem érintheti, 's meg kell engednie, hogy az sokszor nemcsak felekezeti, hanem még ennél is különbözőbb legyen. És a' gyermek első neveltetését itt veszi. Innen megy az első iskolába magával hozva házi eszméit, és az igének, at tanításnak most is csak tejét kívánva 1. Pét. 2,2. A' felekezeti iskola itt szülemlik, 's rendesen el nem kerülhető. Ez első kifolyása a' családi nevelésnek tudományos szerkezetbe véve, sokat, a' legfőbbet a' vallást megtartva családi momentumaibúl, 's hozzá adandó, a' mit hozzá kell adni: mellybe a' gyermek belépvén, vallásos elöisméreteivel, mindjárt meghonnosult az iskolában, hol azon isméreteket találja, és a' családtul is folyvást tanulhat. Ez az iskola a' családok minőségét hordozza. Továbbá közvetitő a' család és az egyház között, hol a' család kiültetett csemetéje az egyházé szint ugy kezd lenni, mint a' családé , édes reményfája mind kettőnek. E' szerint joga van az egyháznak, ez iskolát befolyása alá venni, és annak a' családoktul vett minőségét az egyház ezéljával egyeztetni. — A' felekezeti iskoláknak genesise és szüksége tehát sokkal mélyebben gyökerezik a' családok belső életében, mint e[sö tekintetre látszik, 's inkább mondathatnak családokéinak,mint egyházéinak. Ez a' szó felekezel, rosz hírben van, De mit tehet róla, ha roszul fejezi ki a' ker. vallás . különbféle felfogások szerinti elágozását. Azonban a' szóval nem sokat törődünk. Sokkal fontosabb az elv, melly a1

felekezeti iskolákelmellözésében fekszik.— Lehet felekezeti iskola: de az állomány nempáltorrja. 'S miért? talán roszat pártolna ? talán az ollyas, mi ellenkező az állomány ezéljával ? talán mivel positiv vallást tanit ? 'S ezen a' Status ütközne meg, melly merő positivitas? De van-e valami olly felséges eseményi, mi az emberi tudásban positivummá nem válik ? Minden, a' mi meggyőződéssé lett az emberben , az az észnek positivuma ö előtte. Vagy az hiba, hogy minden vallás igyekszik azt, a' mi az ö felfogásában néki tulajdona, érvényesíteni? És ha ezt a' meg-gyözödés és szeretet utján teszi, még ez is helyteleníthető ? Vagy mivel vannak visszaélések, magát a' szent ügyet kell megdönteni? — Én ugy hiszem, hogy ez az egész nevelési törvényezikk, talán azért, mivel rögtönzött, nincs a' bevett vallások iránt elég kegyelettel, se a' felállított elvnek következményeire kellő figyelemmel. Nehéz a' rosz theoria után jó gyakorlatot vinni. A' nevelés ügye, mellyre ezer tényezők hatnak, igen elágozott gondosságot követel. Fő tényező benne a' vallás : de ez a' népre inkább históriai tartalmával hat, mint eszményileg. Ezt megfontolva, ne eredjünk ujabb spéculationak . hanem használjuk fel a' meglevőt okosan. — Legyen tehát felekezeti és közös iskola egymás mellett; amaz első fokozatú, emez fellebb meneti polgári iskola: és mind a' kettő az állomány pártoló keze alatt: K. J. Néhány szó a' sárospataki főiskoláról tájékozásul a' jövö egyház kerületi gyűlésre. Midőn e' néhány sorokat nyilvánosság elébe bocsátom, épen nem czélom a1

sárospataki főiskola hibáit és fogyatkozásait kárörömmel felmutatni, mert annak mindig hü közlegénye voltam és leszek; sokkal inkább nem, a' szabadság fátyla alatt történt egyes ifjúi merényeket vagy épen kihágásokat megróni, mert hiszen azok mint itt, ugy másutt is megtörténtek : hanem czélom egyedül ez iskolában töltött 16 évi tapasztalatom után, felmutatni an okokat, mellyek a' jelen körülményeit az intézetnek előidézték, hogy láthassa az egyházkerület, hova kell leginkább fordítni figyelmét, ha, mint jelenleg szükség, gyökeresen orvosolni akar; hogy láthassa mit kell tenni, hol kell javitni és épitni, ha századokig virágzott intezetét a1

sülyedéstöl megóvni akarja. Tagadhatatlan, hogy a' sárospataki főiskola ez utóbbi évtizedekben hovatovább alábbszállott mind anyagi mind szellemi tekintetben. Anyagi tekintetben azért, mert mai korban a' protestáns lelkesedés tüze naponként kialszik a' keblekből; szellemi tekintetben pedig több okok miatt. Egyesek néha ollykor fel is jajdultak e' miatt, nevezetesen Szemere Bertalam minister ur az 1846-ik évi prot. egyh. és isk. lapban, fajdalmas sajnálkozással elmondá: „a1

régi hires sárospataki főiskola nem az többé, nevezetesen emlékeinek párnáján andalog vénhedt erejében." De ő is sok többekkel együtt ugy járt mint a' csolnakos, ki hideg részvétlenséggel nézi a' hullámok közt vergődő embert, de nem siet segélyére. Mások az intézet egyes hibáit igyekeztek palliativ szerekkel orvosolni, természetesen haszon nélkül. Az intezet egy igazgatója pedig, talán sejtve, hogy vihar következend, törésre akart állani, de kevés ereje, még kevésb erélye 's kitartása levén, a' vihar magát is elsodrá. Illy küzdelmek közt köszöntött be hozzánk martius 15-én a' szabadság napja. De fajdalom ! a' szabadság villáma, melly az egész hazán kárnélkül futott által, itt mennyköként csapott le. Az ifjúság, szabadság zászlóval kezében, magához ragadta a1

kormánypálezát, az ellenvéleményüeket az iskolából elüzé; benyúlt az intézet beléle-