Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-23 / 4. szám

léseken megjelenni tartoznak, de szavazattal, egyéb ha valamellygyülekezetnek képviselői, nem birnak. 8. Minthogy az esperességi ügyekre nézve is adhatják elő magokat ollyan esetek, mellyek követeléseik sokkal sürgetőbbek, hogy sem az egész megyét gyűlésre össze lehetne csődíteni: nevezzen ki a gyűlés egy kevesebb tagokból álló állandó bizottmányt, melly szükség esetén felelőség terhe alatt nevében intézkedjék, jegyzőt maga választhatván magának. 9. Egyházmegyei törvényszéket (consistoriumot), melly egyházakat és iskolákat illető, vagy egyházi és iskolai személyek elleni pörök elitélésével foglalkozhatik, — elnökeivel, ülnökeivel, jegyzőjével együtt minden egyes perre nézve kellő számban az esperességi közgyűlés nevez ki, azokat meghiteztetvén.,

Sa,

törvényszék mindaddig megmarad, mig a' per végkép elitélve és befejezve nincs. 10. Az egyházi személyek elleni közkeresetet az esperésségi közgyűlés határozza el, 's az esperességi ügyész saját felperessége alatt teszi folyamatba. A' megjelenés a1

törvényszék elnökénél történik. 11. Minden egyházi per természeténél fogva felebb hívott 's az esperességi törvényszék köteles azt felebb hivatkozás nélkül is birtokon belől a' felebbviteli törvényszéknek felterjeszteni, egyéb ha mind két peres felek határozottan kijelentik, hogy a' hozott ítéletben megnyugszanak. 12. Az esperességi, illetőleg a' felebbviteli törvényszékeken hozott ítéletek az esperességi gyűlésnek bejelentendök, melly az ítéletek végrehajtása iránt rendelkezni fog. IV. Az egyházkerület rendezése. 1. Mostani állapotjokban a' négy magyarhoni ev. superintendentiák III—ik Károly császár és magyar király idejétől fogva vannak, a' ki 1734-dik évi intézvényénél fogva a' magyarhoni evangélikusoknak négy superintendenst engedett. Akkor alakultak, nem ugyan a' kerületek polgári felosztása szerint, az egymáshoz csatlakozó esperességekböl a' négy superintendentiák vagy egyházkerületek. 2. Mindegyik egyházkerület a' maga egyházmegyéinek közgyűlésében megválasztott képviselők által alakuló superintendentialis közgyűlés állal kormányoztatik. 3. A1

superintendentialis közgyűlésre minden egyházmegye vagy senioratus általában négy képviselőt küld, u. m. két elnökein kivülmég egy egyházi és egy világi személyt, kiket határozott utasítással és költséggel ellátni köteles.— Több, mint 9, tehát 15, 22, 30 gyülekezetekből álló esperességeUvüldhetnek 5, 7, 9 képviselőket is. — A' kir. városi gyülekezetek, kik senioratusoknak tekintetnek, megelégedhetnek három követekkel. 4. A' kerületi gyűléseken elnökölnek a' püspökök és a' világi felügyelő , kik a' kerületben levő minden gyülekezetek általános szavazattöbbsége által választatnak életidejekre. Reájok kétféle szavazatok adatnak, elsőben kijelelő, azután választó szavazatok. A' gyülekezetek pecsétje alatt beadott kijelelő szavazatok felbontása után a' három legtöbb szavazatokat nyert egyének bocsáttatnak választás alá. A' választói szavazásnál általános többséget nyert egyén lesz püspök vagy felügyelő. Altalános szavazattöbbség nem nyerés esetén a' választás ismételtetik. 5. Kerületi gyűlésnek évenkint rendszeresen legalább egyszer kell tartatni. Rendkívüli gyűlések, ha szükségesek, többször is tartathatnak. Amannak helyét és idejét a' gyűlés maga, ezekét az elnökség határozza meg. 6. A' kerületnek többi tisztviselői: egyházi és világi jegyzők, pénztárnok, számvevő, levéltárnok, könyvviszgálók, ügyvéd : kik mind a' ker. gyűlés által választatnak. Ezek, mint tisztviselők^ szavazattal nem birnak, de birnak, ha valainelly gyülekezetet képviselnek. A' gyűlésekre eljárni tartoznak. 7. A' ker. törvényszék (superintendentiale consistorium) az elnökkel együtt 9 tagból álland, kik az elnökkel és jegyzővel együtt a' ker. gyűlés által választatnak. ítélethozásra legalább hét bírónak jelenléte kívántatik. Mellyek felebb az esperességi törvényszékről a' l-l. és 12. mondattak, itt is állanak. V. Egyházegyetemes gyűlés rendezése. 1. Az egész Magyarhonban létező evangélikusok összevéve képezik a' magyarhoni ev. egyházegyetemet. 2. Ennek a' magyarhoni ev. egyházegyetemnek tűzpontja az eddig évenként Pesten tartatni szokott egyet, gyűlés, mellynek rendezetlen állapotja miatt, mindekkorig az ev. egyházra, ezen egyszeri összejöA^etel által szerzett nagybecsű eszmecserén kívül, kevés hatása volt, mert végzései nem tartattak kötelező erejüeknek. Pedig megmérhetlen áldást áraszthatna ereinknek itteni központosítása egyh. életünk egészére, mihelyt ki lenne határozottan mondva: minek kelljen ezen egyetemes gyűlést mindenkinek tekintenie ? 3. Az egyetemes gyűlésnek nagyban egészén ugyanazonnak kell lenni, a' mi fokonkénti kisebb körben az egyház községi, egyházmegyei, kerületi gyűlés. Tehát tanácskozó, rendező, itélő. végrehajtó testületnekmelly ha máskint különösen felhíva nincsen; működéseit mindenütt az egészre terjeszti ki. 4. Az egyetemes gyűlés a négy ev. superintendentiák küldöttjeiből alakul. 5. Minden superintendentia. minthogy ker.