Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-07 / 37. szám

PROTESTÁNS Él Ilii III LiP. 37. szám. Hetedik evi folyamat. Aus:u>tus fi. 1848. Törvényjavaslat. Az elemi oktatásról. 1. Az elemi oktatásnanak czélja, hogy a' gyermekek a' tudomány első elemeibe avatassanak. A' közállomány kötelessége felvigyázni, hogy az elemi nevelésben mindenki részesüljön. 2. A' közállomány gondoskodni fog, hogy minden helységben 's népes pusztákon a' mennyire lehet tanintézetek legyenek. 3. Szüléknek vagy gyámoknak szabadságukban áll, gyermekeiket háznál vagy magánintézetekben neveltetni, 's illy esetben arra, hogy gyermekeiket a' nyilvános elemi iskolákba küldjék, nem kényszeríttetnek. Azonban a1

háznál, vagy magánintézetekben nevelt gyermekek minden évben a' nyilvános iskola elöjárói elölt fognak megvizsgáltam. 4. Minden szüle vagy gyám, — ide értve azokat is, kiknek házaban gyermekek, mint mester tanítványok, vagy házi szolgák tarlatnak — kötelesek gyermekeiket vagy gyáinoltjaikat, ha nevelésökről háznál vagy magánintézetben nem gondoskodtak, nyilvános iskolába járatni , még pedig a' fiakat hat éves koruktól tizenkét éves korukig, a' leányokat szinte hat éves koruktól a' tizedikig. Ezen kötelesség elmulasztása pénzbeli 's a1

szükséghez képest fogsági büntetéssel is büntettetik. 5. Az elemi nevelés minden közintézetekben ingyen adatik. 6. A' mennyiben az egyes iskolák saját fenállásukra alapítóit vagyonnal nem bírnak, (melly minden intézetnek most is teljes épségben fentartatik) annyiban a' népiskolának terheit a' község viseli, melly e1

czélra mindenkeblebeli vagy hozzá tartozó polgárra különadót vethet ki. 7. A' község által kivetett iskolai adó az országos adónak öt százluliját nem haladhatja; 's ennek fizetéséhez minden lakos és birlokos azon arányban járul, mellyben egyéb közterheket visel. 8. Ha az egyes népiskola fentartására sem annak saját alapítványi jövedelme, sem a' 7-ik §-ban meghatározott, községi adó nem elégséges, a' hijány a' közállománytól nyert pénzsegély állal fog fedetni. 9. Az elemi oktatás azon tárgyakban halároztatik, mellynek a' polgári élet minden viszo-, nyaiban szükségesek figyelemmel arra, hogy a' gyermekek inkább alapos, mint sokféle ismeretekhez jussanak. Különös tárgyai : írás és olvasás. Fejbeli és jegyekkeli számítás. Természet-tan és természet leírás, különös figyelemmel az életmódra és vidékre, mellyhez a' nevendékek szüléinek nagyobb része tartozik. Hazai történet 's földleírás. A' polgári jogok és kötelességek ismeretei. Test-gyakorlat, különös tekintettel a' hadi szolgálatra. Éneklés. 10. Az oktatás nyelve a' lakosok többsége szerint határoztatik meg. 11. Olly helyeken, a' hol a' fentebbi 10. értelmében a' rendes oktatási nyelv nem magyar volna, a' magyar is taniitatni fog. 12. A1

vallásos oktatást a' növendékek ezentúl egyenesen és közvetlenül vallásuk lelkészeitől veendik. 13. A' melly községben több hilfelekezet van, mindenik hittelekezet számára külön elemi iskola nyittatik, ha egy-egy felekezet iskolába járó gyermekeinek száma ötvenre megyén. 14. A' melly községben több hitfelekezet van, hanem olly számmal, hogy a' VJ. értelmében számukra külön iskolát nyitni nem lehet, illy helyen az iskola közös, és az elemi nevelést a' növendékek hitfelekezetbeli előny vagy kükülönbség nélkül nyerendik; máskint is a' vallásos nevelés a' 12. értelmében nem ezen iskolához, hanem egyenesen az illető lelkészekhez tartozván. 15. §. Ha olly községben, hol több hitfelekezet van, de a' 13. <§. értelmében ezek számára külön iskolákat nyitni nem lehet, akár egyesek, akár valamelly hilfelekezelbeliek , mégis saját erejökkel külön iskolát állítani kívánnak, ez szabadságukban fog állani, a' nélkül azonban, hogy ez állal a' közös iskola fentartására kívántató és aránylag kivetendő községi adó alól felmentetnének. 16 § A'községi iskoláknak egyenes felügyelése és vezérlése a' községek által választandó bizottmányokat illeti; valamint ezeket fogja il-37