Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-08-07 / 37. szám
í 13 A' melly községben különféle népfajú lakosok és több hitfelekezetek vannak, mindenik hitfelekezet és népfaj számára külön elemi iskola nyittathatik, ha egyegy felekezet iskolába járó gyermekeinek száma ötvenre megy. Ehez volna alkalmazandó a' 14. §.is, mellynek tartalmára, valamint a' 15. §-ra nézve különben semmi észrevétele sincs a' választmánynak. A' 16. §-ban, mellyböl egyébkint csak ezen szó „és vezérlése" maradhatna ki, szükséges volna biztosítani az elemi iskolákat az ellen, hogy azokba a' községi bizottmányok magán érdekű kedvezésböl képezetlen, ügyetlen vagyrosz erkölcsű tanítókat alkalmazhassanak, a' helyesen választott tanítókat pedig az ellen, hogy ugyanazon bizottmányok őket alapos ok nélkül hivataluktól elbocsáthassák; minélfogva ezen helyett következő szerkezet ajánltatik : 16. A'községi iskoláknak egyenes felügyelése a' községek által választandó bizottmányokat illeti. Ezen bizottmányok fogják választani a' tanítókat azon egyének közül , kik kellő bizonyítványt birnak arról hogy a' nevelési pályára elkészültek. A' tanítók választása azonban , és törvény által meghatározandó esetekbeni elbocsátása a' kerületi bizottmányok 's illetőleg közoktatási minister felügyelése mellett eszközöltetik. A* 18. §-ból a' törvényesen megállapított viszonyoknál fogva az egykori Erdély- és Horvátország említése kihagyandó , 's az utóbbi „kapcsolt részek" kifejezéssel fölcserélendő volna; — a' ministériumnak pedig tágasb tér engedtethetnék, miszerint a' kerületi bizottmányok számát a' szükséghez képest szaporíthassa , vagy kevesbíthesse. Mellyekhez képest a' központi választmány ezen szerkezetét következőleg ajánlja módosítatni : 18. Az ország és kapcsolt részek külön kerületeiben a' szükséghez képest több kerületi bizottmány állítatik fel, mellyek a' közoktatási ministérium vezérlete alatt a' népnevelés ügyét kezelni fogják. A' 19. iránt semmi észrevétel sincs. — Kelt Pesten, 1848-ik évi aug. 1-sö napján. Kacskovics Lajos, központi választm. előadó. Pálffy János, alelnök. Ezen törvényjavaslat felett a" vita kezdődött aug. 3-kán, folytatlatott aug. 4-kén befejeztetett aug. 5-kén. Jövő számunkban az eredmény felöl tndósítandjuk olvasóinkat. Uoió és vallásegyenlőség. Folyó évi Prot. E. és I. lapok 752 —754. I. unió czím alatt G. érző szívbül 's okos velöbül folyó czikkét olvasám. Látszik, hogy G. villanyos elméjén, fénylő kilövellésckkel futnak végig a' dicső gondolatok 's nemes szeretettől feszülő magasztos érzelmek; mik nélkül bár melly hitfelekezethez számláltassunk, nincs mennyországunk. G. kérdi: „hát a' prot. unió, mellyröl e* lapok megindításakor annyi szép közöltetett, miben van ?u Megvallom e' tárgyról én is sok szépet, mindazt megelőzve pedig Naszályi János volt palotaihelv. lelkész értekezését is, bámulva a' nálam egypár emberélettel korábban munkálkodott férfiúnak szép eszméletét , figyelemmel olvastam. Hanem mindig vártam valamit, mi e* nagy igének vallásegység testié léteiét megelőzze, útait megegyengesse. Most meg van a' mit óhajtani igen, de reményleni soha sem birtam. Ez a* vallásegyenlöség. Kell-e, szükséges-e az üdvös czélra több felszóllalás ?! Tudjuk, hogy meghozza az idő hallgatva is a' magnak, melly elhintetett, aratását; megtermi gyümölcsét a' fa, melly nemes galyról beoltatott. De azért szóljunk hozzá tovább is, nyilvánítsuk véleményünket minél többen, csakúgy ne, mint némelly nők, kik gazdasszonyi terveiket, gyermek nevelési ügyességüket, férjeik irányában gyakorlott finom fogásaikat, egymásközti beszédes tárgyalgásban angyali ajakakkal sorolják elö, épen olly szép rendiben, mint milly fonákul egy szó sem szokott otthon a' mondottakbúi valósulni. Mondja G., hogy az uniót eddig is nem a1 nép, hanem az urak, egyháziak és világiak akadályozták. Én vele tökéletesen egyetértek,'s hiszem, hogy csak ne akadályozzák, elébb mint gondolnók megleszen. E' hitemért kezes a' vallásegyenlöség törvénye; legyenek áldottak kik pártolák 's megalapíták azt. Kezes e1 törvénynek kifolyása, a' 3-dik §-ban szerint , minden vallásfelekezetek szükségeinek, 's így az egyházi szolgálatok díjazásának is közállodalmi kincstárból leendő födöztetése. G. az 1-sö pontban egyenesen az erére talál az unió akadályának, | melly az enyím 's tied fölötti határvonalon lükteti föl magát itt-ott,mint elázott töke a'folvam árjain, míg végkép el nem iszaplik; 's hiszi, hogy az állodalom fogván gondoskodni rólunk, megvan szüntetve az elválasztás egyik fö tényezője, az önzés ördöge. Én is hiszem ezt, azzal a' különbséggel, hogy a' melly szenyet G. általános vallástestületeken födöz fel, én csak egyes személyekre szorítom a1 testületekben. Azokra,kik mint Fáynk tyúkai kaparnak, kodácsolnak, csataráznak az egyház udvarán, más egyházbeli ugyanezt mivelök ellenében,nem hogy kisöpörjék körmeikkel 's minél tisztábbá tegyék a' tért, melly övék, hanem,hogy a'magocskákat kényelmesbben szedhessék föl ; 's itt ismét egyetértek G.-vel ab-