Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

lyukban tartatik, mellyben a' gyermekek is ugy ülnek, mintha tömlöczbe lennének zárva; mert a' szegény nép eddigelé mindenre adózott, csak saját szellemi tökélyesítésére nem. De találtam illy leverő körülmények közt egy örvendetest is. Láttam két uj könyvet az ablak fölötti pol­czon, leveszem 's látom, hogy kézi ABC.-ém új kiadása; kérdém : hol vette ezeket tanitó ur ? feleié: T.Ragályi Ferdinánd ur adott minden taní­tónak kettötkettöt, azért, hogy azt a' szegény sor­sú gyermekek közt ossza ki. Ez nekem igen jóle­sett, nem azért, mert munkám; hanem hogy a'Ra­gályi-család egy sarjadéka teljesíti azt, melly csa­ládhoz igen sokunkat az egyházi és iskolai vi­szony kegyelettel köt. A1 Mátra közöli kijövete­lem épen szombat napon történt; itt, sz. Marján, Verpeléten,két Döbrőn 's másutt az ünnepélye­sen öltözött népet mind az utczán részint ácso­rogva, részint kártyázva találtam, 's kérdem: mit ünnepelnek? feleltek: a' szabadságot. Minden szombaton megünneplendik ezután? feleltek: igen is. Én ennek örültem egy oldalról; mert a' nép méltányolja 1848. 15. mártiusát, bár nem szombatra esik; de más oldalról megütköztem, mert ha a' nép minden hétből két napot ünnepel meg,—e' mellett mert. ezek r.cathoücusok, eddigi ünnepeik is megmaradnak: ugy igen sok munkás vonatik el a' nemzeti erő kifejtésétől, 's a' nép ma­gának és az álladalomnak rettentő nagy holt tö­kepénz lesz, ha mellőzhetnek is azt, hogy az illy ünnepnapok erkölcstelen élvezet közt is szoktak ellölletni. Jász-Apátiba épen harangozás­kor érkeztem, nőm és három gyermekemmel siettem a' templomba, mert én olly néppel 's olly egyházban szoktam útban Istenemet imádni melly közt és melly helyen vagyok, igy nevelem gyer­mekeimet is. Itt az egyházat kivül 's belül nagy­szerűnek találtam, tömve volt köznéppel, az egy­házi tanítás, a' fehérvasárnaphoz alkalmazva elég czélszerü, de a' nép hit és gondolkodás dolgában igen önállástalanul van vezetve; az egyházi ta­nítás ugy volt intézve, hogy az a' nép vallás tárgyában sem maga hisz, sem maga gondolko­zik. Több illy adatokkal is szolgálhatnék utazá­somból , de elég legyen ez, értekezésemtől kité­röleg, arra szolgálandó, mennyi sok sürgetős te­endői vannak a' nevelési ministeriumnak mesz­szebb tájakon is, 's mennyire szükséges lenne évenkint egy nevelési tanácsnok utaztatása ! Most térek értekezésem részletességeire, mellyek közt első helyen állnak. Á kis gyermekiskolák vagy óvodák. 1. A' kis gyermekiskolák tantárgyai. A' kis gyermekiskolák föladata, miként fen­tebb is emiitök: az erkölcsiség meggyökerez­tetése, a1 testi épség fentartása, rend, munka és foglalatossághozi kora szoktatás, és elemi érte­lemfejtés. Ezen föladat a' kövelkezö testi és lel­ki erőket fejtő tárgyak által éretik el: 1-ör Átalánvéve minden, a' gyermek elébe akadó tárgyak szemléltetése által. Nincs szük­ségesebb, mint a1 kis gyermeket minden elébe akadó tárgyra figyelmeztetni, hogy látásérzéke elöl semmi tárgy ne háruljon el a' nélkül, hogy azt minden oldalról meg nem vizsgálta volna; ellenben nincs nagyobb elhanyagolása a' lélek— fejtésnek, mintha a gyermek csak megpillant va­lamelly tárgyat, de arra nem figyelmeztetik, azt nem elemezi föl, hanem egyszere beszél. Ezen szemléleti tehetséget részletesen fejteni kell a' természet, ember, és istenvilágra irányzólag, jelesül: a) A' természetvilágra vive szemleljék a* környező testeket, ezek részeit,szinét, alakját, sa­játságait 's rendeltetésöket. Erre a' természet­rajzból az állat-növény-és ásványország köz­vetlen tárgyai elég anyagot szolgáltatnak, vala­mint az embervilág készítményei is, 's a' termé­szet változékony jelenetei. És épen ez által tétetik le eleme az elönépiskolában a' gyakorlati termé­izctr ijz- és természettannak; mert ha eddig fe­lt dlüíis, de ezután ne feledjük, hogy az iskola az élettől meszsze ne álljon, valamint azt se, hogy ha eddig tanmódszerütlenül kezdtük meg gyerme­keknek a' tanulmányokat,ezután ne ugorjunk egy­szerre a' tudományba, hanem a' magasabb fokot mindig az alsóbb által készítsük elő. b) Az embervilágra vive, szemléljék az em­beri lakokat, ezek helyezetét, környékét, azok­ban , és ezeken a' természeti jeleneteket a' különböző életkorú életviszonvu embereket. Ez által a' növendékek a' földrajz és törté­nettanra készíttetnek elő a' mellett, hogy a' kü­lönböző emberviszonyokból erkölcsi tanúságot húzván le, az erkölcsi világgal is közvetlen kez­denek megismerkedni, a' mi pedig fökellék a' kisgyermekiskolákban. c) Az istenvilágra vagy a1 vallás erkölcsi­ségre irányzólag határozottan szemléljenek a* gyermekek olly égyeneket, kik iránt könyör és szánalom ébred szivökben, magokra visszaha­tólag pedig hála Isten iránt, ki őket mások fö­lött, kijelelten a' bénák fölött, ép testtel megáldá. Hasonlóan tartalmas példák és viszonyok szem­léltetése után alapíttassák meg a' szeretet, hála és bizalom, ez az erkölcsi szent háromság, a' szü­lék iránt,valamint becsület,tisztelet és méltányos­ság minden ember irányában erkölcsi elbeszélések, mondatok és emlékversekben. Ez az eleme a' vallás tannak; mit ha nem igy és nem illy korán kezdünk meg, a' vallásos erkölcsiség, ez a' leg­főbb kelléke a' nevelésnek, veszve van, és ezt valamennyi vallástani könyv van a' világon, sem állítja helyre. A1 természet, ember, és istenvi­lág ezen szemlélése teszi a' nagy Pestalozzi há­rom triása közöl is az elsőt. 2-or Más tárgy, melly által az előiskola nö­vendékeinek lelkét fejteni kell, a' számolás. Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom