Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-28 / 22. szám

helyes és jó: nem lehet tőle félteni a' szabadságot, mert a' jó roszat nem szül; ha helytelen éí rosz: akkor magában elenyészik. Különben ne méltóztassék hinni, hogy talár önjegyzetei miatt maradt el közelebbi m. gyűlésünkön e' vélemény vitatás alá vétele. Nem, ennek oka politicai egünkön feltűnt gyökeres átalakulás, és abból egyházunkra is szükségkép elkövetkező változások alapos reménye volt. Még egyszer tehát: elő az új véleménynyel: nincs kétségem, hogy az fog győzni, a1

mi jobb. Isten Önnel! Hát az a' névtelen, a1

ki Prot. Egyh. és Iskolai Lap 18. sz. 568—574. hasábig adagokban osztja a' világosságot, mit akar ? Kérem nevetlen urat, vigyázzon, hogy adagaival valahogy rágásokat ne csináljon. Szeretném látni önnek világosságadagait szorító edényeit, vájjon hány kell belőle a' teljes gyógyulásra ? Én felnyitám szemeimet, hogy lássam az új világosságot: de sehol nem láthattam. Ne bántsa ön, kérem, azt az okos, becsületes , derék, e' mellett jót akaró embert N. Sámuelt. Mert igaz, hogy a' gradualis promotiot ö indítványozta, de annak ideája se nem ma, 's ö nála született, sem arra a' véleményt nem ö készítette. 'S nincs-e meg ebben az ön által kikiáltott nagy postulatum , 's talán több is? — De épen e' postulatum lélekismeretes teljesítése, gradualis promotio nélkül, aligha lehetetlen nem lészen. Tessék csak róla gondolkozni. Sz. J. GYŰLÉSEK. A' helvéthitvallásu tiszántúli egyházkerület 1848, május 18-án több napjain tartatott közgyűlése. Megnyitotta azt b. Vay Miklós gondnok úr a'következő beszéddel: „Tisztelt gyülekezet! engedjék uraim, abból eredő tiszta hazafiörömemet nyilványíthatnoin, miszerint csakhamar bevégzett országgyűlésünk után illy jeles számmal lehet önöket együtttisztelhetni szerencsém. Aligha van, csak egy lapja is, honunk százados évkönyvének, mellynek a' multat ábrázoló sürü sorai több, fontosabb 's bármelly érdekekre is mélyebben ható eseményeket foglalnának magokban, mint leszen egykor az, mellyre a' legközelebb hozott törvények születésének jegyzendi fel az idő, minden eddigi viszonainkat újból alakított történetét. Közvetve 's közvetlenül érdekeltetünk mi is, e' honnak mindkét felekezeten levő evangelicus polgárai, ezen alkotmányos létünknek 's vallásszabadságunknak űj életet kölcsönözött törvényczikkek által, 's tisztünknek hiszem azért, részünkről is, összetett vállakkal segíteni elő azok tökéletes és valóságos életbeléptetését. Ezzel pedig nemcsak abeli közös kötelességünk teljesítését értem, mellyel a' közállomány , 's összes polgártársaink irányában egyenkint *g egyénileg tartozunk, hanem azon meggyőződésemet szándékozom kifejezni, melly szerint érintett új törvényeink teljes foganatosítását illetőleg, összes mindkét prot. hitfelekezetünk erélyes eszélyes és tapintatos eljárásától, vélek sokakat. , vélem nevezetesen mind azt feltételeztetni mit az j utósó törvényhozás jóakarata 's bölcsesége , az egyházi 's főleg az összes iskolai ügyekre nézve tüze ki felelős kormányunk jövő országgyűlésig bevégzendö egyik teendöjeül. A' minthogy az ezek feletti előleges tanácskozás eszmecsere 's vélemények szóval és sajtó utjáni nyilvánítása lenne fogalmam szerint most közelebbről egyik legsürgetösb feladata az evangelicus hitfelekezeteknek: másik, az pedig egyszersmindi vizsgálás alá vétele mindeddig függetlenül rendezett egyházi és iskolai belszerkezetünknek 's önállólag gyakorlott igazgatási formáinknak, ezeknek az utósó időkben kifejlett körülményekhez legjobb belátásunk szerinti idomítása, a' kor sokban hirtelen megváltozott igényeihezi alkalmazása 's a1

körülöttünk történtekkeli összhangzásba hozatala. Jól tudom, uraim, hogy mind ezeket rögtönözni nem lehet: érzem azt is, hogy sikeresítésök nem áll egyes egyházkerületek hatalmában, nem mellőzi az sem figyelmemet, mikint a' testvér Erdélyhon vélünki reménylett egyesülése nagy tényező leend teendőink irányában, de ugy hiszem még is, hogy annak, miszerint megkezdjük a' dolgot, megkísértsük azt részleteiben, itt már ideje, 's ez vala oka, miért önöket., uraim! ! a' mai napra egybehívni bátorkodám. j Ha tehát megnyugosznak önök benne, olvassuk fel mindenek előtt a' folyó évi XX. t. czikket 's utána az illető minister ezen alapuló 's egyházkerületünkhöz intézett levelét, és ugy vitassuk majd meg az ezek fonalán felmerülendő tárgyakat 's kérdéseket. A' gyűlés egyéb tárgyait mellőzve, itt csak néhány jegyzőkönyvi pontot közlünk, mellyek itt következnek: 145. szám. Mind ezeknek előre bocsátása után, elsőben is a' ministeri körlevél azon pontjára szorítkozva, melly szerint a1

Budapesten folyó évi augustus 1-sö napján tartandó értekezletre, az összes protestáns felekezet megbízottjai által leendő megjelenésre hivatik meg. Közgyűlésünk annak általánosan elörebocsátott nyilvánítása mellett, hogy a' jelen átalakult korszakban közönségesen elterjedett, 's mintegy a' népek benső érzelmeiben élő véleménynek erejétől áthatva, mulhatlanul szükségesnek találja, 's azt ezennel ki is mondja, hogy egyházkormányzatunknak , melly a1

protestantismust sajátságosan jellemző elvek szerint eleitől fogva ugyan képviseleti, de az eddigi körülményeknél 22* X-s