Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-27 / 34. szám

nek felett említenünk kell az épületeket u. m. a' templom, paplak és az oskolát; építéssé és con­serálja- e' ezeket a' status ? Nagyobb községek­ben a' hivek szolgáltassanak építési anyagot egé­szen, a' kisebb egyházi községekre nézve az il­lető esperesség véleményt adjon a' ministerium­nak a' község tehetsége felöl. Az építési terv ministerium elébe megerősítés végett felterjesz­tendő. Felmerülnek itt apróságok is, de azokról is szólani nem akarok. Rendes fizetést a' statustól húznak: a1 testü­letnek föelnöke — világi vagy egyházi, — püs­pökök, esperesek, kerületi egyetemes és espe­rességi jegyzők , papok, segédpapok, oktatók, segédtanítók, oskolaigazgató , oskolafelügyelö, egyházi jegyző és egyházfi. Már mennyit űzes­sen a1 status, az tőle függ; azt azonban megem­lítjük, hogy mi e' tekintetben a' más felekezetűek irányában 1848:20 t.cz. kimondott egyenlőség­hez egészen ragaszkodunk, különben a' fennem­lített t.czikk csak ámítás volna, mit feltenni is nem jól esik, következésképen a' főelnök = ér­sek vagy metropolita 'stb. — Én nagyon igaz­ságosnak tartom, hogy a' pap, oktató és tanító közt fizetéses különbség ne legyen, egyenlő fize­tésök legyen. A' papi jószágokat, ha nem a' szem­pillanatban, de nem sokára bizonyosan magához veszi a' status , nekünk jószágaink nincsenek ugyan , de itt-ott egy kis földecskénk van és ezeket sem hagyja kezeinknél, elveszi; ám el vegye ! de e1 földeket nekünk kiadhatja árendá­ba a' szerint a1 mint becse van a' földnek a' vi­déken, és ennek járandóságát levonja aztán kész­pénzbeli fizetésünkből. Nem oknélkül tervezem ezt, puszta készpénzre ha szoríttatunk, nem tu­dom a' drága időben , hogy eviczkélünk. Azon­ban ez csak puszta vélemény. — Az egyházi állomásokat osztályozni kell. Azt mondtam, hogy az egyházi épülete­ket tekintve az anyagokat szolgáltassa ki a' helybeli egyházi község és csak a' kiállítási költséget adja meg a kormány, most e' nézettől elállók 's oda módosítom, azon esetben, midőn templom vagy paplak, vagy iskola vagy más akár miféle egyházi épület felállítandó lesz: szóiitassanak fel a' hivek, mivel akarnak hozzá járulni az építéshez ? én ugy ismerem az evan­gélikusokat , hogy ezek ki nem húzzák magukat a' teher alúl, és felajánlanak szükséges fuvart, napszámot vagy más egyebet, mi tetemes kö­nyebbségére lesz a' kormánynak. A' mi azon felül megkívántatik, adja meg a' kormány, még akkor is, ha semmit nem ajánlanak, mert kezeibe ala­pitványaink , kezeibe megy a' párbér és minden kincse a' hazának. Látok itt néhány sallangot, de arról szólni az értekezletbe tartozik. Hány lélek vagy család kell, hogy pap 's ta­nító adassék valamelly helyre ? itt a' vélemény eltérésnek tág a" mezeje. 120 család megérdemli, hogy papot és tanítót adjanak neki; ha e' szám két vagy hárombeli, vagy több faluból csak tel­nék ki, arról hol lakjék a' pap és a' tanitó, arról magok a'hivek határozzanak, ha megegyezni nem tudnának benne akkor az esperesség döntse el. A hol a' szám nem telik, onnan a' pap el veendő 's csak a' tanitó — ha pedig e1 hely a' pap ren­des lakától egy óránál távolabbra esnék : ekkor levita rendeltessék oda. Itt is lesznek kivételek, de nagyon gyéren. Vannak most olly rcatholica parochiák, mellyek az angol Rotten-borough­hoz hasonlók p. o. Zólyomban Szászi, Gömörben Süvete, Csanádban Nagylak stb.; ezek mint az obseurantismus maradványai, eltöröltessenek. Eddig a' földes uraság tartozott kimutatni a' belső telket, a' hol templomot, paplakot vagy iskolát épitni akartunk, sőt a' temetőt is kiha­sította, de miután e' haza nemtője a' földes ura­ságokat a' semmiség feneketlen örvényebe dobta, most a' telek kihasítására kit lehet kényszeríteni ? ha a1 község mig meg nem váltotta magát, 's seg­regatio sem történt meg : tehát a' martiusi na­pok előtt úgynevezett földes uraság ha pedig a' segragatio és a' váltság is megtörtént már : ekkor a' község tartozik telket, temetőt kimutatni in­gyen, tehermentesen, és pedig ott a' hol a' hivek kívánják, mert ezek legjobban tudják megítélni, hogy mellyik tájékon a1 városban legalkahnasb hely volna templomjok stb. számára; ha azon helyen privát épület felallitva volna : azon eset­ben azt a' kormány megváltsa és az egyháznak adja oda. így történt Aradon. A harangok szép és szivreható egyházi szer, e' nélkül ugy van a' keresztény község, mint a' király korona nélkül, innen van az, hogy az evangélikusok, valahányszor elrabolta tőle a' clerus a1 harangokat, anyiszor újat szereztek magoknak; és a' falu is, mellyben harang nin­csen — ugyan van-e' a' hazában illyen falu ? — mondom harang nélküli falu ollyan mint a' siket, mint a' néma sir. Ha tornyot építünk, és nincs harang, vagy a' tüz elolvasztja, mit tegyen a' kor­mány ? tekintetbe vegye a1 torony alkatát, as helybeli körülményeket, és a szerint fel ajánlja a' harang nagyságát, nehezségét is; ha pedig a' falunak ennél is nagyobb kell, ám pótolja a ma­gáéból. Az anyaegyházban legalább is két ha­rang legyen, a'lánygyülekezetbe félmázsás csen­getyü is, meg teszi, noha vannak filiák, a' hol két harang is szükséges. Most még két kényes tárgyról említést teszek: a' vegyes házasság, és az átmenetről. — A' mi a' vegyes házasságot illeti, ugy vélekedem : ma­gok az uj házasok határozzák meg, melly fele­kezetű pap eskettesse őket, kit ők nevük aláírásá­val kiadott levelükben e' felett értesítenek, vagy násznagyok által tudósítanak ; a' születendő gyer­mekek, mind a'két neműek az atya vallásában ne­veltessenek 18 esztendő korukig, akkor pedig ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom