Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-28 / 22. szám

helyes és jó: nem lehet tőle félteni a' szabadsá­got, mert a' jó roszat nem szül; ha helytelen éí rosz: akkor magában elenyészik. Különben ne méltóztassék hinni, hogy talár önjegyzetei miatt maradt el közelebbi m. gyűlé­sünkön e' vélemény vitatás alá vétele. Nem, en­nek oka politicai egünkön feltűnt gyökeres át­alakulás, és abból egyházunkra is szükségkép elkövetkező változások alapos reménye volt. Még egyszer tehát: elő az új véleménynyel: nincs kétségem, hogy az fog győzni, a1 mi jobb. Isten Önnel! Hát az a' névtelen, a1 ki Prot. Egyh. és Iskolai Lap 18. sz. 568—574. hasábig adagokban osztja a' világosságot, mit akar ? Kérem nevetlen urat, vigyázzon, hogy adagaival valahogy rágásokat ne csináljon. Szeretném látni önnek világosság­adagait szorító edényeit, vájjon hány kell belőle a' teljes gyógyulásra ? Én felnyitám szemeimet, hogy lássam az új világosságot: de sehol nem láthattam. Ne bántsa ön, kérem, azt az okos, be­csületes , derék, e' mellett jót akaró embert N. Sámuelt. Mert igaz, hogy a' gradualis promotiot ö indítványozta, de annak ideája se nem ma, 's ö nála született, sem arra a' véleményt nem ö készítette. 'S nincs-e meg ebben az ön által ki­kiáltott nagy postulatum , 's talán több is? — De épen e' postulatum lélekismeretes teljesítése, gradualis promotio nélkül, aligha lehetetlen nem lészen. Tessék csak róla gondolkozni. Sz. J. GYŰLÉSEK. A' helvéthitvallásu tiszántúli egyházkerület 1848, május 18-án több napjain tartatott köz­gyűlése. Megnyitotta azt b. Vay Miklós gondnok úr a'következő beszéddel: „Tisztelt gyülekezet! engedjék uraim, abból eredő tiszta hazafiörö­memet nyilványíthatnoin, miszerint csakhamar bevégzett országgyűlésünk után illy jeles szám­mal lehet önöket együtttisztelhetni szerencsém. Aligha van, csak egy lapja is, honunk száza­dos évkönyvének, mellynek a' multat ábrázoló sürü sorai több, fontosabb 's bármelly érdekek­re is mélyebben ható eseményeket foglalnának magokban, mint leszen egykor az, mellyre a' legközelebb hozott törvények születésének jegy­zendi fel az idő, minden eddigi viszonainkat új­ból alakított történetét. Közvetve 's közvetlenül érdekeltetünk mi is, e' honnak mindkét felekezeten levő evangelicus polgárai, ezen alkotmányos létünknek 's vallás­szabadságunknak űj életet kölcsönözött törvény­czikkek által, 's tisztünknek hiszem azért, ré­szünkről is, összetett vállakkal segíteni elő azok tökéletes és valóságos életbeléptetését. Ezzel pedig nemcsak abeli közös kötelessé­günk teljesítését értem, mellyel a' közállomány , 's összes polgártársaink irányában egyenkint *g egyénileg tartozunk, hanem azon meggyőződé­semet szándékozom kifejezni, melly szerint érin­tett új törvényeink teljes foganatosítását illető­leg, összes mindkét prot. hitfelekezetünk erélyes eszélyes és tapintatos eljárásától, vélek sokakat. , vélem nevezetesen mind azt feltételeztetni mit az j utósó törvényhozás jóakarata 's bölcsesége , az egyházi 's főleg az összes iskolai ügyekre néz­ve tüze ki felelős kormányunk jövő országgyű­lésig bevégzendö egyik teendöjeül. A' minthogy az ezek feletti előleges tanács­kozás eszmecsere 's vélemények szóval és sajtó utjáni nyilvánítása lenne fogalmam szerint most közelebbről egyik legsürgetösb feladata az evan­gelicus hitfelekezeteknek: másik, az pedig egy­szersmindi vizsgálás alá vétele mindeddig füg­getlenül rendezett egyházi és iskolai belszerke­zetünknek 's önállólag gyakorlott igazgatási for­máinknak, ezeknek az utósó időkben kifejlett kö­rülményekhez legjobb belátásunk szerinti idomí­tása, a' kor sokban hirtelen megváltozott igé­nyeihezi alkalmazása 's a1 körülöttünk történ­tekkeli összhangzásba hozatala. Jól tudom, uraim, hogy mind ezeket rögtö­nözni nem lehet: érzem azt is, hogy sikeresíté­sök nem áll egyes egyházkerületek hatalmában, nem mellőzi az sem figyelmemet, mikint a' test­vér Erdélyhon vélünki reménylett egyesülése nagy tényező leend teendőink irányában, de ugy hiszem még is, hogy annak, miszerint megkezd­jük a' dolgot, megkísértsük azt részleteiben, itt már ideje, 's ez vala oka, miért önöket., uraim! ! a' mai napra egybehívni bátorkodám. j Ha tehát megnyugosznak önök benne, olvas­suk fel mindenek előtt a' folyó évi XX. t. czik­ket 's utána az illető minister ezen alapuló 's egy­házkerületünkhöz intézett levelét, és ugy vitas­suk majd meg az ezek fonalán felmerülendő tár­gyakat 's kérdéseket. A' gyűlés egyéb tárgyait mellőzve, itt csak néhány jegyzőkönyvi pontot közlünk, mellyek itt következnek: 145. szám. Mind ezeknek előre bocsátása után, elsőben is a' ministeri körlevél azon pontjára szorítkozva, melly szerint a1 Budapesten folyó évi augustus 1-sö napján tartandó értekezletre, az összes protestáns felekezet megbízottjai által leendő megjelenésre hivatik meg. Közgyűlésünk annak általánosan elörebocsá­tott nyilvánítása mellett, hogy a' jelen átalakult korszakban közönségesen elterjedett, 's mintegy a' népek benső érzelmeiben élő véleménynek erejétől áthatva, mulhatlanul szükségesnek ta­lálja, 's azt ezennel ki is mondja, hogy egyház­kormányzatunknak , melly a1 protestantismust sajátságosan jellemző elvek szerint eleitől fogva ugyan képviseleti, de az eddigi körülményeknél 22* X-s

Next

/
Oldalképek
Tartalom