Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-17 / 40. szám

A' hatodik osztályban iukább a' költészeti előadás vagy írmód taníttatik, de egyszersmind a' szónoklati is. Eddig a'sajátlagos tudományelö-iskolák, mellyeknek lélektani elv szerint nem lehet több osztálya mint hat. A' hetedik osztály akár a' tudomány-elöiskolákhoz függesztessék helyileg, akár ott legyen, hol a' szaktudomány-iskolák, mindegy. Ezen osztály a' böesészeti tanulmányok köre vagy a' bölcsészeti előkészítő a' szaktudományokra, szóval szaktudomány-előiskola* 23. §.A' tudomány-elöiskolák tanulmányai.*) 1. Az első nyelvészeti osztályban, a) A' vallástan eszményi oldala az ó szövetségből lehúzandó bibliai történetek, tárgylagos a1

zsidó vallás vagy inkább a' zsidó egyház története, b) A' latin nyelv alaktana mint eszményi, ennek tárgylagosa a' történettan, mellynek ó világkori részéből inkább egyénleirások adatnak, c) A' mértan, még pedig mind a' tér mind a' számtan. A' mértan tárgylagosan a' természettudományokban nyilvánul, és pedig ugy a' természettan, mint a' természetrajzban, d) Segédtudományok «) a1

földrajz párhuzamban a' történettan, •s illetőleg a' természetrajzzal is, fi) a' hangászat: öszhangzatos éneklés és eszközzenészet^) testgyakorlat e) hazai nyelv mint minden fö és segéd tanulmányok czélja. 2) A' második nyelvészeti osztályban a' tanulmányok éppen azok folytonos emelkedésben és mélyebb hatásban, jelesül: a) a' vallástan eszményi oldala az újszövetség története; tárgylagos a' keresztyén egyház Krisztus és az apostolok alatt, b) a' latinnyelv a' szavak származtatása és az összetett szavak fölelemezése. Ezen tan tárgylagos oldala a' rómaiak történetéből egyénleirásokat ad. c) A' hazai nyelv gondolkodástanilag a' szónoklat és költészet felé emelkedik. 3) A' harmadik nyelvészeti osztályban a) a' keresztyéntanhit és erkölcstani része eszményileg , tágylagosan az első keresztyének élete, b) Latin nyelvészet, még pedig a1

mondatoknak különböző itéletalakbani összefüzése, midőn az előző osztályokban még az alakok, származtatások és összetételek vonattak el. A' görögnyelv alaktana megkezdetik 's a1

latin és görög nyelvek mindenkor összehasonlítólag taníttatnak. A' nyelvészet tárgylagos tudománya a' görög történettanból egyéneket ismertet c) A' mértan, ismételve az előző fokokat, emelkedik, valamint a' természettudomány is, melly közt a' vegytan elemeinek helyet foglalni kell. d) A' segédtudományok folytatnak, e) a' hazai nyelv pedig classicai míveket olvastat. *) Ujolag kérem a1

figyelmes olvasót, hogy a'mult évi Prot. Egyház és isk.Lap 30 számára pillantson vissza; másként engem szárazsággal és ismétléssel vádolhat ezen §ra nézve. 4) A' negyedik nyelvészeti osztályban a) a' keresstyéntan az emberiség magasabb szempontjából fogatik föl, 's tárgylagosan taníttatik a' keresztyén egyház szerkezete, b) A' latin nyelvészet a' beszéd különböző módosulásait classicus, még pedig először történeti irók után tanítja. A' görögnyelv folytatik. Az uj nyelvek közöl a' német kezdetik meg. A' nyelvészet tárgylagos tudománya összefüggő történettanná emelkedik 's az ó történetet tanítja, különösen a' rómaiakét, viszonynyal a' keresztyén történetre, c) A' mértanból a' különös jegyű számtan, valamint a' közönséges térmértan is teljesen bevégeztetnek. Ar természettudományok közöl a' testi embertan taníttatik , d) a' segédtudományok és e) a' hazai nyelv folytatnak. 5) Az ötödik nyelvészeti vagy szónokköltészeti osztályban a) a' vallástan története adatik benső kifejlését és külviszontagságait tekintve, b) A' hazai nyelvészet a1

szónoklat elveit vonja el a' már betanult daraboktól, a1

latin nyelv pedig ugyanezeket erősíti a' történeti, sajátlagos szónoklati és bölcsészeti classicus müveken. A' görög nyelvészet történeti irókat, a1

német chrestomathiai darabokat olvastat. A' történettan a' középkor történetét 's erre vonatkozólag kijelel— ten a' hazait tárgyalja. A' mértan a' betűs számtant és a' három szögmértan főbb vonatait kezdi meg. A' természettudományokból az Összehasonlító élettan főbb pontjai adatnak, d) A' segédtudományok folytatnak. 6) A" hatodik nyelvészet vagy költészetszónoklati osztályban a) A' vallás tisztán észtani felfogása tárgyaltatik, 's annak az egyházi és polgári életrei jótékony hatása mutatik ki az egyház;! történetből viszonynyal a' polgárira, b) A' hazai nyelvészet a' költészet elveit vonja el a' már betanult daraboktól, a' latin nyelv pedig ezeket erősíti az eposi, lantos és drámai müveken. A1

görög nyelvészet költészeket, a' német történeteket olvastat. A' történettan a1

történeteket tanítja, kiemelve főleg a' hazait, c) A' mértan folytatja a' betüsszáin- és háromszög-mértant. A' természettudományok közöl az égtan a' tanulás tárgya, d) A' segédtudománok folytatnak. 24. A' tudomány-előiskolák tanításrendszere. A' tudománye-löiskolák tanmódszerét nem adhatjuk, mert ezt a' különös oktatástan tárgyalja az egyenkénties tanulmányokra vonatkozólag; hanem e' helyett inkább a* tanmódot kezelő osztály- és szakrendszer szerinti tanításról állítjuk föl nézetünket. Mi a' tudomány-elöiskolák föladatát, a' tudományos szellem megalapítását egyoldalulag sem nyelvészeti, sem természettudományi vagy sem tisztán humanismusi, sem tisztán realismusi úton véljük elérhetőnek, sem végre a' nyelvészetet tartalmasabb értelemben vevő történettani úton; hanem az alaki és anyagi képezés