Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-06 / 28. szám

PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI IIP 8. szám. Hetedik évi folyamat. Julius 6. 1848. Mik teendői az erdélyi ev. ref. superintendentiának? Erdélynek Magyarhonnal egygyé alakulása, nemcsak önként felébresztvén a' kebelbeli protestáns egyházak figyelmét, de felsőbb tekintéllyel erélyes gondoskodásra föl is híván, mig avatottabb kéz nyúlna hozzá, a' magamnak kitűzött kérdést most avagy csak egyik ágában, bármilly rövid, és inkább általános fejtegetéssel megoldani vagy legalább útját egyengetni ezen sorokban megkísértem: Ha valaki előbb ezen kérdést: mi bajunk tan? kezdi fejtegetni, azt hiszem, hogy többek közt ezen két fölfedezésekre jutott volna : a) Félszázadtól fogva a' vulgáris rationalismus kezdvén köztünk is terjedni, ez az idő anyagi iránya állal is segíttetve , lassanként az egyház népét indilferenssé, a' sziveket a' vallásos érzésekre nézve kitünöleg hidegekké tette. b) Mint gyermek régi köntösétől, ugy az egyház is már több százados külalakjából szinte kinőtt, 's újítást és bővítést követel, de a' régihez tapadott érdekek eddigelé minden újítástól irtóztak. Az első bajon segítve lesz , ha igyekszünk tudományosság utján a'vallás szent helyébe mélyebben behatni, 's a' hivő népet is a' keresztyénség tiszta kútfejéből éltetni. — A' másik bajon leendő segítésre pedig most épen hatalmasan int az idő, 's ha figyelmezünk arra, hogy az egyház külső alkotmányának belső valójával egyezni, az egyházigazgatásnak általában magából kifejlődni, és igy az egész külalaknak is az egyház kifolyásának, — még pedig minél értelmesb kifolyásnak kelletik lenni : ekkor nem lesz nehéz e' tekintetben is teendőinknek legalább elveit kifejteni. A' mérnök, ki egy határt akar felvenni, előbb állomáspontjait határozza meg, 's azokból indul ki a' részletes mérésekre; — igy tűztem ki én is teendőink közt jelen sorokban erdélyi reformált egyházunk most reformálandó igazgatásának csak elveit fejtegetni; részletes kidolgozatát különben is majd az idő 's a' törvényesen alakult képviselet intézendi. Hogy pedig mind a' fejtegetés világosabb, mind a' netalán* reá következő észrevétel megkönnyítve legyen, számokra szedni jobbnak tartottam. E' szerint: 1) Miután a'föld népe az álladalom sánczaijközé fölvétetett, szükség ötet az egyházi kormányzatban is jól rendezett befolyással részeltetni. Két J századdal ezelőtt, az-ugy nevezett sz. némethi1 törvényhozás ezt ohajtotta (Concl. VI.): Presbyterium ob multiplices ac insignes ejus in Ecclesia usus animitus exoptaremus,'; de a' nép akkori, és ezen napokig folyvást tartott szolgai nyomorult sorsa nem engedte. Azonban 1791-ben a' budai zsinat kereken kimondotta (Can. 2.): Régimén Ecclesiasticum presbyteriale esse debet, 's bárha ezen törvényhozásnak királyi megerősítése elmaradott is, lassanként az ott megállított igazgatásforma életbe léptettetett. De nálunk ugyancsak a' sz. némethi zsinat VIII. czikkelyében megállított episcopatus vagy synodalis forma mind e' mai napig nem csak fenmaradott, sőt egyházi tisztei választásának jogából a'papság is lassanként kizáratott. — Vagyon csakugyan valami nyoma a' presbyteriumnak az egyes ekklézsiákban nálunk is, mellyet először meglehet a' gyülekezet tagjai alkottak össze választással, de azóta a' halálokig tartó presbyteri elhivatások ürességei csak cooptativ és nem választás által töltetnek be, vagy legfelebb a' presbyterium maga rekrutirozza magát. Ezen helybeli presbyteriumon kívül a' tractus, vagy legfelebb a' superintendentia dolgainak kezelésében a' gyülekezeteknek semmi befolyások nincsen, sőt a' föconsistorium tagjai a' nemesi rendből szinte születtek, és egyiket is oda egyházi választás nem ültette. Azt kell tehát kívánni, hogy az egyház népének jól rendezett befolyása legyen, az igazgatás legalsó fokozatától fogva a' legfelső testületig — vagy egyházunk igazgatásában a' presbyteriatis elemet fel kell venni. 2) De ha reformjainknak megfogamzást és állandóságot óhajtunk, históriai alapra kell azokat fektetni, 's ugy szerkeszteni, hogy a' szükségessé vált újítások is csak régibb intézeteink kifolyásának (historica continuitas) vétethessenek. Igy a' presbiterialis elemet a1

fenálló synodalis formába kell önteni, 's egyházi igazgatásunk alakja könnyen átváltozik presbyterialis synodalis formává, mellyet német protestáns hitsorsosaink is vagy felvettek, vagy felvenni törekszenek. Megmaradnának tehát a' partialis generális synodus és a' föconsistorium, de tagjait amannak az egyes ekklézsiák presbyteriumai, emezeknek pedig a' partialis és generális synodusok választanák egyházi és világi egyénekből. • Továbbá 3) Két dolgot kell tisztán megkülönböztetni az 28