Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

lag az egyház története. Az erkölcsiség az isko­lábai első lépéstől fogva futja át a' tantárgyakat, az Istenre irányzott viszonynyal pedig a' bibliai történetekkel kezdetik meg az,'s folytatlatik, és ennek igy kell lenni, szóval: népiskolában minél több legyen az erkölcsiség, és minél kevesebb a' hit, mert a' hit bölcsészeti fölfogást föltételez, mi végetlen távolra van a' népiskoláktól. 2) A' szemlélés és beszédgyakorlatok egészen gondolkodástani tanulmányokká emelkednek; illy czélból a) Az értelmes olvastatás folytaltatik, de gya­koroltatik a' szép és Ízléses is. b) Közhasznú munkák iratnak, millyenek a' levelezések, nyugtatványok 'stb. 's ezek közt a' körmondatok alkotása kiemeltetik. c) A' hazai nyelvtan az irás és olvasással pár­huzomban halad's főleg a' helyes irás szabályait alkalmazza. d) Az emlékező erő izlés tekintetéből egy ol­dalról népköltemények betanulásában gyarolta­tik, más oldalról a' tudományok szabad elbeszé­lésében és gyakorlati alkalmazásai fölmondásá­ban. E' végett 3) Az előző osztály földrajza a' haza állam­rajzának rövid vázlatává változik, mert a' népet az álladalmi új alakulásokkal folytonosan meg kell ismertetni. 4) A' történettan jogtanná emelkedik. A' népet ezen élettudománynyal megkell ismertetni, de csak körülményszerüleg, hogy saját lábán jár­jon, 's ne legyen örökké ügyvédi gyámság alatt. • 5) A' természettan a' vegytan azon szemel­vényeivé változik, mellyek a' házi, kézinü- és gazdaságtanban elöjönek. 6) A' természetrajz gyakorlati kézmű kijelel— ten gazdaságtanná válik, melly tan a' gyakorlati népiskolák fötanulmánya. 7) A' számtan a' töredékekkeli bánást alkal­mazza a' számtan előző fokaival együtt az élet különböző viszonyaira. 8) A' téralaktan a' legközönségesebb tömeg­estek mérését tanítja, valamint a' rajzolás ele­meivel a' legközönségesebb házi eszközök és minták rajzolására terjeszkedik ki. 9) Az énekléstanítás az előző fokokat a' hang­erönytannal együtt alkalmazza szent és világi énekekre. 10) A' sajátlagos tea'gyakorlat egy oldalról katonai gyakorlatokban határoztatik, más oldal­ról gazdaságtani gyakorlatokban, mi végre min­den iskola mellett egy gazdasági kert legyen. 12. §.^4' népiskolai tanulmányok tanmódszere. (Folytalik.) Warga János. Pesti prot. tanodák. F. hó 9-kén meglátogatá a' közoktatás és cul­tusminister b. Eötvös József, Szönyi Pál tanács­nok kíséretében, a' mi helybeli tanodánkat. Elő­ször is az igazgató tanosztályába, u. m. a' szó­nokköltészibe lépett és miután itt a'tanulók köz­padjain ülve, a' köztanítást — akkor épen Cicero Archias beszédje fordítását—'mintegy óranegye­dig figyelemmel kihallgatá és a' tanításnak imá­vali végezte után az igazgató által rövid, de az intézetnek és ezen osztály tanulóinak e1 látoga­tásom örömét rögtönzött szóval kifejezve meg­hallgatta volna — mire a' szeretett minister úr lelkesen válaszolni méltóztatott — bejárta, az igazgatótól kisérve valamennyi többi osztályt. Az első elemiben a' íigyermekeknél a' tanítót, Balassovits Lajost, épen az alaktannak tábláni mutogatása és magyarázgatásánál érve, mit mi­nister úr különös figyelemmel kisérni látszott; a' második elemiben Stuhlmüller Sámuelnél ugyan e' tárgyat találva; az első és második gramma­tika és polgáriban Melczer Lajosnál ezen órában épen a' latin nyelvet; hasonlóan Kanya Pálnál a'harmadik és negyedik grammat. és polgári tan­osztályban. A' kisebb lyánkáknál Wagner István tanítónál volt földkép melletti földleírás és az igazgató kértére meghallgatá minister úr a' han­goztatási olvasásmódot, az öt éven felüli egé­szen 7 éves leánygyermekeknél. Ez különösen látszék öt érdekelni és méltán, mert ebben fek­szik a' könnyebb, biztosabb és gyorsabb olva­sástanulásnak kulcsa, és így magának az olva­sásnak, a1 sajtó élvezetének — a'mire most leg­is legnagyobb szükségünk van, szükségünk t. i. arra, hogy minden ember e' hazában, minden gyermek olvasni tudjon, mert a' ki azt nem tud­ja, nem él, nem lehel az a' haza szellemével, az gépieien csak menetik, csak vitetik. Olvasás és irás teszik most a'mennyországnak kulcsait, és ezek a' tanító kezében vannak, így szól egy kor­szerű iró. — Minister úr azután megtekinté a' felsőbb leányosztályt is, hol Dierner Endre mű­ködik. Itt az életbe vágó irálygyakorlatnál lepte meg a' növendékeket, mi felett hasonlóképen elégültét nyilvánítá. Ezen meglepő látogatáson lehetetlen nem örül­nie minden tanítónak, minden növendéknek, min­den szülének, de egyszersmind minden jó haza­finak. Ugyanis, mit a' minister úr illy tette által egy intézet iránt tanúsított, azt a' haza minden intézetei iránt is tanusitá ez egyben. És hogy még tanúsítani fogja, azt épen ezen egy látoga­tása által reménylenünk engedi. 0 nekünk a' ta­noda terén legfőbb felügyelőnk; adja az ég, hogy mind bejárhassa, vagy legalább bejárathassa az intézeteket, hogy mindenütt olly nyilt és őszinte kebelnek örömével fogadtassék,mint nálunk. Fel­jön immár a' te napod is szegény elhagyatott és homályban a' világosságért működő tanító!—A' szónokköltészi növendékek e' látogatásnak em­lékére — mit egyéb kitünö hazafiakkal is már ré­gebben tőnek — a' minister úr arczképével tan­termük falát diszítendik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom