Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

Télhó 20-kán 1781. 1) Szószékeiteken minden vitapredikáczióktól, mellyek a' katholikusok- 's protestánsoknak mél­tán visszatetszenek, tartózkodjatok egészen. Amazoknak minden ellenök támasztott gyanú nehezökre esik, ezeket a' vitázok keserű hangja szükségkép felboszantja. A' helyett magyarázzá­tok a' vasárnapi 's ünnepi évangyéliomokat ugy, hogy a' léleküdv 's polgári jó nyerjen általa. Ki­meríthetlen a' forrás, mellyböl az erkölcstan tiszta Halát merítenetek kell; azon tanét t. i., melly igaz keresztyéneket, törvényeknek készen en­gedelmeskedő alattvalókat, engedelmes polgáro­kat, gondos házatyákat képez, gyermekekbe tisz­teletet szüléik iránt olt 's végre az egész közsé­get szentté, békéssé, dolgossá, Isten-, uralkodó­'s hazához hüvé, szerencsés- és boldoggá teszi. Kátéoktatáskor sz. vallásunk hitigazságait a' ki­nyilatkoztatás kútfőiből 's az eredendő bünröli tant a' régi, józanul gondolkodó sz. atyákból bi­zonyítsátok be a' népnek; a' tiszteletre méltó egyház által behozott szokásokat, a' jámbor, ba­bonától 's fölösleges emberi hozzáadásoktól meg­tisztított használatokat magyarázzátok de ugy, hogy a' mellett minden botránykövet kikerüljetek gondosan. A1 vallásviták elintézésére összegyűlt tridenti sz. zsinat végzéseiben elö sem fordul Lu­ther 's Calvin vagy mások neve, kik nemkath. pártok élén állának. Kövessétek az egyház pél­dáját, ha nem is említitek őket, csak juhaitokat csupán bizonyító okokkal, mellyeken látszik, hogy baráti szájból jönek, győzzétek meg az igazság­ról 's őket egész szelídséggel atyáink hitében megtartani, megerősíteni iparkodjatok. Senkit nem kell dorgálni vagy gúnyolni, mond sz. Chriso­stomo hanem inteni; senkit nem kell ellen­séges gőggel üldözni, hanem szeretettel útbaiga­zítani; nem kell ellenségként, nem is sátánként büntetést sürgetni,hanem orvosként gyógyszereket készíteni. 2) Jóllehet a' már oct. 4-kén közzétett leg­fensöbb udv. rendelet tilt minden könyvkutatást, mi régi rendeleteknél fogva történt, ugy hiszszük mégis, hogy e' legfensöbb törvényt még egyszer kell rátok kötnünk, mivel az a' megállapított tü­relmi törvényekkel szorosan egybe van kötve. Tudjátok meg tehát, hogy a' családok házi bé­kéjét háborgatni, a'házak titkait kutatni vagy va­lakitől bármi ürügy alatt könyvet elvenni senki ne merészeljen. Annak, kinek meghagyaték a1 lelkismeret és istentisztelet szabadsága, szükség­kép meg kell érintetlenül hagyni azt is, mi lelke vigasztalásához 's az istentisztelethez, mellyet vall, tartozik. Azokat, kik nektek könyveket, mellyek tartalma ellenkezik vallásunkkal, gyer­meki bizalommal magoktól átadnak, másokkal, mellyek tiszta tant foglalnak magokban, 's mely­lyeket költségokozás nélkül örömest közlendünk veletek, kell ellátnotok. De ha észrevennétek, hogy községeitekben az udv. könyvizsgálat által megtiltott könyvek terjedeznek, mellyek t. i. el­vetemültséget Isten, ker. vallás, uralkodók, honi törvényhozás 's jó erkölcsök ellen prédikálnak 's juhaitokat és a' jó rendet veszélylyel fenyegetik, e' könyvek terjesztését a1 terjesztővel együtt, kit csábítónál, egyébnek nem tekinthetünk, a' vi­lági felsöségnek, melly e' fölött itélend, be kell jelentenetek. 3) Körülményszerünek látszik, hogy prote­stánsaink közöl, miután türetésök ki van hirdetve törvényesen, mielőtt saját imaházaik volnának, több családok össze fognak gyűlni, hogy e' gyü­lekezeteikben énekeljenek, imádkozzanak 's más istentiszteleti felolvasásokat tartsanak. Ha e' gyü­lekezeteknek semmi más czéljok, megengedett áhítatoskodásukat semmikjép sem szabad félbe­szakítanotok. De ha megtudnátok, hogy olly gyü­lekezetekben egészen más dolgok történnek, mellyek a' béke-, egyetértés- és jó renddel ellen­keznek, azt, ha bizonyosak vagytok felöle, a' vi­lági bírónak ideje korán bejelentsétek. Ugyanazt fogjátok a' katholikusokat illetőleg is megtartani, ha köztök gyanús összejöveteleket észrevenné­tek. Egy pásztor éberségének oda kell személy­válogatás nélkül irányozva lennie, hogy mint jó polgár tükre, községe nyugalmának fentartására mindent, mi tehetségében ál£; megtegyen. 4) Annak, kinek a' fejdelem szabadságot ad nemkath. vallását, mellyhez szivében ragaszko­dik, nyilvánosan is vallani 'sa' legfőbb lényt sze­rinte imádni, szabadsága van vallásában háborít­lanúl meg is halni. Az uralkodó rendeleteit szeg­né tehát a' pap vagy káplán meg, ha egyházában lakó protestánst, ki halálos ágyán fekszik, hivat­lanúl meglátogatná azon szándokkal, hogy a' hal­doklót az egyház kebelébe vissza — 's a1 maga hitére térítse. E' népre, melly más, miénktől kü­lönböző vallású, fenekedni semmikép, semmi idő­ben, semmi ürügy alatt nem szabad. Illy buzga­lom nem volna többé isteni buzgalom, hanem élők és haldoklók előtt egyiránt gyűlölt üldözési szel­lemmé fajulna. Illyen 's más hasonló esetekben nincs egyebet mit tennünk, mint a1 haldokló lel­két teremtője irgalmába folyvásti imában ajánla­nunk. 5) Mivel a' lelkismereteket hálóba bármiként kerítgetni általában nem szabad, könnyen követ­keztethetitek, hogy ha nyilvános protestánsaitok­nak szentségeket kiszolgáltattok, vagy nálok más papi cselekvényeket, péld. gyermekkeresztelést, esketést, egyházkelö nő megáldását (ha ezt kí­vánnák), temetést'stb. végeztek, minden cselek­vénynél csak a' lényegest, mi a' szentség érvé­nyességéhez tartozik, kell megtartanotok, ellen­ben minden formulától, melly csupán katholikus és az ö hitelveikkel egészen ellenkezik, teljesen tartózkodnotok. Nem volna tehát keresztelésnél helyes a' keresztszülőket, kik a' gyermekek he­# it

Next

/
Oldalképek
Tartalom