Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-18 / 25. szám

mélyesen győződött meg XVI. Gergely közelében, hogy a' reformatiót toyábbig halasztani nem lehet, hanem azt meg kell kezdeni. Mi csak örvendhetünk, hogy a' csanádi püspök a' reformatiót a' papok házasításával kezdi meg, mert meg vagyunk győződve, hogy a' többi aztán önkényt következik. Isten sz. lelke vezérelje öt és oktatóit minden igazságba! Mi üdvözöljük öt a1

reformatio várva várt terén ! Közölje Ön e' nyilatkozatot Lapjában 's fogadja tiszteletem nyilvánítását, mellyel stb. Temesvár jun. 7-kén. 1848. Nyilatkozat a' papi nötlenség tárgyában, melylyel Temes vármegyének 1848-ik évi april 6-án tartott közgyűlésében adott Magyari Alajos, a' csanádi püspöki papnöveldében hittudományi tanító. Gravibus rationibus ablatas Sacerdotibus nuptias, gravioribus restituendas videri. Pius II. papa. Tisztelt gyülekezet! A" szólhatási jog különbség nélkül mindenkire kiterjesztetvén, én is szerencsés vagyok jelen tárgyra vonatkozó rövid észrevételeimet tehetni. Más világi tárgyban szót nem emeltem volna, de a' papi nötlenség hozatván szőnyegre, — a' felszólalást valamint az ügy fontossága 's komolysága, ugy az e' tárgybani fölvilágosítás is igénylik. Továbbá a' papi nötlenség olly tárgy, melly az egyházat közelebbről érdekli, egy pár szóval tehát hozzá járulni, nem annyira jog, mint szoros kötelesség is, annyival inkább, minthogy ezen tárgyat minden értelmes egyházi egyénnek, már állásánál 's kötelességénél fogva ismernie, tudnia, értenie kell. Először is véleményem szerint mind azok, kik a' papi nőtlenséget eltörölni 's a'papokat házasságra feljogosítani kívánják, nem zabolátlan vágyakat akarnak kielégíteni, hanem az erényt 's erkölcsösséget szándékoznak előmozdítani. E' pontot tovább fejtegetni nem tartom szükségesnek. Azonban hogy nézeteimet tisztán kifejtsem, ne gondolja senki, mintha én a' nőtlen állapotot kárhoztatnám, vagy bármi tekintetben is lealacsonyítani akarnám. Korán sem. Söt az ollyan egyént, ki a* nőtlen állapotot minden avval öszszekapcsolt kötelességekkel 's nehézségekkel szilárdan, ugy mint kell, megtartja, én dicsérem, magasztalom, csodálom; mert lelkemből meg vagyok győződve, hogy az illy állapot megtartá- ] sára nagy lelki erő, magasztos önmegtagadás ki- i vántatik. — Csak azt nem helyeslem én, hogy a1

i nőtlen állapot közölünk mindenkire, akarja, vagy ' nem akarja, képes-e, vagy nem képes, annak elviselésére (indirect) erőszakosan ráruháztatik. : — Illy kényszerítő törvény bizonyára sem Krisztus urunk, sem az apostolok, mint egyházunk ala- i pítóinak szándékán 's akaratján nem alapszik. i Ugyanis Krisztus urunk ezen állapot válasz- : tását mindenkinek szabad akaratjára hagyta, mert ime sz. Máté evangyéliumának 19-ik fejezetében 12—ik versben Üdvözítőnk e' tárgyra vonatkozólag csak azt mondja : „qui potest capere capiat," azaz : ki annyi lélekerövel bir, hogy ezen állapotot megtarthatja, tartsa meg. Es ismét : „non omnes capiunt verbum istud, sed quibus dátum est," azaz : nem mindnyájan képesek ezen állapotot megtartani, hanem csak kiknek adatott. És azért magok az apostolok közöl szent Péter, kit a' katholicus egyház mint az apostolok fejedelmét tiszteli,— feleséges ember volt, 's tanítványának ezen állapotát Krisztus urunk annyira méltatta, hogy anyósát szent Péternek, mint Máté evangyéliumának 8-ik fejez. 14—ik 's 15-ik versében olvassuk, hideglázból csodálatosan meggyógyította. Szent Pál apostol, ki a' nőtlen életet igen kedvelte, 's másoknak is ajánlotta, ekképen nyilatkozik a' korintusokhoz irt 1-sö levelében 7-ik fejez. 9—ik versben : a' ki magát meg nem tudja tartóztatni : házasodjék; mert jobb házasodni, mint égni, t. i. az érzékiség vágyaitól. Timotheushoz irt 1-sö levelében pedig a' papoknál a' nös állapotot különösen megkívánni, vagy legalább feltenni látszik , midőn mondja : „oportet episcopum esse unius uxoris virum," azaz: megkívántatik, hogy a' püspök egy nejű legyen, 3—ik fejez. 2—ik versben; ugyanazt rendeli az alsóbb papokra nézve is, ugyanott J 2—ik versben. Már ezekből világos, hogy a' papi nötlenség nem dogma, nem Krisztus parancsa, nem az apostolok rendelménye, mint némellyek tán szeretik állítni, hanem csak tanács a1

nagyobb tökélynek elérésére. A" törvény pedig, melly a* nőtlenséget parancsolja, csak későbbi idők viszonyai, 's környülmények szüleménye, mit hogy bővebben átláthassunk, nyomozzuk annak eredetét a' történet fonalán. Krisztus születése után 4—ik században kis Ázsia főbb városaiban több egyházi zsinatok tartattak, mellyekben az akkori körülményekhez képest egyes egyházi társulatokban a' papoknak a' nőtlen állapot megparancsoltatott. Illy gyülekezetek voltak az aneyrai és neocaesariai. Ugy a' nevezetes nicaeai közönséges egyházi zsinatban is szőnyegre került a' papi nötlenség 325-ben Krisztus születése után, de kényszerítő törvény, vagy legalább melly általánosan tiltaná a' papoknak már kötött házasságait, nem keletkezett, minthogy sok értelmes 's jámbor életű férfiak az illy törvénynek ellenszegüllek. Különösen megemlítendő itt Paphnutius, ki gyermekkorától fogva mint remete kolostorban nevelkedett, később pedig püspökké lön Aegyptomban, kinek hatalmas beszéde eszközölte leginkább, hogy af nicaeai zsinat e' tárgyban általános törvényt, melly a' papok házasságait fölbontaná, nem hozott. Hatályosabban lépett föl mintegy 390-ben