Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-09 / 15. szám

mikép én állitám — k. János szavai, világos, miután Mát. 4. 17-ben — tehát utóbb — csak ismétli azokat Jézus. Miket én a' Rel. és Nev.-böl mondok, nem enyimek. — Hogy én kivonatokat szorul szóra közöljek a' Rel. és Nev.-böl nyilvánítom , mikép nekem czélom summa cacumina rerum a1

rom. kath. tan egyes felötlő elveit 's eszméit egypár szóban ismertetni, ut contraria juxta se posita, magis elucescant. Ugyanis : „Európa minden fejedelmei közöl ellenmondhatlanul a' pápa az, ki legkevésbbé élt vissza hatalmával. Erényes királyokra mondtak-e átkot ? Egyenetlenséget 's háborút inditottak-e boldog és nyugalmas nemzetek között?" (egyh. lit. 3. sz.) Oh, Kelemen, Orbán stb., szent föld, és ti 8 expeditiói a' keresztes hadaknak! „A1

kath. tanok hathatósan elősegítik a' gazdasági tudományt, a' vagyonszerzés és felosztás dolgában." (3. sz.) — III. István Pipint franczia királylyá tette, 's ez meg is szolgálta, mert az exarchatus-t a' pápának ajándékozta; Miklós kimondotta a' 9-dik százban, hogy a' királyok a' pápa kegyéből birják koronáikat; IX. Bencze ugy vette's el is adta a' pápaságot; a1

XII. százban a' keresztes hadakban is jelen volt és egykor jól vitézkedett teutonok Brandenburgiát nyerték jutalmul, kiknek azonban mesterök utóbb reformálódott; III. Incze Jánost, Angolhon királyát letette ; a' XIII. százban Henrichnek Florentiában a1

calix vitae lett calix mortis; a' XIV. százban 8. Bonifacius kettős koronát tett jel, elébb pedig III. Coelestin harmadik Henrikhet koronázván, lábával taszította le fejéről a' koronát ; *) X. Leo vesztegető volt, utóbb Péter templomára gyűjtött pénzt; ismerjük a' kolostorok meggazdagodási módszerét, stb. stb. — Hogy Luther a' kath. felszentelést lélekbenjáró dolognak nem tartván, egy kissé erős felhevülésében „mázolás- 's nyirésnek mondotta, 's szerinte minden állaton véghezvihető e' műtétei, és papi ruhát is minden tuskóra aggathatni :" megvallom, miután semmi physicai lehetetlenség nincs e' dologban , még is indelibilis charactert nem eredményezne, Luther nézeteit osztva, az eíféle kézimesterségeket lélekbenjáró dolgoknak nem tartom. (Lásd a' 9. sz.) „Nincsenek a' prot. papok bizonyos elvhez, vagy ponthoz kötve, miután küldőik régen efhunytak." (9. sz.) Nevetséges dolog. Hát az anynyira féltett hagyományok szerzői — Ágoston, Ambrus stb. — hát a' trienti zsinatban jelen volt egyházi atyák nem szintúgy régen elhunytak-e? Fiat applicatio. — „Hogy a' protestánsok a' misét kiküszöbölték, mintegy az Isten mindenhatóságát tagadták meg. (10. sz. 74.1.)" *) Az egyh. lit. 3. sz.-ban mondatik az is, hogy a' p ápák szent homályt- nyomtak a' királyokra; csakhogy az feketébb volt a' koromnál. A' Tóm. katholikusoknál gyakorlatban levő azon esküíbrmának: „Isten engem ugy segéljen, a1

boldogságos szűz Mária, 's Istennek minden szentjei" megváltoztatása inditványoztatik (10. sz. 78. 1.) eképen : „Isten engem ugy segéljen; a' boldogságos szűz Mária, és Istennek minden szentjei ugy esedezzenek érettünk." Máriát és a' többi kegyeseket ugy tekinti értekező, mint közbenjárókat és eszközös segítőket; szerkesztő úr meggyőződése szerint pedig mint Isten előtti bizonyságok és tanuk állanak Mária 's a' többi elhunyt kegyesek. Azt igen jól jegyezte meg a' tudós szerk. úr, mikép a' protestánsok — kiknek megnyugtatására indítványoztatott a' változtatás — igy sem fognak a' kath. egyház esküformájával kibékülni. Ugy van; mert avagy szüksége van-e Isten mindtudóságának bizonyságokra és tanúkra ? és ama meghalt kegyesek olly mindentudókká 's mindenhatókká lettek-e, hogy az egész földkerekségén lakozó sok millió halandónak minduntalan közbenjárói, bizonyságai 's tanúi lehetnének? 's eképen nem mindentudóbbak-e Mária és a1

több meghalt kegyesek magánál Istennél ? Oh, miért kegyelmeznék meg tinektek ? A te fiaid elhagytanak engemet és esküsznek azokra, kik nem istenek. Jer. 5. 7." ,,A' karácsonfa (Christbaum) tövétől hegyeig gyönyörű jelképe a' legszebb vallási eszmék- és érzelmeknek ! A' naptár t. i. karácson elönapján Ádám és Eva nevét tünteti föl, kik engedetlenségböl a' jó és gonosz tudása fájáról evén, magukat az egész emberinemmel a' kárhozat rabjaivá tevék; a' rákövetkező éjjel születik a' világ megváltója, ki viszont engedelmességből, a' gyalázat irtózatos fáján múlik ki, 's győzödelmével a' pokol fiait az áldás és örök élet fájához vezeti." (10. sz. 79. 1.) Pozsonyban Kaliwodánál kapható illy föliratú könyv : ,,A' bold. szűz Mária szeplőtelen szent szívének tiszteletében egyesült, és a' hitetlenek, eretnekek, 's minden bűnösök megtéréseért imádkozó pannonhegyi jámbor társulat tagjainak szentelve." Czimlap gyanánt Mária képe áll; fejét 12 csillag övedzi, mint erényességének jelei; a1

belső fehér ruha 's a' kezébeni liliom, szíve tisztaságát jelképezi; a' külső ruha, kék palást, színe pedig az alázatosságot jelenti; a' bő köpeny azt képezi, hogy mindazokat, kik Isten előtti hathatós közbenjárásaért esedezve , hozzá folyamodnak, szeretetének palástja alá veendi. (11. sz. 85. 1.) — A' most említett pannonhegyi imatársulatnak czélja, hogy a' magyarok Nagy-aszszonya, Mária, különösen a1

végből tiszteltessék, hogy esedezése által Isten ö szent felsége megengesztelődve (hát van-e Istenben harag 's egyéb emberi erőtlenség ?) minél elébb teljesíteni engedje azon 1550. évi 12-dik törvényezikk óhajtását, hogy az egész országban szűnjék meg minden eretnekség, a' róm. kath. szent hitnek