Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-04-30 / 18. szám
kalatos jogok, mellyek egyszer kiadatván kézből, soha visszaszerezhetők ne legyenek ?u Én nem tudom feltenni az uj kormányról azt, hogy mikor a' legnyájasabb Ígéreteket teszi, a' „Timeo Danaos et dona ferentes-t" kellene eszünkben tartani. Annyi bizonyos, hogy nem coordinált testületre befolyást nem is gyakorolhatni, és így attól függend minden, minő alakban nyujtandjuk át magunkat a' kormánynak a' coordinatióban. — Az aggodalomra egy részt azon okból nincs szükség, hogy a1 ministerium felelős, más részről szabad sajtó, a' mi által a' legkisebb jogcsonkítás könnyen az egész közönségnek juthatván tudtára, azonnal az egész testület fel is állhat jogaiért. Minden esetre jó volna tájékoznunk magunkat az iránt, miben lehetne megállapítani a' kormánynak befolyását a' protestáns egyházra hazánkban ugy, hogy autonomiánk kárt ne valljon. Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy lehetséges legtökéletesebb rendszer mégis csak emberi és így előbb utóbb elavulhatván, mindig kellő tért kell engedni a reformoknak. Nem akarom állítani, hogy egyházi belszerkezetünk a' legjobb , de semmi esetre sem mondható a' leíjroszabbnak, miután tudom, hogy a' poroszok és szászok igen kívánatosnak látták ezen szerkezetet saját hazájokra nézve , minthogy ott minden felülről jött, és magok a' hívek majdnem semmi befolyást sem gyakorolhattak saját lelki javuk ügyében, ellenben nálunk minden egyházban már maga a' lelkészválasztás is az összes gyülekezet bizodalmának kifolyása 'stb. E' részben szeretném, ha az állam odáig terjesztené befolyását, hogy először is minden gyülekezeteket lélekszám szerint összeiratván, meghatározná a' maximumot vagy minimumot, hány lélek igényel lelkészt. Akkor azután nem történnék többé olly visszaélés, hogy egy helyütt 6000 léleknek 3, másutt 18,000-nek csak 2 lelkész szolgálna. Tán némellyeknek ugy látszhatik, mintha miután magunktól foly ki a' coordinatio, a' lelkek ezek minimum vagy maximuma meghatározása nem az államot illetné; — meglehet. Én legalább nem egy könnyen hiszem, hogy ott, a' hol annyiféle anyagi érdekek jöendnek kérdés alá, az egyházak hajlandók volnának illy czélszerü reformoknak engedni. Már az egyes lelkész miképeni eljárása hivatalában nem függhetne a' statustól , hanem inkább a' protestantismus elvei és annak koronkinti át alakulás ától, fejlődésétől leend feltételezve. Még a' szabad skót egyház papjaira mink ne gondoljunk; mert ha magunk közt megállapítottuk a' „norma credendoruma -ot és a' fejlődést egyházunkban el nem nyomjuk, sőt ápoljuk és előmozdítjuk, nem lesz oltunk dissenterek módjára a1 statustól támogatott egyházakból kilépni. Fundatióinkat azután adjuk-e, nem-e ? az olly kérdés, mellyre igen sokféleképen lehetne válaszolni. Ha oda adnók, legalább nem teszem fel, hogy akkor egyes egyházak, valamint legújabban a' soproni 60,000 ft és mások másféle veszteségeknek volnának kitéve. Nekem azt súgta valaki, hogy jobb volna a' kezelést kezünkből ki nem eresztve csak a' jövedelmet adni fel évenkint a kormánynak, hogy azután az a' maga belátása szerint ott, hol vele beéri, felhasználja, hol pedig szükségeink fedezésére avval be nem éri, aránylag a' status jövedelméből pótolhassa. Győzzön a' mi jobb. Atyáink, kik a' sírban nyugosznak, bizonyosan nem bánandják, ha olly dicső átalakulás mellett, mint e' mostani, hol egy nemzet minden vérontás nélkül ujjá születik, az ország kincstárába jutván alapítványaik, a' czél csak ugy vagy még jobban éretnék el, mint annakelőtte. Másrészről oda adhatnók alapítványainkat a' következtetés miatt is, mellyet az ország ebből levonhatna, mert a' legtermészetszerübb volna az, hogy ezt mondaná kath. hitfeleinknek: íme a' protestánsok ide adták alapítmányaikat, adjátok ide ti is, hogy igazság történhessék mindnyájatoknak. Nagyobb baj leend az iskolákkal jönni tisztára, mint az egyházakkal. Ámbár a' körülmények ugy hozták magokkal, hogy a' fővárosban, mint a' forradalom gyülpontján, legelőször is az egyetem boldoguljon a' reformokban, mégis tagadhatatlan, hogy alulról kell az épület alapját megvetni, 's e' szerint legelőször is az elemi vagy népiskolákra fordítsuk figyelmünket. Részletekbe ezennel nem akarok bocsátkozni, mert könnyen találhatnék mondani ollyasmit, a'mi félreértésekre szolgáltathatna alkalmat : a' nevelés alaprajzának csak vázát akarom adni. A' népiskolák jó néptanítóképző intézetek (seminariuinok) nélkül soha sem fognak virágzásnak indulhatni. Jelenleg csak két illyennel bírunk Felsölön 's Nyíregyházán. Illyen kellene legalább 5 — 6, ha vallási értelemben is nem akar álom maradni az erdélylyeli egyesülés. Tagadhatatlan, hogy a' felsölöi minden tekintetben kielégítő intézet, mert az olly jorganice fejlődik ki magából a' népiskolából, hogy egyik a1 másik nélkül nem is képzelhető. Nagyon jó volna, ha a' nevelési ministerium kellő figyelmet fordítván ezen hazánkban már eddigelé szépen virágzó intézetre, ennek mintájára gondoskodnék a' többieknek felállításáról is. Tekintettel kellene lenni minden esetre arra, hogy ezen intézetek olly helyeken állítassanak fel, a' hol népes elemi iskolák is vannak, különben pedig maga a' tájék is testi gyakorlatra, úszásra, főképen pedig olly kerti 's mezei munkákra alkalmas volna, mellyek majdan a1 kiképezendő föld— mívelö és földmívelőné egykori életpályáját teendik; tehát nem királyi, hanem inkább népes mezővárosokban, úgymint: Nyíregyháza, Miskolcz, Szarvas 'stb.