Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-07-20 / 32. szám
1) Az A. IV-ik pontjához adatni véleményezem, hogy a' jelenleg lelkészi állomással bíró egyházközségek, mellyek 100 léleknél kevesebbet tartalmaznak, a'mostani lelkész kihalása után, mást ne hívjanak, hanem a' közelebb levő egyházközséghez fiókegyházul csatoltassanak, meghagyatván náluk az iskolatartás joga. Ezen szabály alól kivétetendök azon bár millyfkevés népességű egyházak — akár eddig létezett', akár ezután alakulható egyházak — mellyeknek alapítványban annyi értékök van, miből a' lelkész fizetés és iskola tartás kitelik, mert az alapítványokra nézve az alábbi XI. ponttal egyetértek. 2) Az A. V-ik pontját nem tartom egészen méltányosnak, hogy minden lelkész ugyanazon mennyiségű fizetést vegyen. Mert p. o. nékem Brádon tisztességesen elég az 500 pf. évi jövedelmem, Pesten pedig ennyivel nyomorogni és számtalan nélkülözéseket kellene tűrni. Már ha mindenképen a' fizetések „tökéletes" egyenlősítését sürgetnök, vagy a' pesti lelkészt kellene 500 pfra szorítani, a' mi nem volna méltányosság, vagy a' brádi fizetést ahhoz emelni mit kívánni túlfeszítés volna. Nem is hiszem hogy illy rendszer létezne más országokban, azért véleményezem a' fizetések fokozatos megállítását. üe megvallom, esperes Z.,ki a' 26. sz. 814. lapon a' minimumot 600 pftra javasolja, igen sokat ki-Igaz, de azért van — 's lesz már igazábban — az évi díj, hogy munkálkodjunk érette, vagy pedig az sem forgatná föl a' vallást, ha a' temetés ének és könyörgéses szertartásunak állíttatnék meg. Azok a' halotti dicsériák és búcsúztatók úgyis nem érnek semmit, 's elmaradásuk az üdvösséget nemveszedelmezteti. Gondolom a' stoladíj felöli véleményért egy sereg antagonistam fog keletkezni, de csak meggyödni méltóztassanak, és engedjenek meg a' kimondásért, én a* mint érzem, ki is szoktam mondani. 4) Az A. IX-ik pontját kihagyandónak vélem, mert a' polgári hivatalképességet hitfelekezetességhez kötni partikularismusnak tartom. A' rainisteri felelősséggel is incompatibilis a' tanácsosok kineveztetésében vallásra tekinteni. Elég van téve minden felekezeti igénynek, ha vallásaórt nem rekesztetik ki senki a' hivatalokból. 5) Az A. XI. pontjához még azt véleményezném adatni, hogy a' melly egyházközségnek alapítványából kitelik a' lelkész és iskolatartás költsége, annak ne kérjünk segedelmet az állodalomtól, mig alapítványának birtokában lesz. Az illető elöljáróságnak pedig gondja legyen hogy az illy egyháznak lelkészei 's iskolatanítói kellő fokozat szerinti fizetéseiket megkaphassák. És mivel 6) Az A. XII. pontja szerint az egyházi épületeket az egyházi községek által szükség fentartani, sőt újakat is építtetni; ezen ponthoz adanván, én becsületesen, elégnek tartom a' minimu- dó»ak vélem, hogy az egyházak fekvő javai is el mot 500, a' középsőt 700, a' legfelsőt 1000 pf. évi fizetésre véleményezni. Három fokozatnál több nem szükséges. 3) Az A. Yl-ik pontjában említett stóla felöl ne vétessenek, hanem építkezés és másféle szükségekre meghagyassanak. A' hol pedig illy javak nincsenek, ott az egyháztagok külső törvény által is köteleztetendök ezen szükségek fedezésaját nézetem van. A' stolavétel igen kalmár gek , vagv fosztassanak meg a' lelkészi álloszellemü és napszámias, a' stolaadás vallásos fényűzésre nyit alkalmat, sőt választó falakat építget a' keresztény testvérek között a' szent egyenlőség kontójára. A' keresztelést 'stb. épen olly lelkészi tisztnek tartom, mint az uri szent más jogától, és tétessenek fiókegyházzá. A' mit tisztelt Haubner úr „iskolákat illetőlega' B. alatt irt, mind aláírom, kivévén, hogy a' XII. pontot így módosítanám: minden iskolatanító azon mennyiségű fizetést kapjon, mennyit vacsora kiosztását, 's midőn ezt külön meg nem! a lelkész, tandíjt pedig egy tanítványától se köiizettetjük, miért a' többit ? Mikor a' rongeanu- ! veteljen. Nem tehetek róla, hogy az iskolatanítósokat Boroszlóban meglátogattam, lelkem örö-,nak sem fáradalmát, sem hivatását nem tartom mére volt tapasztalni, mit nálunk rég óhajtottam csekélyebbnek, mint a' lelkészét. Ideje már, hogy a' stoladíj megszüntetését. Én soha senkitől, még! ezen nemes pályájú testvéreinket a' porból kiha gazdag volt is — ha önként nem küldé — nem emeljük ! követeltem, 's nem is fogok követelni stoladíjt, j Haubner M. úr kihagyta véleményéből a' papi azért, nem hogy egyet értenék Kis Sámuellel a' j özvegyeket és árvákat, talán azért, hogy ezt az stoladíjak megezüstesítésében (Korszerű szózat egyh. kerületek 's illetőleg a' lelkészek gondjára 25. sz. 778 1.)hanem az egészetmegszüntettetni ibizta. Nincs szóm ellene, mert az álladalomtól véleményezem. Sok botrány és viszály szűnnék | annyi mindent nem várhatunk, csak hogy kotemeg ez által lelkész és hallgatói között, 's a'• lességévé tenném az egyház kerületek elöljálehetsége is elhárintva volna annak, hogy a' lel-jróinak, hogy arról valóban gondoskodjanak. A' kész addig ne mozduljon keresztelni 'stb. mig ki gondoskodás röviden abból állana, hogy minden nem elégíttetik. Ne mondja senki — kérem — j lelkész fizetéséből száztóli bizonyos mennyiség hogy ez gyanúsítás, sok adataim vannak illy | levonása által, minden egyházkerületben mulhatbotrányra, de hallgatok vele, mert exempla sunt lanul özvegyárvatár alapíttassék az elöljáróság odiosa. Azt mondjátok hogy a' halotti beszédek kezelése és felelősége alatt. Mikor azt mondom, munkát feltételeznek és így jutalmat igényelnek, hogy minden lelkésztől bizonyos száztóli levő-