Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-23 / 17. szám

szentebb jogáért küzdöttünk 's győzelmeskedtünk; a' béke, rend és csend erélyes fentartása, mert rend és csend nélkül nincsen szabadság, és így a' csend- és rendbontás a' polgári bűnök legundokabbika, a' béke, rend és csend pedig a' hon és királyhozi tántoríthatlan hűség, a' felelős ministérium tagjai iránti őszinte bizodalom, — rendelményei iránti teljes tisztelet, — és minden osztályú, felekezetű és nemzetiségű honpolgárnak testvéri egyetértése által tartatik föl eredményteljesen. Isten, haza, király, szabadság, béke! Gróf Zay Károly, főfelügyelő. A' magyar nevelési ministerium teendői. A' jelen sorok közrebocsátásánál nem czélom, hogy a' teendők szükségességét hosszasan mutogassam ; mert az egész könyvet igényel, de nagy részint megvitatva is van irodalmunkban, sem törvényt formulázok; mert ez reám bízva — nincs , és mert a' törvényformulázás , mint már szerkesztés, több oldalú előleges megvitatást föltételez : hanem bölcsészeti rendszeremet tartva szem előtt, mi lét, elemezés, és elemezett tovább fejtés vagy szerkesztesen mozog, értekezést írok először általános pontokban mint létet, mint tartalmat, mint egy léteges egészet, ezután elemezem föl részletességekben. Ezekből aztán, mikint a' két tényező helyes vagy helytelen, könnyen folyhat vagy ténylegesen vagy nemlegesen a' szerkesztés. Könnyen beláthatni, hogy a' részletességbe bocsátkozás sokkal hosszabb, valamint nehezebb is az átalánosságnál. A) Általános pontok. A' nevelési ministerium a' nemzet míveltségének három nagy tényezőjét tartozik szeme előtt tartani, úgymint: az iskolákat, egyházat, és az iskolán 's egyházon kívüli társadalmi toraképző intézeteket. I. Iskolákat, itt is a) iskolákat szorosan véve, b) tanítókat, c) fölügyelőket. Az iskolákra azért tartozik a' ministerium előbb figyelmet fordítani, mint az egyházakra is, mert az iskolák alapítják az erkölcsiséget, ismeretet és ügyességet. Ha az iskolákban az erkölcsiség megalapítva nincs, sikeretlen az egyházi tanítás. De ismét előbb igényelnek figyelmet az egyházak, mint a' tovaképzö intézetek; mert ezeket ismét az iskolák és egyházak alapítják meg. Azonban midőn mi ezen fokozatos figyelmet kívánjuk a' míveltség tényezői mint egy léteges életmüvezet iránt, nem azt mondjuk, hogy előbb minden teendőt be kell végezni az iskolák körül, azután fordulni az egyházak és tovaképzö intézetekhez, mert ez a' létegesség megbontása lenne: egyszerre kell dolgozni az egészre, de minden esetre és mindenütt előbb 's hatályosabban az alapra 's a' szélesebb tényezőkre. Ezen előre bocsátott nézetek szerint a1

teendők lennének: 1) A' kisgyermekek iskolája vagy ovodák. Ezek föladata: az erkölcsiség meggyökereztetése, a' testi épség feltartása, rend, munka, foglalatossághozi szoktatás és elemi értelem fejtés, mind ez azért; mert erre mind az alsó, mind a' közép, mind a' fölső rendű szülék, akár elfoglaltatásukat, akár nevelői képességüket tekintjük, alkalmatlanok, 's állítani merem és helyén hosszasabban meg is mutatnám, hogy bár a' szüléknek nevelői kellékök legyen meg; bár ök tartoznak kezdői 's alapítói lenni a' nevelésnek: mégis a' szüléi nevelés köznevelés nélkül egyoldalúvá válik és pedig szükségesképen azzá kell válnia. Az ovodák feladatából foly, hogy azok minden községben körülményszerüleg kisebb 's nagyobb terjedelemben létezzenek, ha csak mint előnépiskolák is és pedig a' polgári rendre és a' vallásfelekezetességrei tekintet nélkül, mert erkölcsiségre, épségre, jó szoktatásra és elemi értelemfejtésre mindenkinek egyenlőn szüksége van. 2) Á népiskolák sajátlag véve. A' népiskolák czélja, hogy a' nép gyermekét emberré, értelmes, jó erkölcsű és munkás polgárrá nevelje. Ezen czél úgy éretik el, ha az alaki, anyagi és gyakorlati vagy életirányu képezés egy népiskolában sem tévesztetik szem elöl. Az alaki képezés eléretik a' lélek fogékonyságának az egyetemes vagy minden emberben szendergő lelkitehetségek felébresztése által, az anyagi képezés, a' népiskolák körihez alkalmazott reál tanulmányok által ér czélt, végre az életiránynt tudományok közöl a' gyakorlati gazdaságtan elemei azok, miket minden faluban gyakorlatilag tanítani kell; mert soha sem szabad felednünk, hogy mi még földmivelö ország vagyunk, és rfiielött ipar és kereskedő ország lennénk, előbb alaposan földmívelőnek kell lennünk. Tehát minden népiskola, melly minden falun létezni tartozik, három osztályból áll, úgymint: a) elemi népiskola, melly még a' lélek alaki képzését tűzi ki czélul; b) közép népiskola, melly már elemi tanulmányokat tanít c) gyakorlati népiskola melly a' köznép életirányu tanulmányait adja elö. 3) Az alsó ipariskolák. Az ipariskolák föladata általán a' gazdaságmü- és kereskedéstanok által ipar-szellemet fejteniki, az alsó ipariskoláké különösen az alsóbb kézművesség és ezzel együtt járó kereskedelmi ismeretek megalapítása. Illyen iskola legyen minden városon úgy rendezve, hogy ez is három osztályból álljon, jelesül : a) elemi osztályból, melly épen az, mi falun az elemi népiskola, b) közép városi iskolából, melly az ipartudományokat alapító tanulmányokat adja elö, c) gyakorlati ipariskolából, mellyben mezővárosokon körülményszerüleg a' kézmű és kereskedelmi tanulmányok mellett a' gazdaságtan terjedelmesebben taníttassák,-mint a' népiskola fölső osztályában, hogy bennök majoros gazdák 's alsóbb gazdatisztek is képeztessenek.