Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-10 / 38. szám

V II 0 T E S T A N S w w 38. szám. líetedik évi folyamat. Augustus 10.1848. B. Eötvös József cultusminlster úr az elemi okta­tásról szóló törvényjavaslatát indokoló beszéde. Mindenek előtt kinyilatkoztatom, hogy a'köz­ponti választmány által indítványba hozott mó­dositásitásokat elfogadom; 's igy törvényjavasla­tom indokolásában is rövidebb lehetek, mint ha köztem 's a' választmány véleménye között különbség lenne. — Felfogásom szerint az alap­elv, mellynél fogva a'státus az iskoláról rendel­kezik, az : hogy a' népnevelésröl gondoskodni a' státus kötelességei közé tartozik. Ez az alap­elv, mellyböla'népnevelésre státus által gyakor­lott jogok mintegy szoros következéskép foly­nak Ezen jogok tulajdonkép háromfélék. Először: ha a' státusnak kötelessége gondoskodni a' nép­nevelésröl : ugy természet szerint az egyes pol­gár a' státust ezen kötelességének teljesítésében nem akadályozhatja; 'sigy, ezen kötelesség kö­vetkeztében , a1 státusnak joga van az egyes szülőt kényszeritni arra, hogy gyermekeit nevel­tesse. — Másodszor : ha a' státusnak köteles­ségtr gondoskodni a' nevelésről : ugy joga van az ezen kötelesség teljesítésére szükséges esz­közöket előteremteni; 's igy joga van átalános adó által a' nevelés költségeit pótolni.— A' stá­tusnak harmadik joga az : hogy, miután az egyé­neket arra, hogy gyermekeiket iskoláztassák, kényszeritheti, 's e' ezélra adót vehet ki: a' do­log természete szerint — a1 nevelési fölelügye­lés is a' státusé. Mi e1 jogok elsőjét illeti, t. i. hogy a' státus a' szülőket gyermekeik neveltetésére kénysze­ritheti : erre nézve a' mai időben sokkal keve­sebb ellenvetés létezik, mint néha, midőn, állí­tólag a1 szabadság nevében, a' szülök számára azon jog követejtetett, hogy gyermekeiket, ha épen úgy akarják , ne neveltessék. Mai időben ezen jogot a' szülök számára nem követeli senki; minthogy a' dolog természete mutatja, hogy bi­zonyos körben a' szülőknek átalános szabadsá­got engedni nem más, mint a1 gyermeket korlát­lan zsarnokság alá vetni, mit a' magyar státus nem fog akarni megadni. Több különböző vélemény létezik arra nézve, hogy a' státus a' nevelési szükségek fedezését átalános adó által pótolhassa, *s meg kell val­lanunk, miként e' tekintetben Európában alig lé­tezik ország, melly ezen magában természetes el­vet alkalmasnak találná. Természetesnek- mondom! azért, mert, ha egy részről elismertetik, hogy a' státusnak joga van kényszeritni a'szülőket, hogy gyermekeiket iskolába jártassák: úgy más rész­ről a' dolog természete hozza magával, hogy az illy iskoláztatás másként, mint ingyen, nem tör­ténhetik ; mert a' szülőket fizetésre kényszerí­teni a' státusnak nincs joga. Ez világos 's ter­mészetes, 's még is ezen elv Európa országaiban kevéssé van elismerve. Magyarországban eddig azon igen furcsa abnormis helyzet létezett, hogy a' felsőbb iskolákban, egész az egyetemig, in­gyen ment a' tanítás ; az alsóbb iskolákban 's főkép a' népiskolákban iskoláztatási díj véte­tett. Ezen , magában , felfogásom szerint, annyira abnormis helyzet méltó csudálatun­kat gerjeszthetné fel , ha nem kellene át­látnunk, miként ezen institutió igen is jól illett a' többihez. Magyarország institutiói ollyanok voltak, hogy csak a' felsőbb osztályok pártolá­sára voltak számítva; 's a' mint ez másban tör­tént. 'így volt az iskoládban is, — a' gazdagok ingyen járatták gyermekeiket, a* szegények Űzet­tek. De ez olly állapot, melly felfogásom sze­rint nem maradhat meg , mert a' népnevelés a' státus kötelességei közé tartozik épen ugy, mint az ország határának védelme. A' népnevelésre szükséges költségek nem jöhetnek más tekinte­tek alá, mint egyéb közönséges adó; 's felfogá­som szerint ezen költségeket azon arányban kell viselni minden egyes embernek, mint a7 melly­ben visel más adónemet. Ez básisa minden józan nevelési rendszernek, 's tökéletesen igazságos; mert azon rendszer, melly didactrumon alapszik, nemcsak hogy a1 szülőket felette terheli, hanem még más igen rósz politicai következéseket idéz elő. Ott, hol didactrális rendszer létezik, 's az iskolába-járatás kényszerítő , mint például Né­metország majd minden tartományaiban: ott ter­mészet szerint az apa kényszerítve van, hogy gyermekét iskolába küldje, de más részről fize­tésre kényszeritni, ha szegény, nem lehet. Mi mondatik tehát a' törvényben ? Kimondatik az, hogy a' szülő gyermekeért iskolai J)ért tartozik fizetni, de azok, kik szegénységi bizonyítványt mutatnak elő, attól felmentetnek. 'S ennek kö­vetkeztében, már az elemi iskolában különbség hozatik be a' vagyonos és szegény gyermekek közt; minek a' lehető legroszabb következései vannak, mint a' tapasztalás a' német iskolákban 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom