Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-06 / 28. szám

6) A' föconsistoriumról. Ezen tekintélyes testület a' mi egész superintendentiáknak permanens directoriuma, és azon orgánum, melly a' legfelsőbb világi kormány és anyaszentegyházunk között állva, onnan veszi a' felségi jogokból folyó rendeleteit, és illő teljesedésbe indítja, innen pedig egyházunk kéréseit, 7

s netalán panaszait, mint summus advocatushoz, a' fölséghez 's illetőleg a' ministeriumhoz fölterjeszti. — A' nevelés és tanítás ügyének folytonos igazgatását és felvigyázását is eleitől fogva a' föconsistorium kezelte. De ha valahol, itt bizonyára közönséges elismerés szerint, gyökeres reformra van szükség, 's a' presbyteri elemnek ide is fel kell vétetni. Nem is lesz talán botránkoztató, ha azt állítjuk, hogy meghatározott számú tagokból kell állani, mint volt második , és jobb alakú felállításakor 1713-ban, mint akkor, ugy most is — felét egyházi, felét világi tagokból a' közzsinat válassza. Elnökei ezen testületnek az ugy nevezett generális curatorok, kik közé számíttatik a' püspök is. A' világi generális curatorok először is a' polgári föhivatalos hitsorsosaink közöl választattak, 's közelebbről is ezekre volt tekintet. Tagjainak, vagy a' föconsistorialis ülnökiket a' synodusok választanának. Az egybegyűlt nemzeti zsinat a" jelenlevő föconsistoriali, elnökökből maga választana egy rendes elnököt, a' püspökök közöl pedig ismét egymásodelnököt Hányan legyenek a' választandó superintendentialis tagok, és hány évben tartassék rendesen illyen nemzeti zsinat ? erre nézve a' külföldi illynemií intézkedések is különbözően felelnek. Az első zsinat elhatározná ezen kérdést is. Hát az összes magyar ref. egyház permanens directoriumát, kormányát micsoda testület tenné ? Megfelelt erre nézve az 1791-beli budai zsinat, 's tervezte a" generale consistoriumot, mellynek helye természetesen Budapest lenne. Nem alakult ugyanez a' testület, 's ellene tétettek akkor, 's tétethetnek ma is ellenvetések; de voltak mégis generális conventus nevezet alatt a' magyarhoni négy superintendentiáknak egyesített tanácskozásaik. Véleményem szerint lehetne hasznos , de könnyen lehetne káros is, mulhatlan pedig épen nem szükséges, és így nélkülözhető is. 8) A' presbyteri elemet fel kell venni minden egyházi hivataloskodók választásában is,— és e' tekintetben erdélyi superintendentiánknak van különös szüksége gyökeres reformra. Atalában köknek száma, ha mint 1713-ban, ugy most is minden választás a' képviseletet illeti, 's így lesz 50-re határoztatnék, ezen számnak felét egyházi benne a' presbyteri elem, 's ugyanazért az ígaztisztviselökböl, gregarius jelesb papokból és professorokból, — másik felét világi előkelőkből és más érdemes egyénekből lehetne választani, tekintettel levén különösen arra is, hogy többek azon helyen lakók legyenek, hol kerületünknek főbb polgári hivatalai helyezvék. Ezekről lehet ugyanis reméleni egyfelől, hogy folyvást egy helyt lakván , egyházunk és iskoláink ügyében! gatás minden fokozatain a' képviseletet kellene minél czélszerübben és minélelöbb rendezni. A' papot eddig vagy csak a' helybeli consistorium, vagy az ekklézsia minden tagjai választván, 's egyik igazságtalan, a' másik veszélyes következésü le vén, látni való, hogy az ekklézsiai választott gyűlést, vagy képviseletet illetheti ezután okosan a' papválasztás; de ott, hol egyes patrotanácskozhatnak,—más felöl a'státus szolgálatá-;nus alakította volna a' papi fizetést, ezen jognál ban lévén, a' polgári kormány bizodalmát is bírják. Évenkint egyszer, 's ha szükség kívánná, többször is egybe lehetne hívni minden tagjait, 's ekkor lenne plénum consistorium. A' mit azonban a' magyarhoni több superintendentiákban gyakorolnak, itt is lehetne tiszteletbeli ülnökeket, mind egyházi, mind világi rendből, a1

számon felül is felvenni, mi által egyházunk iránt többeket buzgóbb részvétre kötelezve, egyszersmind dolgaink ismeretében és kezelésében is többen tüntethetnék ki magukat. E' szerint az egész superintendentiának képviseletét a' gen. synodus, igazgatását pedig a' fő consistorium tenné, — fogva ezután is a' praesentatio a' patronust illeti. Az egyház-vidékben (tractusban) esperest, jegyzőt, papi és világi ülnököket azon tractus kebelbeli minden egyes ekklézsiák képviseletei előre tett hivatalos értesítésre, és meghatározott vasárnapon választhatják, 's a' választás eredményét irásba tevén, és eloszlások előtt a' gyűlésben lepecsételvén , az illető helyre küldhetik, honnan a' legközelebbi tractualis képviselet elibe vétetvén a' szavazatok, ott bontatnak föl, 's a' többséget nyert egyének hivatalaikba helyeztetnek, — teljesíttetvén a' törvénynek azon helyes kivánata, miszerint az esperesek és ezután a* megjegyezvén, hogy valamint a' tractusokban az i curatorok is a' superintendentia képviselete, azaz: esperesnek, ugy az egész superintendentia ke- i gen. synodus által erősíttessenek meg. — Az rületében a' püspöknek saját kormányzási tár- , egész superintendentiának tisztviselői p. o. a' gyai törvény által is meghagyattak. Tovább püspök, közjegyző, szintén így minden egyes menve j ekklézsiák képviseletének, vagy legalább pre-7) Az összes magyar ref. egyháznak is kelle- I sbyteriumának előre meghatározott órában tett, ne lenni képviseletének, és ezt alakítná a' natio- , 's pecsét alatt az illető helyre elküldött, és a' nalis synodus, mellynek tagjait az öt superintendentiák püspökei, föconsistoriumok elnökei és kővetkező gen. synoduson felbontott szavazataikkal lennének választandók, a' mint ez a' vábizoYiyos számú papi és világi deputatusok tennék, j lasztás módja Magyarhonban már sikerrel és