Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-05-21 / 21. szám
lyukban tartatik, mellyben a' gyermekek is ugy ülnek, mintha tömlöczbe lennének zárva; mert a' szegény nép eddigelé mindenre adózott, csak saját szellemi tökélyesítésére nem. De találtam illy leverő körülmények közt egy örvendetest is. Láttam két uj könyvet az ablak fölötti polczon, leveszem 's látom, hogy kézi ABC.-ém új kiadása; kérdém : hol vette ezeket tanitó ur ? feleié: T.Ragályi Ferdinánd ur adott minden tanítónak kettötkettöt, azért, hogy azt a' szegény sorsú gyermekek közt ossza ki. Ez nekem igen jólesett, nem azért, mert munkám; hanem hogy a'Ragályi-család egy sarjadéka teljesíti azt, melly családhoz igen sokunkat az egyházi és iskolai viszony kegyelettel köt. A1 Mátra közöli kijövetelem épen szombat napon történt; itt, sz. Marján, Verpeléten,két Döbrőn 's másutt az ünnepélyesen öltözött népet mind az utczán részint ácsorogva, részint kártyázva találtam, 's kérdem: mit ünnepelnek? feleltek: a' szabadságot. Minden szombaton megünneplendik ezután? feleltek: igen is. Én ennek örültem egy oldalról; mert a' nép méltányolja 1848. 15. mártiusát, bár nem szombatra esik; de más oldalról megütköztem, mert ha a' nép minden hétből két napot ünnepel meg,—e' mellett mert. ezek r.cathoücusok, eddigi ünnepeik is megmaradnak: ugy igen sok munkás vonatik el a' nemzeti erő kifejtésétől, 's a' nép magának és az álladalomnak rettentő nagy holt tökepénz lesz, ha mellőzhetnek is azt, hogy az illy ünnepnapok erkölcstelen élvezet közt is szoktak ellölletni. Jász-Apátiba épen harangozáskor érkeztem, nőm és három gyermekemmel siettem a' templomba, mert én olly néppel 's olly egyházban szoktam útban Istenemet imádni melly közt és melly helyen vagyok, igy nevelem gyermekeimet is. Itt az egyházat kivül 's belül nagyszerűnek találtam, tömve volt köznéppel, az egyházi tanítás, a' fehérvasárnaphoz alkalmazva elég czélszerü, de a' nép hit és gondolkodás dolgában igen önállástalanul van vezetve; az egyházi tanítás ugy volt intézve, hogy az a' nép vallás tárgyában sem maga hisz, sem maga gondolkozik. Több illy adatokkal is szolgálhatnék utazásomból , de elég legyen ez, értekezésemtől kitéröleg, arra szolgálandó, mennyi sok sürgetős teendői vannak a' nevelési ministeriumnak meszszebb tájakon is, 's mennyire szükséges lenne évenkint egy nevelési tanácsnok utaztatása ! Most térek értekezésem részletességeire, mellyek közt első helyen állnak. Á kis gyermekiskolák vagy óvodák. 1. A' kis gyermekiskolák tantárgyai. A' kis gyermekiskolák föladata, miként fentebb is emiitök: az erkölcsiség meggyökereztetése, a1 testi épség fentartása, rend, munka és foglalatossághozi kora szoktatás, és elemi értelemfejtés. Ezen föladat a' kövelkezö testi és lelki erőket fejtő tárgyak által éretik el: 1-ör Átalánvéve minden, a' gyermek elébe akadó tárgyak szemléltetése által. Nincs szükségesebb, mint a1 kis gyermeket minden elébe akadó tárgyra figyelmeztetni, hogy látásérzéke elöl semmi tárgy ne háruljon el a' nélkül, hogy azt minden oldalról meg nem vizsgálta volna; ellenben nincs nagyobb elhanyagolása a' lélek— fejtésnek, mintha a gyermek csak megpillant valamelly tárgyat, de arra nem figyelmeztetik, azt nem elemezi föl, hanem egyszere beszél. Ezen szemléleti tehetséget részletesen fejteni kell a' természet, ember, és istenvilágra irányzólag, jelesül: a) A' természetvilágra vive szemleljék a* környező testeket, ezek részeit,szinét, alakját, sajátságait 's rendeltetésöket. Erre a' természetrajzból az állat-növény-és ásványország közvetlen tárgyai elég anyagot szolgáltatnak, valamint az embervilág készítményei is, 's a' természet változékony jelenetei. És épen ez által tétetik le eleme az elönépiskolában a' gyakorlati terméizctr ijz- és természettannak; mert ha eddig felt dlüíis, de ezután ne feledjük, hogy az iskola az élettől meszsze ne álljon, valamint azt se, hogy ha eddig tanmódszerütlenül kezdtük meg gyermekeknek a' tanulmányokat,ezután ne ugorjunk egyszerre a' tudományba, hanem a' magasabb fokot mindig az alsóbb által készítsük elő. b) Az embervilágra vive, szemléljék az emberi lakokat, ezek helyezetét, környékét, azokban , és ezeken a' természeti jeleneteket a' különböző életkorú életviszonvu embereket. Ez által a' növendékek a' földrajz és történettanra készíttetnek elő a' mellett, hogy a' különböző emberviszonyokból erkölcsi tanúságot húzván le, az erkölcsi világgal is közvetlen kezdenek megismerkedni, a' mi pedig fökellék a' kisgyermekiskolákban. c) Az istenvilágra vagy a1 vallás erkölcsiségre irányzólag határozottan szemléljenek a* gyermekek olly égyeneket, kik iránt könyör és szánalom ébred szivökben, magokra visszahatólag pedig hála Isten iránt, ki őket mások fölött, kijelelten a' bénák fölött, ép testtel megáldá. Hasonlóan tartalmas példák és viszonyok szemléltetése után alapíttassák meg a' szeretet, hála és bizalom, ez az erkölcsi szent háromság, a' szülék iránt,valamint becsület,tisztelet és méltányosság minden ember irányában erkölcsi elbeszélések, mondatok és emlékversekben. Ez az eleme a' vallás tannak; mit ha nem igy és nem illy korán kezdünk meg, a' vallásos erkölcsiség, ez a' legfőbb kelléke a' nevelésnek, veszve van, és ezt valamennyi vallástani könyv van a' világon, sem állítja helyre. A1 természet, ember, és istenvilág ezen szemlélése teszi a' nagy Pestalozzi három triása közöl is az elsőt. 2-or Más tárgy, melly által az előiskola növendékeinek lelkét fejteni kell, a' számolás. Mi-