Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-20 / 32. szám

szavazata. Magától értetik, hogy hasznos leendne, ha az illető esperességi és kerületi egyháztanácsba is egy tanító választatnék, ki a' közbizalmat birná, és kire az iskolai ügyekröli tudósítást biztosan reá lehetne bizni. Az esperességi egyháztanácsot illetőleg, az átalánosan mondottak mellett, még két kérdést akarok megfejteni. Először, hogy ha a' kettős elnökség itt is helytelennek találtatik, ki vigye az elnökséget? Ha a' tapasztalást kérdezzük, azt találjuk, hogy az egyházügyekben az esperesek, igen csekély kivétellel, sokkal jobb és hathatósb ügynökök, mint az esperességi felügyelök ; hogy azok minden mulasztásnál sokkal inkább feleletre vonhatók, mint ezek; hogy azok az egyházban inkább élnek, és azon kivül is a' bevett szokás és régi kánonok által nagyobb részt a' végrehajtó hatalommal és fegyelemmel vannak felruházva. És ezen okok engemet arra birnak, hogy az esperességi egyháztanácsokban az elnökséget az esperesnek tulajdonítsam. Más részről nem kevésbbé igaz, hogy a' nem theologus, többnyire megyei szolgálattal foglalkozó férfiak, sokkal nagyobb ügyességgel birnak a' nyilvános tanácskozások vezetésében, és szabadabb 7

s tágasb látkörrel vannak megáldva, mint a1

theologusok. És ennélfogva a' gyülésekbeni elnökséget, ha ugy akarják nevezni, egy felügyelőre, tehát nem lelkészre biznám, kinek hatalma volna, valamint az egyháztanácstól függetlenül, ugy annak felhívása következtében gyűlést tartani. Ezen megosztott elnökségnek azon haszna is volna, hogy illy módon az egyháztanács fölött sokkal hatályosban lehetne ellenőrködni és feleletre vonni, mintha a' gyűlésnek és egyháztanácsnak elnöksége is egy kézben volna. Második kérdés: Mennyi lelkészek és nem lelkészek választassanak az egyháztanács tagjaiul? A' rendeknek az egyházban közönséges megkülönböztetése—papok és világiakra elosztása—fölött, a' surányi egyház elöljáróival egészen egy véleményben vagyok (lásd: Prot. Egyh. 's Isk. Lap 6-ik folyam 727. 1.); mivel azonban az életben gyakorta szükséges a' lelkészeket a' többi hittársaktól megkülönböztetni és a' kettőt egymás ellenébe állítani, kérdés, milly szó választandó , midőn a' divatban levő eltöröltetett ? A' mi a' fenidézett kérdést illeti, koránt sem vagyok azon véleményben, hogy mind két osztályra nézve szigorú egyenlőség alapíttassák meg: mert mindenesetre az ügyek természete hozza magával, hogy a' fegyelmi és istentiszteleti ügyre lelkész, az iskolaügyre tanító vagy lelkész, a' számadásokra és az egyháznak magányjogi viszonyainak felügyelésére pedig egy vagy két okvetlen nem lelkész választassák. A1

többieket válassza az egyház szabadon, lelkészekből vagy más hittársakból a' mint tetszik. Különben könnyen látható. hogy valamint a' most mondottak, ugy a' feljebb átalában említettek is nem, csak az esperességre, hanem a1

kerületre söt az egyetemes egyházra is alkalmazhatók. Minthogy azonban a' végrehajtó testület természete ugy kívánja, hogy olly gyakran a' mint szükséges, és legrövidebb idö alatt, és szegénységünknél fogva legcsekélyebb költséggel gyűljön össze, önkényt következik, hogy az egyháztanácsnak tagjai, ne az egész esperesség, kerület vagy egyetemes egyházban legyenek elszórva, hanem minél közelebb a' középponthoz, legyen ez akár bizonyos város, akár az elnöknek nek lakhelye. Igaz a' választási szabadság ez által tetemesen meg volna szorítva, de az igazgatás annál gyorsab és czélszerübb leendene. A' 16. §-ban II. hiányzik a1

4 §-ra bl. szükséges hivatkozás, ennélfogva hozzáteendő, minthogy az a) pont a' 13-dik §-ban megvan; a' 22-dik pedig oda módosítandó, hogy a' törvényszék hozott ítéletét előbb ne a' gyűlésnek, hanem minél előbbi végrehajtás végett közvetlen az egyháztanácsnak adja át. Záradékul szabadságot veszek még magamnak a' zólyomi esperesség javaslatát az 5-dik III. pontját illetőleg szorul szóra ide igtatni, minthogy a' fönebb mondottak után megváltoztatván a' megváltoztatandókat egészen véleményemet tolmácsolja: . JXelintve a' püspöki hivatal kíméletet és kegyeletet igénylő méltóságát, a' melly az írásban is gyökeredzik, 's a' melly különös ordinatioval jár, 's nagyon kitűnő és fontos functiókra, p. o. a' papszentelésre, egyházvízsgálatra feljogosít, és a' mellynek tekintélyét a' restauratio ingatag, gyakran gyenge szellöcskék fuvalmai vagy a' rút korteskedés fondorkodásai 's erkölcstelen fogásai által könnyen felháborodható hullámaira alapítani 's illetöldg veszélyeztetni igen igen óvatos; tekintve a1

hivatal méltóságát és elágazását, melly csak sok évi gyakorlás által szerezhető bölcseséget és tapintatot feltételez, tekintve az egyházbékét, melly ollyatén tisztújítások által nagyon könnyen zavartathatnék meg; tekintve a' dolog példátlanságát 's egyátalában szükségtelenségét; — más tekintetben pedig t. i. a' mi a' többi kerületi és egyetemes gyűlés világi elnökletét illeti; tekintve annak szükségét, hogy ezen egyházrendezés elfogadtatása után egész terjedelmében minélelöbb 's egyszerre életbe léphessen, ezen §-nak következő módosítása kívántatik: ,,A' kerületi gyűlés elnökségét képezik a' püspök és felügyelő, kik, kivéve a' püspököt a' kinek hivatala halálig tart, az egyes gyülekezetek és iskolák szavazatai által, és pedig az említett elv folytán a' lelkészek száma szerint és a' kerületi tanodákra, három szavazatot számítva, hat esztendőre fognak választatni, melly idö el-