Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-06-11 / 24. szám
ségünkkBl, időnk, vagyonunk, erőnk, sőt életünk reá szánásával segítjük. Ha H? a' kormány iránt bizodalommal viseltetünk. Ezt igényli tőlünk azon szent kötelesség, melylyel tartozunk. a) Istenünknek, ki bennünket ezen kormány alá rendelt. Rom. 13, 1—7. b) Hazánknak, mellynek jólléte azon bizodalmon alapszik, mellyel a1 nép, kormánya iránt viseltetik. c) Magunknak, mert csak úgy lehet csendes és békességes életet élnünk minden isteni félelemmel és tisztességgel. 1. Tim. 2, 2. ha azon kormánytól bizodalmunkat meg nem vonjuk, mellynek minden intézetei és működései törvényszerüek és nemzetünk boldogítására czélzók. d) A'kormány személyzetének melly a' nemzet kedveltjei és választottaiból van összeállítva, ha végre 4. Királyunkhoz hivek maradunk. Itt kiemeltetett az, hogy mióta édes hazánk fenáll, azon nyolczszáz esztendők hosszú során a' szegény adózó népre olly áldást hozó nap fel nem jött, mint e' folyó esztendő szent György havának 11—ik napja, a' mellyen a' nemzet atyjai által létrehozatott legigazságosabb és legemberibb törvények e' kegyelmes királyunktól megerősítettek és szenlesíttettek. A' mit hogy a1 nép annál jobban felfoghasson, a'reá vonatkozó törvények az urbérröl felolvastatván, nekie megmagyaráztattak. Összeállíttatott sorsuk, melly volt e1 törvények előtt, és a' melly lett ezeknek kihirdetése után. Felszámláltattak a' terhek, az adózások, mellyeket viseltek, (robot, dézma, füstpénz uraságaiknak ; az adó nemei, vám, az utak , hidak készítése , elöfogatok , megyei, or- ! szágos ; katonák állítása, élelmezése, szállásozása, megye, helység, egyház körüli terhei, fizetései) és mind ezekért nem volt széles e' hazában helye, hova fejét lehajthatta, nem volt a' kiváltságos osztály, a' földes ura ellenében joga ; elmondattak a' kedvezmények is, mellyeket, az által nyertek, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk e'törvényeket szentesítvén, a' haza minden fiaival úgy a'jogokra, mint teherviselésre egyenlőségbe és hasonló szabadságba tétettek. Kérdem; volt-e valaha a' népnek több oka a' törvények iránt olly engedelmességet, kormánya iránt olly bizodalmat, királyához olly hívséget mutatni, tanusítni, mint nekünk, kik igy megáldattunk ? meg van írva: légy hü mind halálig : néked adom az életnek koronáját. Hato s. lloldmezö-Vásárhely. maj. 24.1848. Az 1848. 20. t. cz. megszülemlett; a' protestáns testület, de kivált főnökei, gazdag mezőt nyertek az egyház szellemi és anyagi emelése körül; azóta másfél hónap elműt tétlenül. Gróf Zay püspök urakkal együtt mai napig sem nyúlt ápoló karokkal ezen szerelmeshez, kiben kivált a1 magyar protestánsoknak kedvök betölt. Mi mindnyájan reájok nézünk, várva az intést, esdekelve az irányt, de hasztalanul. Midőn most maj. 16-án T. Komlóson a' békési esperességi gyűlésen Kristoífy esperes úr azt jelenté, hogy a' fenemiitett t. czikkre vonatkozólag sem főfelügyelő, sem püspök úrtól semmi tudósítást, utasítást nem kapott: ezen elmulasztás kellemetlenül hatott mindnyájunkra. — Bezzeg munkás az esztergálni fökáptalan, és hogy az 1848. 20. t. cz. — ezen védangyalát a' protestantismusnak meggyilkolhassa, minden fegyvert, mellyet jesuitikus ravaszság, gonoszság, simaság kovácsolni képes, megragadt; főfelügyelő úr és a' püspök urak nyugottan nézik, a' veszedelmes műhelynek veszedelmes nyilait miként röpítik e' magyar haza szerte. Cultusminister úr is hosszú pórázra eresztette a' dolgot; forradalom idejében egy negyedévet kitűzni értekezletre: táblabírói procedurara mutat ; pedig ugy forognak a' dolgok, megtörténhetik hamarább, mint nem, hogy 1-sö aug. a' protestánsok minister úrral országyülés után fognak értekezni. Martiusban más tacticát papoltak 's követtek, és az volt e' nemzet lelkéből véve. Komlósi gyűlésünk elhagyatva levén, a'legújabb vallástörvény érdemére nézve nem tehetett semmit, hanem egy választmányt kinevezett, melly a' fenemlített t. cz. szelleme is rendelése szerint szükségeinket, kivánatainkat, teendőinket összeszedvén, azokból egy javaslatot készítsen, és hozza be. E' választmány munkálatát annak idejében közölni fogom itten. Óhajtható, hogy ily— lyesmit más esperességekböl is megírjanak, igy aztán az értekezletre menendő követek szer| zeneinek magoknak bizonyos irányt, Az egyházrendszerre vonatkozó észrevételeket fel nem olvastuk, kiadtuk a'feljebb említett választmánynak, használja, mennyire lehet. Tudom, sok esperesség már beküldte eziránti nézeteit, észrevételeit, de a' körülmények változása melletl, aligha megállhatnak, tágítni, változtatni kell azokon. Gondoskodjanak az esperességek, hogy a* kerületre menendő követek pótló észrevételeket hozzanak. Persze, nehéz a' mi állásunk. sok a' tenni való, és sem a1 kormány, sem főfelügyelő irányt nem mutat. Midőn egyházunknak állását a' status és más felekezetek irányában fogjuk akarni meghatározni: csak az egyenlőség és viszonosság lehet a' mi iránytűnk. De hát 1 v ogy fogjuk fejtegetni mi is ismét a1 kormány ezen egyenlőségét ? más felekezetekben vannak érsekek, metropoliták : ha a' kormány azokat meghagyja, akkor mit mondunk mi? más felekezetűek ülnek a' felső és alsó táblánál,és mi mitszólandunk ezekhez? mi csak akkor szólhatunk ha a' kormány szándékát megértjük. Nyilatkozzék mentül elébb a' cultus-ministerium, hogy nekünk is jusson egy kis idő a1 meggondolásra.