Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-17 / 49. szám

1211 1212 szétt. — Ez idő óta a' presbyteri elvek más uton és más irányban fejlettek ki a' magyarhoni protestáns egyházban. És talán nem is lehet eltalálni azon stadiumokat mellyekben a'presbyteri elvek elhatározott szint öltöttek magukra. Mert ha találkoztak is a' presbyteri rendszernek hü baráti a' minthogy ezt tolnai Dalai János, tokai pap és esperes több elvbarátival együtt, különösen pedig a' nagy Blondell kedves tanítványa Megyesi Pál nagy tűzzel terjesztette is a' Tisza és Bodrog vidékein; de az 1646-ban tartott szathmárnémeti nemzeti zsinatban még csirájában elfojtatott, csak némely esperességek a' Sajó és Bodrog partjain ragaszkodván hozzá. E' szerint egész a'bodrog-kereszturi 1734-ben, vagy még inkább a' budai zsinat ideéig, és így 1791-ben tartott zsinatokig a' világi elem ; csak petitorio helyzetben volt az egyházat illető dolgokban. Annyi bizonyos, hogy a' reformatio első századában, és a' második első felében világi nemes urak is befolytak az egyházigazgatásba, de sohasem canonok értelmében, hanem csak buzgóságból és részvétből holott ezt joggal lehetett volna követelniük. A' gyülekeztek 's közpapok jogaiktól megfosztatván, csak püspökök folytak be kirekesztöleg esperes társaikkal együtt az egyház igazgatásba, a' népjogok nem képviseltetvén senkitől. Az erdödi zsinat 1545-ben, a' toronyai pedig 1549-ben tartatott. Amazt Drágfi Gáspár, és neje Báthori Anna pártfogolták; és a1

19 püspöki rendszerben összeirt czikkeket alá is irták. Emez 13 czikkekben — ugyan azon uton menvén — a' papok hivatalos kötelességei, és öltönyük iránt hozott végzéseket. 1552-ben a1 beregszászi tartományi zsinat tartatott; mellyen 16 papok voltak jelen. Itt az urvacsorájának Calvin értelme szerénti tudománya arösitett meg; a' fülbe-gyonás — melly a' világi családok titkai kikémlésére találtatott fel eltöröltetett, 's a' papok fizetése meghatároztatott. Az óvári zsinat 1554 april. 4-kén ült öszve Báthori György és neje somlai Báthori Anna pártfogásuk alatt. 89 papok voltak jelen 's néhány nemes urak. De csak papok ültek a' birói székben; mi megtetszik nemcsak a' zsinat actai alá írásából: hanem a' végzések cziméböl is, melly igy hangzik: confessio ministrorum ad quaestiones positas. Ebben a' zsinatban a' képek ellen keményen kikeltek, Stankárius értelmét legyőzték, és 9 czikkekben kárhoztatták. 1570-ben nyilt meg a' csengeri lármás zsinat, mellyben Luther és Calvin hivei kemény harczot harczoltak egymás közt. Itt került szőnyegre a' gregorianum Kalendárium is melly feletti kemény vitában a1 világi urak is nevezetes részt vettek. 1590-ben a' szepesvári és csepregi viharos colloquiumok tartattak. Amabban gr. Thurzo Kristóf, emitt pedig Nádasdi Ferencz és Bejthe István voltak az elöharczosok. Bejthe ez alkalommal, mint a' dunántuli részekre kinevezett püspök az 1576-ban tartolt herczegszölősi zsinat actái nyomán önmaga által synodalis rendszerben irta öszve canonait, 's ezek szerént igazgatván egyházait egész haláláig. Bejthe a' kissebb rendű papságot, s' tanítókat is bevette az egyház alkotmány sánczai közzé, mi megtetszik a' 12canonból: Ministri verbi in synodis semper comparento, absentes tribus florenis príma vice mulctentur, deinde id ipsum tentare pergentes deponantur. Can. 14 omnes magistri scholarum, collegiorum, et majores studiosi simili lege cutn suis ministris ecclesiarum in synodis semper adsunto. De mind ezen czikkek csak papiroson maradtak; mert halála után 1612-ben Köveskuton Patai István, 1630-b. pedig Pápán kanizsai Pálfi János püspökök által tartott zsinatokban egészen más szerkezet lépett életbe; melly mind a7

világi elemet, mind a' tanítókat kizárá, magát szent társaságnak nevezvén el, mellyböl fegyveres erőtt küldött a' kövágőrsi részeges prédikátor elfogatására. Patai egy személyben pap biro 's végre-hajtó volt. — Az 1562-kén Tarczalon megkezdett 's 1563-ban Tordán bevégzett zsinatban a' genfi confessio aláírására sereglettek öszve a' papok. — A' gyűlés vezér-csilaga Perényi Gábor volt pártfogásával. De a' tanácskozó padokat a' papok foglalták el; mi megtetszik az ajánló levélből : Servi Dei, et ministri Ecclesiarum eins • qui Evengelium Jesu Christi incorruptum in tota Ilungaria et Transylvania amplexi sünt, spiritum sepientiae precantur etc. Az itt hozott czikkek azonban — melylek a' püspöki és esperesi hatas-kört írják körülcsak az 1567-ben febr. 24 — 26. napjain Debreczenben tartott zsinatban Melius Péter elnök sürgetésére léphettek életbe. A. helv. confesionak 17 esperességek irtak itt alá befolyása nélkül a' világi résznek. A' "canones majores" névvel ismeretes 72 czikkek itt hozattak, mellyeket 1577-b. 26 czikkekben foglalva „articuli ninores" név alatt gönczi Kovács György debreczeni pap és vidékbeli esperes kinyomatott Debreczenben. Ezekben a' czikekben, csak árnyékát sem lehet feltalálni a' presbiten rendszernek. A' 49-dik czikk a' maioresekben a' 16-ik pedig a' minoresekben azt mondja: Non oves pastorem, sed pestor regit oves. — Annyi megvollt ebben az időben, hogy az egyház bűnös tagjait nem magok a' papok Ítéltekéi. A' tarczali confessio ugyan is 5-dik fej. 24-dik czikkében azt mondja : A' presbyterek gyűlésében fenyítsék meg a' rendetlen lelki pásztort. Szegedi István pedig — in locis comunibus pag. 195 — azt mondja: Jurisdíctie ecclesiastica zd Episcopum et Presbvteros perlinet quorum jurisdictionis praesunt 1. Potestas leguin etc