Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-09 / 15. szám

törekvék, hogy engedelmes, szerencsés alattvalókká változtassa őket. Lapuchin és Neledinsky-Melezky tanácsosoknak, kiknek a' czár meghagytából meg kellett a1

mai charkowi kormányzóságot, mellyben e' felekezet kivált elterjedett, vizsgálniok, terve , hogy elkülönített gyarmat legczélszerübb eszköz, miszerint hatásuk lehetőleg ártalmatlanná tetessék a' közre nézve, a' czár .egész tetszését nyerte meg 'smég 1801-ben kibocsátott czári ukaz következtében számukra e' gyarmat a' mostani krimi félszigeten a' melitopoli kerületben legott létegesíttetett 's azon évben 30 család e' felekezetből már le is telepedett. Szaporán emelkedének itt új lakaik, ök szorgalmas, vagyonos földmivelök lőnek. Az új gyarmat virágzásának hire eljutott a' többi, egész Oroszországban elszórt párthiveikhez is. Sokan közölök hasonló kedvezést kértek a' czártól, mit ez nekik örömest meg is adott. A' telepvényesek száma évenkint nőtt. Sibiria-, Kaukazus-, Finnland- 's éjszaki Oroszországból jövének oda a' felekezet párthívei. A' gyarmat néhány év előtt már 5000 főnyi népességet számlált. Azt lehete várni, hogy illy nemű rendszabályok nyugalom's rendhez vezetendik a' felekezök nyugtalan szellemét. Ez csalódás volt. Sándor kormánya alatt ismételve nyíltan szegültek a' törvényes rendeletek ellen; ö mégis szelídség szellemében bánt velők, megparancsolá a' hatóságoknak, hogy csak polgári vétségeiket büntessék, de hitök végett ne bántsák. De legújabb időben meglehetős csendesen 's nyugodtan viselik magokat. Utóbbi 3 évben 40 család tért az anyaegyházba vissza 's azok a'gyarmattól legott elválva más helyekre vitettek. A' felekezet most már csak egyesek, nem pedig, mint azelőtt, számosan átmenő családok által szaporodik. A' duchoborzik vagy molokánok rationalistáknak tekintendők az oroszgör. egyházban. Külső szertartásos istentiszteletről, a' keletrómai egyház pompája- 's külsőségeiről mitsem tartanak. Hitök főleg az észen alapul, innen van nevök : duchoborzik (szellemi daliák.) Megvetik a' szenteket 's ezek képeit a' templomokban. Az egyházi szentségeket, minők a' keresztség, úrvacsora, részint megvetik, részint csak symbolicus értelemben fogadják azokat el. Politikai tekintetben következő tanuk fontos : csak Isten az embereknek ura 's birája, semmi földi tekintély nincs. Az esküvést is megvetik. Molokánoknak azért hivatnak , mert böjtben, mi az igazhitű görögöknek szigorúan tilos, tejet (moloko) 's ezzel fölvegyített ételeket esznek. (A. K. Z.) Német-katholicismus. A' porosz községszövetségi ker. kath. egyházak (Czerski pártja) m. é. oct. 5-kén Königsbergben harmadik közgyülésöket tartották. Végzései ezek : 1.) Keresztségnél e' formula használandó : „Keresztellek az atya istennek, a'ki szeretet; a1

Jézus Krisztusnak, megváltónknak, az isten szellemének, ki megszentel bennünket, nevében.1,

1

2) Úrvacsoránál ostya helyett megszegett kenyér 's a* kehely az alapító szavakkal az áldozók kezeibe adandó. 3) Liturgiánál a' papok egyre váltsák az imákat fel, nehogy formula-és betűistentisztelet harapózzék el, 's a' predikátziók alapjául szolgáló leczkéket szabadon választhatják. 4) A' korosbak testületének határozatai, a^ község által magának kikötőit jogokon kivül, mihelyt 2

/3

-a a' szavazóknak mellettök szavazott, kötelezik a' községet. 5) Tartományunkban közgyűlések ezentúl csak minden második évben fognak tartatni, de szabadságában álland a' tartományi elnökségnek sürgető esetekben rendkívüli közgyűlést is egybehínni. 6) A' község minden szavazatjogos tagjának folyószámú jegy adatik, hogy magát a' gyűlésekben , hol meg kell jelennie , igazolhassa. 7) 4 kerület képeztetett : a) Königsberg, Elbing, Marienburg; b) Danzig, porosz Stargardt, Stolp, Rügenwalde; c) Marienweider, Meve, Graudenz, Thron, Bischofswerder; d)Bromberg, Nachel, Schubin, Schneidemühl, Posen, Schwersenz, Chodziesen. E1

kerületek czélja, községeik ügyeiről félévenkénti gyűlésekben egymás közt tanácskozni 's levelezés által élénk életet előidézni. 8) E'községek papjai elöljáróik által megbizandók, hogy ker. kath. szülök gyermekeit 8 éves koruktól vallásban oktassák, hogy már ifjú korban ker. szeretet csirája oltassék a' gyermekekbe. 9) Községeinkben papi hivatalt elvállalni jelentkező papjelöltek megvizsgálására a1

tartományi elnökség választmányt nevezend. 10) A' porosz zsinatkövetek jegyzőkönyvi határozata, melly szerint a' községtagok nem váltak el a' kath. egyháztól, a' jelenvolt követek által községeik megbíztából elfogadtatott (B. A. K. Z.) Egyetemek 1847-ben. Berlin 1378 tanuló, 213 istenész, 51. külföldi, 412 philosoph. Bonn 646. tan., 125 külf., 38. ist., 18. külf., 154 kath. ist., 4 külf., 132 phil., Boroszló 711 tan., 80 ist., 183 kath. ist., 154 phil. Freiburg 217 tan., 44 külf. Giessen 570 tan., 159 külf., 78 ist., 8 külf., 74. kath. ist., 33. phil. Göttingen591 tan. (1825-ben 1545.) 184 külf., 147 ist., 95 phil. Greiswald 185 tan., 26 ist., 45 phil.Halle 665 tan., 383 ist., 94 külf., 67 phil. Heidelberg 870 tan., 675 külf., 41 ist., 6 külf., 54 phil. Jena 430 tan., 218 külf., 106 ist., 35külf., 123phil.Kiell83tan., 17külf., 47 ist., Königsberg 285 tan., 4 külf., 50 ist.. 88 phil. Lipcse 911 tan., 286 külf., 253 isi., 24 phil. München 1471 tan., 194 kath. ist. Tübingen 867 tan., 92 külf., 198 ist., 45 külf., 252 kath. ist., 10 külf., 109 phil. Würzburg 502 tan., 94 kath. ist., 4 külf., 170 phil. Charkow 486 tan., Dorpat 574 tan., Kazan 418 tan., Kiew 544 tan., Leyden 479 tan., Moszkva 1099 tan., Pétervár 700 tan., Utrecht 340 tan (13. A. K.Z.) Statistikai adatuk. Porosz Sziléziában 1845-