Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-17 / 40. szám

f 1088 pápa el i s törleszté e' társulatot, a' mostani leg­alább vi sszahíhatá azt. Nem történt-e ez csak nem rég Francziaországban ? Azonfölül csak igy cselekedett volna egyetértölég egész népével, melly a' jezuitákat halálosan gyűlöli 's a' schweizi többség diadalát örömmel üdvözlé; az európai diplomatiának is, melly hasonló indítványt hozott szóba, nagy szolgálatot tett volna. IX. Pius azon­ban a' békeszerető Európa, saját népe, diploma­ták <e' kivánatait nem teljesítette. Schweiz egyik cantona által az iránt világosan 's hivatalosan felszőlítatva, e1 kérdést egy szóval sem érinté, hanem tehetetlen ohajtatokkal a' béke fentartása iránt elégült meg. De midőn igy eltávozott a' szabadelvű eszméktől, mellyek Olaszországban 's átalán a' világon annyi rokonszenvet szerez­tek neki, tán ama' hierarchiai erélyt fejtette ki, mellynek már is bizonyítványait szinte adá? Korholá ugyan közvetlen római alattvalóit, mi­dőn a' schweíziak győzelme után az ö szemei előtt élteték azokat; de kiátkozá-e a' győztes pártot, midőn ez nemcsak elüzé a' jesuitákat, ha­nem más kolostorokat is eltörlesztett, a' papi jó­szágokat megvilágiasítá, püspököket 's más pa­pokat megsarczola 's az ultramontanismus által olly nagyra becsült mentességét a' római papság­nak egy tollhúzással megsemmíté? Az igaz, hogy nagyobb sebek régóta nem ejtettek az ulta­montanismuson, mint imént Schweizban. Azon­ban hozzá kell tennünk, fájdalom, hogy abban a' radicalismusnak nagy része volt 's dühében bű­nösöket és ártatlanokat támadott meg, hogy az egész emberiség által magasztalt sz. bernhardi szerzeteseket is valóban szent tulajdonukban ve­szélyezteté. Használta-e ezt IX. Pius arra, hogy az emberiség nevében egyházi átok alá vesse a' gonoszokat? Ezet ö veszély nélkül, söt min­den nemes tetszése közben megtehette volna. Azonban mit tön e' körülmények közt ? Nuntiusa • által nem erélyes, hanem csak fájdalmas jegyzé­ket adatott át, mellyet a' hongyülés egyszerűen félre tön. Mi megengedjük, hogy a'pápa állása a' radicalismus által jobbadán elfoglalt hongyülés irányában nehéz; de mit veszthet ö annak irá­nyában el, a' mit el nem vesztett volna már? E' körülmények közt erélyes föllépéssel legalább valamit megmenthete 's ha ez lehetetlen volt, Róma Schweizban legalább becsülettel mert baj­nok ellenállás után bukott volna meg, holott most gyáván hátrált az események előtt. Legyen ez bármiként, annyi való, hogy IX. Pius magavise­lete Schweiz irányaban nem képes neki tisztele­tet szerezni ott, hol egyháza mentességeinek megtámadásait csak félelemmel távolíthatja el. (A. K. Z.) Iskolák Posenben. A' poseni nhgben, mielőtt porosz kormány alá jutott, majd csak nagyobb városokban voltak elemi iskolák, a' nép nagy tömege minden oktatás nélkül nőtt fel. A' Len­gyelországban 1773-ban eltörlesztett jesuitarend elkobzott vagyona iskolaépítésre volt ugyan for­dítandó, de az iskolavagyon részint hűtlen keze­lés miatt leapadt, részint ügyes tanítók hiány­zának. Igy a' porosz kormány 1793-ban a' brombergi kerületben 400,000 lakosra csak 72 iskolát talált. Az uj kormány dicséretre méltó buzgalommal törekvék segíteni a' népnevelésen. E'végre 1815-ben 543, 1843-ban pedig már 1806. népiskola volt a' nhgségben. Csupán 1831 —1837. közt 240 iskola építtetett 's a' minden porosz tartományi iskolák részére adatott állo­dalmi pótlókon kivül a' poseni nhgség számára, hogy a' többi tartományokkal egyenlő lábra ál­líttassák, 1833-ban még 26,000 tallér 10 évre adatott évenkint. Mindamellett Posenben az is­kolaköteles gyermekeknek még 35 pctje semmi oktatásban nem részesül, holott az a' száz tar­tományban fél pctet tesz. Kisdedóvóda csaknem sehol sincs. Néptanítók képzésére 2 kath. 1 ev. növelde van; a' posenivel süketnéma intézet van összekötve; iparnövelésröl 2 felsőbb ipariskola, tudományos nevelésről 6 gymnasium gondosko­dik. (A. Schztg.) Apróságok. A' belga képviselő kamra elibe terjesztett oklevélből kiderül, hogy Belgiumban 1845-ki dec. 31-kén volt 4531. tanító, 1516. tanítónő 's 4049 elemi iskola. Egyházi testületek 618 iskolát, t.i. 84 fiúk, 453 leányok's 81 mind a' két nem számára tartattak fen. Daczára az elemi oktatásról hozott törvénynek ezen iskolák közöl 27 közös volt. Az egyházi testületekhez tartozó tanítók száma tett 2341, még pedig 292 tanítót's 1935 tanítónőt. A' világi iskolákba járt 209343 fiú, 146217 leány, közölök 141643 in­gyenoktatásban részesült (A. Schztg). — Egyi­kében a' rendeleteknek, mellyek a' franczia nem­zetgyűlés elibe voltak terjesztendök, valamennyi cultusnak elválasztása a' státustól mondatik ki; a' cultusok ezentúl semmi pénzt nem kapnak a1 statustól, de védetni fog mindnyája (A. K. Z.) — Bizonyos hír szerint Oroszországban legfen­söbb helyről rendelet bocsáttatott az illető ható­ságokhoz , hogy a3 kelettengeri 'tartományok, mindenek fölött pedig Livland, hol az utóbbi 3 évben a' görög egyház proselytismusa egyházi 's polgári zavarokat idézett elő, bántatlanul ha­gyassanak 's régi jogaik- és mentességeikben ne háboríttassanak (A. K Z.). — A1 tullei püs­pök (Francziaorsz.) a' nemzetörségbe lépett 's őrt gyakran áll. Papjaihoz is körlevelet bocsátott hason cselekvésre szólítván őket fel; a' chavrig­naci pap hadnagynak választatott századában (A. K. Z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom