Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

dön a' növendékek a' természet, ember és istenvagy erkölcsi világ tárgyait minőségileg szemlélik, és beszélnek azok fölött: ugyanakkor vagy csak hamar azután íigyelmeztetni kell őket a' tárgyak mennyiségi szemléltetésére is, pedig először azon helyi külön nemű tárgyakon, majd azon nemüeken 's mindig tartalmason. A' számolás kétszeresen képezi a' lelket, a' mennyiben a' növendék tartalmasan számolván a1

tárgyakat, azoknak már szemlélt minőségei is mindenkor megfordulnak elméjében. Ezért olly nevezetes lélekképzö a' számtanítás, 's a' Pestalozzi három triása közöl ez a' második, 3-or Miután a' növendékek a' tárgyakat minőségileg és mennyiségileg is szemlélték: azok képei erösebben megmaradnak elméjökben, és ezeket, a' lélek öntevékenységére irányzólag, a' képeknek megfelelő alak által is ki kell fejezni. Ex a' téralaktan, a' Pestalozzi triása közöl a' harmadik tantárgy. A' téralaktan szemléltetési tanmódszere nemcsak azt föltételezi, hogy az alakok mindig közvetlen tárgyakon szemléltessenek 's azokról rajzoltassanak le ; hanem főleg alkalmazásilag taníltassék az a' különböző terményeken és készítményeken. A' termények közöl főleg a' jegecz alakok és térmértani minták alkalmasok arra, hogy a' téralaktan által a' lelket képezzék. A* gyermekiskola több tantárgyai kisebb 's nagyobb módosulással az érintett három fötantárgyra vitetnek, 's azok itt e' három fötantárgynak alárendelt szerepet visznek, illyenek: 4-er A' betüalakok megismertetése, azok hangoztatása, a' hangok összekötése vagy szótagok és szavak olvasása vagy az olvasás eleme. 5-ör Az olvasás elemét is elősegíti a' téralaktan, a' mennyiben az olvasástanítás a' betűk rajzolásával köttetik össze. Azonban a' rajztanítás a' betüalakok rajzolásán kivül a' legközönségesebb és közvetlen tárgyak rajzolására is kiterjeszkedjék. Mindenki tudja, mennyire hajlók erre a' gyermekek. 6-or A' belük rajzolása, egyszersmind azok irása is. A' nyomott betűk rajzolásától az irott betűk rajzolása eltér, 's ezt a' nyomott betűk megkülönböztetése után a' sajátlagos irásra irányzólag meg kell kezdeni, ugy hogy a' menynyire halad az olvasás, azzal párhuzomban menjen az irás ts. 7-er Az előszámlált tantárgyak koronája a' nyelvtan, melly itt annyiban határoztatik, hogy a'növendék mind azoknak, mellyeket szemlélt és hallott, szóval: érzéklett, ügyes elbeszélésében gyakoroltassák. 8-or Az énekléstanítás a' kisgyermekek kedélyének megfelelő darabok hangszer melletti betanításában határozlassék, szem előtt tartván az erkölcsi irány mellett a' világi vagy életirányt tó 9-er Czélszerü játékok nemcsak mint testidomító eszközök használtassanak, hanem mint lélekképzök, és munka 's foglalatossághoz szoktatok. Ezért a' kis gyermekeket már korán kell életkoruknak és erejöknek megfelelő munkával elfoglalni. Testgyakorlati eszközök nélkül egy népiskola se legyen, annyival inkább a' kis gyermekek iskolája, mellyek a1

mellett, hogy testet idomítok 's lelket képezők, egyszersmind a' kis gyermekeket az iskolához édesítők is. 2. §. A1

kisgyermek-iskolák tantárgyainak tanmódszere. A' tantárgy magában merevény anyag; minden attól függ, mimódon dolgoztassék az ugy föl, hogy a' növendék lelkét fejtse, erősítse és végre önmunkásságra emelje. A' tanmódnak három lépcsőzete van, mellyen a' tananyagot földolgozni kell, ez a' tárgy szemléltetése, fölelemezése vagy részeinek, sajátságainak megkülönböztetése, végre az egésznek folytonos és helyes elbeszélése. A' tanmód ezen lépcsőzete a' növendéknél a' szemlélő vagy vizsgáló, figyelmező és beszédtehetséget fejti ki. Ha valahol használtalik ezen szemléltetési és elbeszélési tanmód, használtassék az a' kisgyermek-iskolában, hol, mint elemi képzintézetben fő a' lélek ezen elemi tehetségének kiművelése. Ezért itt semmit más módon tanítani nem szabad, mint mutogatás és elbeszélés 's utánbeszéltetés által, még a' szivképzö történecskék is olly élénken és ügyesen beszéltessenek el a' tanító által, hogy azokat a' gyermekek magok elébe képzeljék, söt mindig körükből vagy a' jelen körülményből legyenek azok merítvék; az a' tanítás, melly az elemiekben távol és messze tárgyakat keres 's hord növendékei elébe, egy a1

legviszásabb tanítások közöl, 's vétség a' tanmód ellen. Még az erkölcsi mondatokat és emlékverseket se/h szabad más módon megkönyvnélkülöztetni, csak ugy, ha előbb az emlékversre vonatkozó történetet rajzolt a' tanító, 's erre alkalmazza az emlékverseket. Illy tartalmasan kell az emlékező erőt is gyakorolni, másként a' kis növendék kis géppé idomíttatik át. Általában megjegyzendő, hogy az egész népiskolának is nem annyira az a' czélja, hogy a' növendéknek anyagi ismeretet adjon, hanem hogy a' lelket alakilag képezze vagy fogékonynyá tegye, fejtse és erősítse; annyival inkább föladata ez a' kisgyermekiskoláknak. Ezért a' fentebb kimondott szemléltetési és elbeszélési tanmód mellett a' tantárgy mennyiségére nézve azt tartsa szemelött, hogy nem annyira sok tárgyat hordjon növendékei elébe, mint inkább kevesebbet, de azokat minél több oldalról dolgoztassa föl. Ez az anyagi tanulmányoknál a' tanmenet fokaira vezet; de a' kisgyermekiskolában, hol sajátlag tanulmány nincs, ezen fokokat ki nem jelelhetjük, hanem annyit mondunk, hogy a' fentebb említett tantárgyak addig vitessenek