Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-09 / 2. szám

sult: mert V. Sándor már a' következő évben 1410, maj. 3-kán Bolognában meghalt és a' mindenféle iszonyok által elhíresített C o s s a XXIII. János neve alatt lön pápává. Természetes, — ha felveszszük, hogy ezen ember ifjúságában tengeri rabló, későbben sub figura studentis IX. Bonifaeius magas egyházi hivatalokra emeltetett — hogy most a' pápa részéről egyáltalában nem lehete reményleni az egyház reformját. Gerson az egyetemes egyházi zsinat önállóságát tartotta az egyház reformjának egyetlen törvényes és veszélytelen módjának; a' lélek üdvét azonban a' sz. irás tanulásában és a' népnevelés javításában kereste. Clamenge Miklós (f 1440, De ruina ecclesiae), a' ki 1386. óta a' párizsi egyetemet, 1393-ban mint annak igazgatója, későbben Avignonban a1

pápai udvart diszesíté; és még azután 30 évig csendes visszavonultságban élt, azon érzelemben, hogy eljött az idő, mellyben az Ítélet az Urnák házától kezdendő, csak akkor várta az egyháznak emelkedését és felvirágzását, ha az előbb lealázván magát, megjavulna. Azon századnak mysticusai lehetségesnek gondolák a' reformatiót belülről, különösen az úgynevezett istenbarátok. Birgitta, az éjszak szent neje, a'ki már 1336-ban Wadstenaklastromában (Ordo s. Birgittae seu Salvatoris, confirmatus ab Urbano Y. 1370) olly szerzetes rendet alapított, hol barátok és apáczák együtt lennének, ugy találván, hogy Rómában minden törekvés oda megy ki, hogy pénz jusson a1

római széknek, olly reformot jövendölt, melly nem a' pápától, hanem a' keresztyénségtől fogna kiindulni. Ehez járult még az is, hogy az egyház férfiai közöl is sokan kezdék megízlelni a' régi kor müveit, és egész komolysággal törekedtek, hogy a' vallás tanításai sikeresebb modorban tárgyaltassanak, és valóban azt czélozzák, hogy a' köznép erkölcsiségében javuljon. Némelly tájakon el kezdték törölni a' sok ünnepet; — így például II. Adolf mainzi választófejedelem 1466-ban olly rendeletet bocsáta ki, melly szerint egyházi kerületében az ünnepek száma nagyon korlátoltatott. — Es ennek példáját sok más püspökök is követték. Olaszország legvirágzóbb városaiban bő alkalom nyújtatott megtanulhatni a' görög nyelvet: és nemcsak gyermekek, hanem férfiak is megtanulták azt, ha mivelteknek akartak tartatni, — annyival inkább, hogy a' régi nyelvekbeni jártasság kezde lenni a' legbiztosabb út statushivatalok elnyerésére is. Különösen Linus Colutius (f 1406), Leonardo Brunus (f 1444) ésPoggius J á n. F e r. Florenz kanczellárai tüntették ki magokat mint szónokok, költök 's történetírók, a' régi Roma remekmüvei után törekedvén. R av e n n a i J á n o s (f 1420), Petrarca tanítványa, ki Paduában és Florenczben sok jeles férfiút nevelt, is számítható ezeknek társaságába. Maga V. Sándor pápa is születésére görög volt, de még mint gyermek a' franciscanusok kezébe jutott. Azonban Y.Sándor helyét csak hamar XXIII. János foglalta el, a' kinek több gondja volt a' maga székének biztosítására, mint a' reformatióra. Ugyanis ez minden erejét László, nápoly király ellen szedte össze, a' ki XII. Gergelyt védelmezte. Miután minden erőlködések, 1411. óta keresztes predikátziók is siker nélkül maradtak, nagy kedvezésekkel megnyerte János László királyt, ugy hogy ez 1412-ben XII. Gergelyt elhagyta. Gergely pápa ezután kénytelen volt M alatesta Károly barátjához menekedni Riminib e. Nem sokára újra meghasonlott László XXIII. János pápával, 1413-ban egész Romáig nyomult, a' honnan a' pápát Felső-Olaszországba futni kényszeríté, ki ezután Zsigmond császár oltalmába ajánlkozott. Illy körülmények között sikerült a' császárnak a' pápát egyházi zsinat összehívására birni, melly zsinat ezen iszonyú egyházi zavaroknak valahára véget vetne. És ki lön tűzve az egyházi zsinattartás határnapja Costniczba nov. 1-sejére 1414-ben. 1 (Yége következik.) Hunfalvi J. által ébresztett eszmék. Prot. Egyli. 's Isk. Lap 1847-dik évi 48-dik számában „Irodalom, III. Ellenészrevételek 'stb. ezím alatt, Hunfalvi J. aláírásával olvasható egy czikk, melly annyiban fontosságot érdemel, menynyiben alkalmat ad igazságokat hozni napfényre, mellyek nem egy kebelben hallgatólag veszteglenek. E' történt alulírottal is. Látván, miként már onnan is puskázni kezdenek, hova épen puskázni kellene, nem mintha hasonlót tenni kívánna, hanem hogy tényeket hozhasson napfényre, mellyek ismét gondolkozásra nyújtanak alkalmat, bízva e' lap szerkesztőségi igazságszeretetében, miszerint engedve a' megtámadást, bizonnyára engedendi a' védelmet is, e' következőkben foglal á e' tárgy körüli nézeteit. Alulírottnak nincsen szándékában H. urat birálni, mennyire czáfolta légyen meg a' tiszai ev. papok által kibocsátott röpiratot, szólaljanak ott azok fel, kiket a' dolog közelebbről érdekel. 0 azonban nyilt homlokkal oda mondván ollyanokat, mellyek hahogy megállanának, 's megczáfolhatlanokká lennének, a' mostani magyarországi protestantismusnak egészen új színt öltenie, 's metamorphosisnak alávetve kellene lennie : nyilt homlokkal tesz hasonlót alulírott is, mond ollyakat, mellyek hogy H. urnák 's rokonszenvü társainak nem Ieendnek ínyére, előre