Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-21 / 21. szám

szét képzendi, annak alakítása módját alapvonalaiban rajzolni ezennel megkísértendem, kiterjesztvén figyelmemet különösen e' következő pontokra: 1) az oktatók kinevezése módjára, 2) tantárgyak rendjére, és végre 3) a1

vizsgálatokra. ÍJ Az oktatók kinevezésének módja. A' csődök pártolói e1

kinevezési módot egyetlennek hiszik, melly a' nyilvánosság garantiája mellett az egyesek fondorkodásit kizárja, és elejét veszi azon bajnak, melly a' mindenkori minister általi kinevezésnél elkerülhetetlen, a' pártszinezet bajának, mellyen a' tudománynak kétségkívül felül kell emelkednie. Mind a' mellett, ha más választásunk nem volna is, mint csak csőd vagy egyenes minister általi kinevezés között, még akkor is a' csőd ellen nyilatkoznánk, a' mennyiben annak káros hatása nem csak hazánkban — mert itt száz más okra is róható az eddig mutatkozott rosz siker — hanem a' szabad Francziaországban is tapasztaltatott. Mert azonkívül, hogy nevezetesb tudós illy iskola gyerekes pályázásba, mellyben a' pillanatnyi ügyesség könnyen a' legalaposabb avatottságon túltehet, ereszkedni nem fog; tudva levő az is, hogy a' hol csőd utáni kinevezések divatoznak, magok a1

birák is az egészet üres * formalitásnak nézik és rendesen a' kinevezendő előre ki van jelelve. Azonban mi a' nevezett kinevezési módokon kivül még egy harmadikat is tudunk, "és ha, a' mi kétséget nem szenved a' protestáns ember a1 népszabadságról. mellyet sok mostoha századodon keresztül küzdve és szenvedve megóvni tudott, most, midőn az egész nemzet szabaddá lett, lemondani nem akar, más módot választania nem lehet, nem szabad. Hogy e' módot kifejthessem, nagyobb feneket kell a' dolognak kerítenem. A1

törvényhozás a1

német egyetemek példájára rendkívüli oktatók alkalmazását engedményezte: az rendszer feladata lesz ezen engedményből mind azon hasznokat vonni, mellyek belőle bölcs intézkedés nyomán vonhatók. E' végett mindenek előtt a" törvény körülményesb körülírása szükséges, melly rövid alapvonalaiban ez volna: az istenészeti szakma (pl) áll: 1) rendes tanárokból , kiknek száma az alább kifejtendő tanrend nyomán legkönnyebben lesz meghatározható , 2) rendkívüli tanárokhói, kik részint helyettesítés, részint önálló előadások végett lesznek meghívandók, és végre 3) tanárjelöltek bői (privatdocensek) kiknek, hogy magokat leendő tanárokká kiképezhessék, a' tanítási pálya az egyetemen megnyittatik, de fizetést nem húznem is mulathatunk fel, de a1

tudomány mezéjen a' kézrelfoghatóság a' bizonyságok nem legfőbbje. Hol a' facul • tósoknak egy helyben központositása, mint a" német egyetemeken megtörtént, ott élénkebb tudományos élet uralkodik és az univcrsitás az ország magasb műveltségének gyúpontja. nak. Tanárjelöltképen pedig csak az léphessen föl, ki szigorú tudorvizsgálatban (examen pro facultate docendi) kitűnő tudományos képességét bebizonyította 's annak következtében az egyetem tanártestületébe bevétetett, bekebleztetett. Ha ezen intézkedés egyszer életbe léptetik, akkor e' következő kinevezési módot javasolnék a' prot. istenészeti facultás mindenkori kiegészítésére. Valahányszor istenészeti tanszék megürül, a' facultás kimerítő jelentést tesz föl a1

bekeblezett tanárjelöltekről és azt a' prot. egyházi felügyelőnek (vagy akármi néven nevezendő egyházi főnöknek) benyutja. Ez a' tanárkinevezési ügyet a facultás jelentésével együtt tudatja annak rende szerint az egyházakkal, kik aztán közgyűlésen , mellyben természetesen a facultás tanárai részt vesznek, részint a1

tanárjelöltek, részint a' rendkívüli tanárok és más jeles tudósok közöl kijelelnek hatot, 's e' hat kijelelt közöl választ a' minister egyet. Kinek e' kinevezési mód hosszasnak látszik, azt arra figyelmeztetjük, hogy nincs olly hoszszadalmas, keringő út, mellyet a' statusférfi szívesen ne követhetne , hahogy általa olly kényes dologban, mint millyen a' vallás , bárcsak rövid botrányt is elkerülhet. Ha férfiak, mint Strausz, a' nép daczára tanítnak, a' jó ugy sokkal többet veszt, mint a' mennyit a' tudomány nyer ; 's a' nép mindig igazában van, midőn bár tévedéseit is igazságokért, mellyek azokra megérve nem levén, üdvét elrabolják, felcserélni nem akarja, és olly igazságok terjesztőire legszentebbjét bízni vonakodik. A' mi valóságos igaz, annak elébb utóbb a1

tömeg is hódol, az szent erejével az emberiséget boldogítja. Egyébkint remélhetjük, hogy az első kinevezések után, mellyek a' ministerium eddigi lépesei után ítélve, a' prot. egyház küldötteiveli kölcsönös értekezés útján történendök, kevés évek múlva épen nem leszünk a' kijelelendő tudósoknak szűkében. A' mi a' munkakört illeti, a' rendes tanár mindig bizonyos meghatározott tantárgyra hivatik meg , fenmaradván azonban joga , hogy szakabeli tiszttársaival más tantárgyakban is versenyezhessen. Ha a' rendes tanár mellett a' rendkívüli tanárok és tanárjelölteknek adatik meg a' szabad versenyezhetés , illő, hogy azon szabadsággal a' rendes tanár is élhessen. Hogy pedig e' korlátlan szabadságból zavar ne támadjon, a' leczkerend az iskolaév elején, mielőtt közzé tétetik, megerősítés végett a' ministeriumnak benyújtandó. 2) A* tantárgyak. Semmi sem kártékonyabb hatású a' szellemi élet fejlődésére nézve, semmi sem lélekölőbb 's ennélfogva semmi nem inkább kerülendő a' leendő lelkésztől, mint azon gépies világnézet, melly